Vímara portugál gróf
Vímara Peres (Galicia, cc. 820–873) gróf, Portugália megteremtője és első uralkodója, a Vímara Peres uralkodóház megalapítója. Peres azt jelenti, hogy „Péter (Pedro) fia”, Vímara pedig a származási helyre utal (Guimar?).
A gróf Nagy Alfonz asztúriai király hadvezéreként 868-ban a móroktól elfoglalta a Minho és a Douro folyók közti területet, Galícia nyugati, tengermelléki részét, rajta Gaia és Portus Cale várossal, a mai Portóval. A Vímara Peres uralma alá került, ma első portugál grófság (Condado de Portucale) néven ismert terület szintén a városról kapta a nevét (Portucale) – ez lett a mai Portugália őse.
Az Első Portugál Grófság nem volt független állam: Vímara Peres és utódai az Ibériai-félsziget északi részét elfoglaló Asztúriai Királyság (a későbbi Leóni királyság) uralkodóinak vazallusai voltak. (Portugália tulajdonképpen csak 1128-ban lett független Leóntól.)
Felesége: Onega (kb. 825 – ?)
Vímara Peres a mórok kiűzése után saját megerődített várost alapított, ami a gróf nevéről a Vimaranis (vagy Vimar) nevet kapta, később Guimaranis lett, mai neve pedig Guimarães. A portugálok ma is "a Bölcsőváros" néven emlegetik. Itt halt meg a fejedelem 873-ban. Utóda egyetlen gyermeke, Lucídio Vimaranes (azaz "Lucídió, Vímara fia") lett. A grófság és vele a dinasztia 1071-ig maradt fenn.
Az alapító fejedelem szobrát a hódítás 1100. évfordulóján állították fel Portóban.
