Miksa badeni herceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Miksa badeni herceg
Bundesarchiv Bild 183-R04103, Prinz Max von Baden.jpg
A Német Birodalom 8. kancellárja
Hivatali idő
1918. október 3.1918. november 9.
Előd Georg von Hertling
Utód Friedrich Ebert

Született 1867. július 10.
Baden-Baden
Elhunyt 1929. november 6. (62 évesen)
Schloss Salem
Foglalkozás politikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Miksa badeni herceg témájú médiaállományokat.

Miksa badeni herceg (Baden-Baden, 1867. július 10.Schloss Salem, 1929. november 6.) a Német Birodalom 8. kancellárja volt. Kinevezésében szerepet játszott emberbaráti beállítottságából fakadó jóhíre. II. Vilmos német császár bízott benne, hogy ezáltal képes lesz gyorsan véget vetni az első világháborúnak.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miksa badeni herceg 1867. július 10-én született Baden-Badenban. Édesapja Lajos Vilmos badeni herceg volt. Mivel unokatestvére II. Frigyes badeni nagyherceg gyermektelen volt, ezért Miksa az örökösévé lépett elő 1907-ben. Az első világháború első éveiben a Nemzetközi Vöröskeresztnél tevékenykedett annak érdekében, hogy mindkét fél hadifoglyai jobb életkörülményekhez és ellátáshoz jussanak. 1917-ben felemelte a szavát a korlátozás nélküli tengeralattjáró-háború újrakezdése ellen. 1918. október 3-án, amikor a Német Birodalom az összeomlás határán állt, kinevezték Georg von Hertling kancellár utódjának és Poroszország miniszterelnökének.[1][2]

Miksa sietve alkotmányos változásokat léptetett életbe, melynek hatására egy valódi parlamentáris rendszer jött létre, amely tűzszüneti tárgyalásokat kezdeményezett az antanttal. Miksa emellett megerősítette Erich Ludendorff távol tartását az ország vezetésétől. Ez azonban már túl későn történt meg ahhoz, hogy megmentse a monarchikus államberendezkedést. Mikor II. Vilmos német császár nem adott határozott választ Miksa azon követelésére, hogy mondjon le a kommunista forradalom veszélye miatt, akkor Miksa maga jelentette be azt 1918. november 9-én. Miksa ezen elhatározásában szerepet játszott az, hogy Philipp Scheidemann kikiáltotta a Weimari Köztársaság létrejöttét és a kieli matrózlázadás is. Ezt követően lemondott a kancellári posztjáról a parlamenti többséget képviselő szociáldemokrata párt vezetője, Friedrich Ebert javára.[1][2]

Miksa a háborút követően, 1919-ben kiadta a Völkerbund und Rechtsfriede, 1921-ben a Die moralische Offensive, 1927-ben az Erinnerungen und Dokumente című könyveket, amelyeket 1928-ban a visszaemlékezései követtek. 1929. november 6-án hunyt el Schloss Salemban.[1][2]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Miksa badeni herceg témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c Encyclopedia Britannica: Maximilian, prince of Baden (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. január 21.)
  2. ^ a b c Who's Who: Maximilian, prince of Baden (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. január 21.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]