Pénzmosás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A pénzmosás a pénzügyi bűncselekmények egyike, melynek lényege, amire a kifejezés is utal, hogy illegális úton, avagy bűnözésből szerzett anyagi nyereségeket legális forrásból származó nyereségként, tőkeként tüntessék fel, azaz törvényileg tiszta eredetű haszonnak látszódjon.

A hatályos magyar jogi szabályozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ágazati törvény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény jelenleg a hatályos jogszabály. Ennek praeambuluma megállapítja: "E törvény célja, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása tilalmának hatékony érvényesítése érdekében megelőzze és megakadályozza a bűncselekmények elkövetéséből származó pénznek vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dolognak a pénzmosás szempontjából veszélyeztetett tevékenységeken keresztül történő tisztára mosását, valamint a terrorizmusnak pénzzel vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dologgal való támogatását."
E törvény ügyfél-átvilágítási kötelezettséget, valamint bejelentési kötelezettséget ír elő meghatározott személyek és szervezetek számára.

Büntetőjogi szabályozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatályos 339. - 402. §§-ai szólnak a pénzmosásról.

Az alapeset[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 399. § (1) Aki más által elkövetett büntetendő cselekményből származó
  • a) dolgot átalakítja, átruházza, vagy a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe abból a célból, hogy
  • aa) az ilyen dolog eredetét eltitkolja, elleplezze, vagy
  • ab) a más által elkövetett büntetendő cselekmény elkövetőjével szemben folytatott büntetőeljárást meghiúsítsa,
  • b) dolog eredetét, az ilyen dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett változásokat, az ilyen dolog helyének változását vagy azt a helyet, ahol az ilyen dolog található, eltitkolja, vagy elleplezi,

bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

  • (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó dolgot
  • a) magának vagy harmadik személynek megszerzi,
  • b) megőrzi, kezeli, használja vagy felhasználja, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez,

ha a dolog eredetét az elkövetés időpontjában ismerte.

  • (3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki bűncselekményének elkövetéséből származó dolgot ezen eredetének leplezése, titkolása céljából
  • a) gazdaság tevékenység gyakorlása során felhasználja,
  • b) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe.

Minősített eset[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • (4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott pénzmosást
  • a) üzletszerűen,
  • b) különösen nagy vagy azt meghaladó értékre,
  • c) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet, vagy szabályozott

ingatlanbefektetési társaság tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként,

  • d) hivatalos személyként vagy
  • e) ügyvédként

követik el.

  • (5) Aki az (1)-(4) bekezdésben

meghatározott pénzmosás elkövetésében megállapodik, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

  • 400. § (1) Aki a más által elkövetett bűncselekményből származó
  • a) dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja,
  • b) dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, és gondatlanságból nem tud a dolog ezen eredetéről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
  • (2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt
  • a) különösen nagy vagy azt meghaladó értékre,
  • b) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet, vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, illetve
  • c) hivatalos személyként

követik el.

  • (3) Nem büntethető az (1)-(2) bekezdésben meghatározott pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, és az elkövetés körülményeit feltárja, feltéve, hogy a bűncselekményt még nem vagy csak részben fedezték fel.

A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

401. § Aki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos, törvényben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Értelmező rendelkezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 402. § (1) A 399-400. § alkalmazásában dolgon a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot, dematerializált értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában, illetve dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetén az értékpapírszámla jogosultjának biztosítja.
  • (2) A 399-400. § alkalmazásában pénzügyi tevékenységen, illetve pénzügyi szolgáltatás igénybevételén a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási vagy befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealapkezelési, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél, vagy biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítői, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet, illetve annak igénybevételét kell érteni.

Pénzmosás, „A pénzmosás napjainkra az egyik legjövedelmezőbb és legnagyobb szabású üzletté vált a világon. Az IMF szerint a pénzmosás volumene a Föld összes országa egyesített GDP-jének 2-5%-át teszi ki. Ez konkrét összegre lefordítva legalább 590-1500 milliárd amerikai dollárt jelent évente.”

A Patrick Moulette-től származó idézet hatalmas összeget jelöl meg a pénzmosás volumeneként. A hatalmas összeg még elképesztőbb, ha figyelembe vesszük, hogy a cikk ahonnan az idézet származik 2000-ben jelent meg! Semmilyen jel nem utal arra, hogy a pénzmosás volumene csökkent volna, ezért fontosnak tartjuk, hogy beszéljünk róla. A bankok egyre több eszközt vetnek be a pénzmosás elkerülésére, ezért valószínűsíthetően egyre több piszkos pénz keres alternatív utakat, olyan területeket, ahol kevesebb óvintézkedést kell kijátszani, kisebbek az álcázási költségek. A mai magyar finanszírozási szektorban több irányból is megfigyelhető a lízing mindent elvisz szemlélet, ezért kiemelten fontosnak tartjuk, hogy ismereteket adjunk át a pénzmosásról.

A pénzmosás fogalma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pénzmosás szó egyes források szerint Al Capone-tól ered, aki Chicago szerte működtetett pénzbedobós önkiszolgáló mosodákat, hogy ezzel leplezze bűncselekményekből származó pénzének forrását. A rendszer mai szemmel nézve szinte már-már primitíven egyszerű volt, de az akkori körülmények között megállta a helyét. Az Amerikai Egyesült Államokban már akkoriban is nagyon elterjedtek voltak az olyan típusú „csináld magad” mosodák, ahol a vevő a mosógépekbe aprót dobva, a kívánt programot beállítva tudta kimosni a magával hozott szennyest ("laundromat"). A bolthálózat készpénzforgalma jelentős volt, az illegális forrásból származó pénzt egyszerűen csak a bevételekhez kellett könyvelni, és arra ügyelni, hogy a látszólag megnövekedett forgalmat, illetve az ezáltal keletkező gépelhasználódást hamis számlákkal fedezzék.

Ezzel el is érkeztünk a pénzmosás körülíró típusú definíciójához: A pénzmosás célja nem profit realizálása, hanem a pénz illegális eredetének elfedése, és a részmozzanatait alkotó egyes műveletek szinte mindig legálisak, csak a művelet egésze illegális a szándék miatt.

A folyamat sokféleképpen elképzelhető, 4 közös elem azonban minden pénzmosási folyamatban megtalálható:

  • Célja a pénz valódi eredetének és tulajdonosának elfedése;
  • A pénz formája megváltozik;
  • Törekednek az eljárás nyomainak eltüntetésére;
  • Valaki folyamatosan szemmel tartja a folyamatot.

A pénzmosás fázisai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Három fázis modell alapján a pénzmosás folyamata a következőképpen írható le:

Elhelyezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az a szakasz célja, hogy az összegyűlt jelentős mennyiségű készpénzt bejuttassák a pénzügyi rendszerbe. Jellemzően büntetlen előéletű közvetítők felhasználásával az azonosítási kötelezettség alsó határa alatti összegekben pénzt helyeznek el egy vagy több számlán. A befizetett pénzt egy meghatározott összeg elérése után átutalják. Az elhelyezés megkönnyítésére a piszkos pénzt gyakran nagy készpénzforgalmú helyek bevételei közé elegyítik (pl.: mosoda, autómosó, kaszinó, áruház… stb.). A gyorsabb ügymenet és a költségek csökkentése érdekében (egy közvetítő eltérő személyazonossága a nagyforgalmú helyeken fel sem tűnik) gyakran kerül sor hamis dokumentumok használatára. Nagyon fontos, hogy a pénz ebben a szakaszban fedezhető fel a legkönnyebben, ez a pénzmosás legkényesebb része.

Rétegzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az a rétegzés célja, hogy az illegális jövedelem elváljon az eredeti forrásától, a bevételeket úgy rejtsék el, hogy a jövedelem megszerzője és az illegális pénz között ne lehessen kapcsolatot találni. Komplex pénzügyi tranzakciók segítségével kideríthetetlenné teszik a pénz eredetét. Jellemzően többszörösen összetett fiktív tranzakciókat hoznak létre off-shore és fantomtársaságok között. Az egymást keresztező, fedő műveletek nehezen kibogozhatóvá, követhetetlenné teszik a pénz útját. Ha valahol egy nyomozó pénzmosásra utaló nyomokat talál, akkor több országon át kell a nyomokat követnie, ahol minden alkalommal engedélyek tucatjait kell beszereznie a nyomozáshoz. Ez persze időbe tellik, ami alatt a pénzmosás nyomait teljeskörűen el lehet tüntetni.

Integrálás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az utolsó fázis, a pénz eredete már szinte kideríthetetlen, a pénzmosó törvényes jövedelemként tüntetheti fel a vagyonát, a teljes biztonság érdekében még adót is fizet utána. Mivel a pénz eredetéhez kétség sem férhet, a megtisztított pénzt gond nélkül vissza lehet juttatni a gazdaságba, és legális üzletekbe lehet fektetni.

Pénzmosási technikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az a jelen oldal célja, hogy bemutassuk a felderített pénzmosási technikák közül a legnépszerűbbeket. A bűnözők persze egy lépéssel mindig a bűnüldözők előtt járnak, a legújabb módszerek, trendek ezért nem is szerepelhetnek a listánkban. A legismertebb pénzmosási eljárások címszavakban:

  • Készpénzforgalomban történő pénzmosás;
  • Adó túlfizetése;
  • Élet- és vagyonbiztosítások;
  • Garantált kölcsönök – „holland szendvics”;
  • Fiktív külkereskedelmi ügylet;
  • Fiktív külkereskedelmi ügylet akkreditív felhasználásával;
  • Radikális túlszámlázás;
  • Árumozgással nem járó külkereskedelmi ügyletek;
  • Ékszerek vásárlása;
  • Szerencsejátékban való részvétel;
  • Fedővállalkozások és fantomcégek;
  • Pártok, egyházak;
  • Apport alul-/felülszámlázása;
  • Hamis választottbíráskodás;
  • Részvénytranzakciók;
  • Devizatranzakciók;
  • Pénzintézetek megszerzése.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dr. Tóth Mihály: Járulékos bűncselekmények (a tárgyi bűnpártolás, az orgazdaság és a pénzmosás) elhatárolásának dilemmái (Magyar Jog, 1997/9.)