Árkus József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Árkus József
Születéskori neve Árkus József
Született magyar 1919-1946 Nagykanizsa
1930. november 1.
Elhunyt magyar Budapest
1992. szeptember 28. (61 évesen)
Foglalkozása újságíró, humorista, konferanszié, főszerkesztő

Árkus József (Nagykanizsa, 1930. november 1.Budapest, 1992. szeptember 28.) magyar újságíró, humorista, konferanszié volt, az 1980-as évek egyik legnépszerűbb nevettetője, a Ludas Matyi hetilap és a Parabola című népszerű szatirikus televízió-műsor főszerkesztője.

Pályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Családja már gyermekkorában elhagyta Nagykanizsát.

1965-ben és 1966-ban a Magyar Rádiónál dolgozott, 1966 és 1975 közt a Népszabadság munkatársa volt. 1976-tól vezette Tabi László utódjaként a Ludas Matyi élclapot 1990-ig, amikor a szerkesztőség jó részével együtt megalapította az Új Ludast, és ennek is főszerkesztője lett.

A hagyományosan a kommunista állampárt hivatalos irányvonalát a humor eszközeivel propagáló Ludas Matyi élén egy ízben komoly megrovásban részesült és féléves pártiskolára kötelezték, amikor az augusztus 20-ai ünnepre a lap az áremelésekre utalva „Éljen augusztus 26,50” felirattal a címlapján jelent meg.

A Mikroszkóp Színpad háziszerzője volt és sokáig szerkesztette az újságíróbálra megjelenő időszakos kiadványt, a Tollasbált.

Árkus József urnafülkéje Budapesten (Farkasréti temető, 60-1-128. fülke).

A Parabola[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy országos ismertséget a Parabola szerzett neki, amely az akkor még versenytárs nélküli állami televízió egyik legnépszerűbb műsora volt az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején. A Parabola eredetileg külpolitika műsor volt, amelyet Árkus 1972-ben vett át Varga Józseftől, és fokozatosan részben belpolitikai műsorrá fejlesztette, miközben egyre nagyobb szerepet kapott benne a humor.

Népszerűségét a műsor részben Árkus személyének, részben annak köszönhette, hogy a felhasznált belföldi és külföldi mozgóképanyag köre, beleértve a televízióban addig csak játékfilmekben és korlátozottan adagolt meztelenséget, illetve a hozzárendelt szatirikus kommentárok módszere teljes újdonságot jelentett a magyar televíziózásban és humorban.

„Senki őelőtte nem merészkedett olyan szférákba, mint a minduntalan összepuszilkodó vezető elvtársak, a mozgalmi dalok ügyetlen szövegei, Lenin macskája, Kádár metrójegye. Éles mondataival, tűhegyes találataival megostromolt olyan egykori erődítményeket is, mint a szocialista álparlament, a rendőrség, az agyonmisztifikált űrhajósok vagy az önmenedzselők maffiája” – írta róla a 2001-ben megjelent Humorlexikon.

A Parabola szilveszteri különkiadása a Szuperbola volt.

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Írásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A bolgár néphadsereg (Zrínyi Honvéd Kiadó, Budapest, 1958)
  • Matrózok a viharban (Lengyel Lászlóval közösen, Zrínyi Kiadó, Budapest, 1959)
  • Lenin-fiúk – Emlékezés a Magyar Tanácsköztársaság hős védelmezőire (szerk.: Rábai Ferenc, Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1960)
  • Három nép hőse (Zrínyi Kiadó, Budapest, 1962)
  • A brüsszeli Magyar Század (Zrínyi Kiadó, Budapest, 1964)
  • Tűztengerben (Zrínyi Kiadó, Budapest, 1965)
  • Kettőslátás (Interpress, Budapest, 1985)
  • Le vagyunk értékelve (Kossuth, Debrecen, 1988)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Árkus József témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]