Coimbra grófság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Coimbra Ó-székesegyházának apszisa. Ebben a templomban temették el Sisnando Davidest, Coimbra 8. grófját.

Coimbra grófság a 9–11. században létezett, félfüggetlen államalakulat volt a mór és keresztény területek határvidékén. A grófok hűbérurai eleinte Asztúria, illetve León királyai voltak. A második mór uralom után, amikor I. Ferdinánd kasztíliai király felosztotta birodalmát, a grófság rövid időre Galiciához, majd újra Kasztíliához került; végül 1093-ban a második portugál grófság része lett.

Az első grófság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

871-ben Nagy Alfonz asztúriai király visszafoglalta Coimbrát a móroktól. Győztes hadvezérét, Hermenegildo Mendest egyebek közt a ’’Coimbra grófja’’ címmel is jutalmazta, magát a grófságot azonban csak Hermenegildo Mendes halála után, 878-ban szervezte meg a:

körüli földekből. Coimbra első grófja Hermengildo Guterres lett; őt fia, majd dédunokája követte.

925-ben II. Ordoño király Ramiro fia (a későbbi II. Ramiro leóni király felvette a „portugál területek királya” címet, és ezzel névlegesen ő vált az első portugál királlyá. 926-ban Viseuba költöztette királyi székhelyét; ezt az udvart 930-ig tartotta fenn.

966-ban Gonçalo Moniz, Coimbra 3. grófja csatlakozott a galiciai nemesek I. (Kövér) Sancho leóni király ellen indított felkeléséhez.

A felkelés sikeres volt, de az egymást követő belviszályok annyira meggyengítették a Leóni királyságot, hogy 981-ben Almanzor (Al-Hajib Al-Manszúr) nagy győzelmet aratott III. Ramiro leóni király felett Ruedánál. Coimbra grófság ezzel ismét a Córdobai Kalifátus uralma alá került. A grófi cím azonban nem szűnt meg; az arab uralom alatt is négyen viselték.

A 11. század elején a Córdobai Kalifátust belviszályok gyöngítették; Coimbra az 1009-ben alakult Badajoz taifához (független mór királysághoz) került.

A második grófság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1064-ben Nagy Ferdinánd, Kasztília és León királya visszafoglalta a móroktól a Mondego folyótól északra eső területeket. Coimbra ostroma január 20-tól július 9-ig tartott. Ferdinánd bevezette a spanyol naptárat, és másodszor is megszervezte a grófságot. Coimbra 8. grófjává az ostromot vezető hadvezérét, Sisnando Davidest (1064–1091) tette. A város ötezer mór lakosát kitelepítették a Mondego túlpartjára.

1071 januárjában a pedrosói csatában II. García tönkreverte az ellene lázadó Nuño Mendes hadait. Az első portugál grófságot felszámolta; területét Coimbrához csatolta. Még abban az évben Garcíát is legyőzte bátyja, Vitéz Alfonz. Ezzel Galicia, mint önálló állam megszűnt, és vele Coimbra grófság is Kasztília részévé vált.

Vitéz Alfonz 1093-ban létrehozta a második portugál grófságot; Portugália grófjává lánya férjét, Burgundi Henriket tette meg. Henrik elfogta Martín Muñozt, Coimbra 9. grófját, és átadta a királynak. A grófságot Portugáliához csatolta, Coimbra mozarab lakossága azonban sokáig megőrizte kulturális és szervezeti különállását az északi portugáloktól.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]