Frankel Leó
Frankel Leó (Újlak[1], 1844. február 28. – Párizs, 1896. március 29.) politikus, a párizsi kommün munka- és kereskedelemügyi bizottságának vezetője.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
1844-ben Budán született zsidó családban. Eredetileg ötvös, aranyműves volt. 1861-től Németországban dolgozott, 1867-től az osztrák Volksstimme franciaországi tudósítója volt. Részt vett az I. Internacionálé munkájában. Letartóztatták, a Párizsi Kommün idején szabadították ki a börtönből. 1871. március 26-án beválasztották a Párizsi Kommünbe, és áprilisban a munka- és kereskedelemügyi bizottság vezetője lett. A májusi bukás után, a kommünt követő véres megtorlás – a kiszabott halálbüntetés – elől sebesülten Londonba menekült. Londoni évei alatt az I. Internacionálé Főtanácsának tagja lett. Marx és Engels közvetlen munkatársa.
1876-ban visszatért Magyarországra, ahol a munkásmozgalom aktív szervezőjeként dolgozott. A német nyelvű Arbeiter Wochen-Chronik szerkesztője, majd 1890-ben a Magyarországi Általános Munkáspárt egyik alapítója.
1881-ben lázításért és államellenes szervezkedésért, egy sajtóper nyomán börtönbüntetésre ítélték, másfél év volt a kirótt büntetés. Szabadulása után Franciaországban, Ausztriában és Nagy-Britanniában élt. Továbbra is aktívan részt vett a munkásmozgalomban.
Halálakor, 1896-ban több ezer francia munkás kísérte utolsó útjára a párizsi Père Lachaise temetőbe, ahol obeliszk őrzi emlékét. A Kerepesi temető Munkásmozgalmi Panteonjában nyugszik.
Emlékezete [szerkesztés]
- Budapesten 1953-ban a korábban Zsigmond király útjának nevezett utat nevezték el róla. A rendszerváltás után szórványos kezdeményezések ellenére az utcanevet nem változtatták meg.[2] 2012. december 12-én Tarlós István főpolgármester úgy nyilatkozott, hogy Frankel Leóról (munkásmozgalmi harcos volt) ne legyen út elnevezve Budapesten, ezért az út terv szerint visszakapja a Zsigmond király útja nevet. Tarlós a lakossági tiltakozás hatására visszavonta a névcserére vonatkozó terveit. [3]
- Baján a Frankel Leó német nyelvű gimnázium, más néven MNÁMK. (Ungarndeutsches Bildungszentrum) viseli a nevét.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ A Magyar életrajzi lexikon szerint születési helye Óbuda-Újlak, Újlak azonban 1844-ben teljes egészében Budához tartozott, nem Óbudához.
- ↑ Közmeghallgatás rendeztek a Főpolgármesteri Hivatalban. MTI hír
- ↑ [1]
- Reményi Gyenes István: Ismerjük őket? Zsidó származású nevezetes magyarok (Ex Libris Kiadó, Budapest, 2000) ISBN 963-85530-3-0
