Duero

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Duero
A Duero hídja Pino mellett Kasztília és León Zamora tartományában
Teraszos földművelés a Douro völgyében
A Duero hosszszelvénye
A Duero középső és alsó folyása
A Douro alsó szakasza

A Duero (kiejtése [ˈdwɛro]), portugálul Douro (kiejtése [ˈdoɾu]) Spanyolország és Portugália egyik nagy folyója. Nevének eredete a latin Durius [flumen], melynek végső forrása és jelentése vitatott).

Spanyolországban ered az Ibériai-hegységrendszer nyugati oldalán, ahol Soria az első jelentősebb városa. Teljes hossza a különböző források szerint 920,[1] illetve 1092 km.[2] Középső szakaszán, 106 km hosszan Portugália és Spanyolország határvize. A spanyol szakaszon jelentős baloldali mellékvize a 250 km hosszú Esla. A Duero az Ibériai-félsziget legnagyobb vízgyűjtőjű folyója: teljes vízgyűjtő területe 97 000 km² (ebből 79 000 km² spanyol területen) Vízjárása a mediterrán éghajlatra jellemző szélsőséges csapadékeloszlás (száraz nyár, esős ősz–tél) miatt igen egyenlőtlen: tavaszi (március–április) árvízzel és nyár végi (augusztus–szeptember) kisvízzel.

Forrása közelében az Északi-Mezeta hullámos tönkfelszínének kopár mészkőtáblái közt lapos völgyben folyik, a fennsík nyugati peremén, az Észak-Portugál-fennsíkon azonban hirtelen fölső szakasz jellegűvé válik, és az agyagpalába mélyen bevágódó, meredek falú, zuhatagos völgyben küzdi le a nagy szintkülönbséget. A parti síksághoz közelítve a völgy teraszossá válik, majd szétterül, és a folyó Portónál, tölcsértorkolattal ömlik az Atlanti-óceánba. A zuhatagok miatt csak az alsó, mintegy száz kilométeres szakasza hajózható. Észak-Portugália „ütőerének” is nevezik – egyrészt a völgy gazdasági jelentősége, másrészt közlekedési útvonal jellege okán.

Legfontosabb mellékfolyói:

A Dourótól északra az Észak-Portugál-fennsík Tras-on-Montesnek nevezett, magasabb részét (legmagasabb pontja, a Marão 1415 m magas) találjuk, délre pedig a Kasztíliai-választóhegység keleti nyúlványait a Serra da Estrela (Sierra da Estrela) 2000 m-t is elérő csúcsaival.

Gazdasági jelentősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 16/17. század fordulója óta a Douro völgyében termő szőlőből készítik a híres portói bort. A Alto Douro borvidék Portótól mintegy 70 km-re kezdődik, és a spanyol határig tart. A határ spanyol oldalán a bortermő terület Toro borvidék néven folytatódik.

A folyó zuhatagos szakaszán (a spanyolországi Zamora városa alatt) a folyón több víztározót (a legnagyobb, az Esla-tározó 1200 millió m³ víz befogadására alkalmas), illetve vízierőművet is kialakítottak. Itt van Portugália két legnagyobb teljesítményű vízierőműve:

  • Miranba – 177 MW,
  • Picote – 180 MW

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998 818. o. ISBN 9638577320  
  2. Marosi Sándor, Sárfalvi Béla (szerk.): Európa I. Gondolat Kiadó, Budapest, 1968. p. 74.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Marosi Sándor, Sárfalvi Béla (szerk.): Európa I. Gondolat Kiadó, Budapest, 1968. 575 p.
  • John Palmer (szerk.): Világjárók lexikona. Reader's Digest válogatás. Reader's Digest Kiadó Kft., Budapest, 1998. ISBN 963-8475-28-5
  • Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET. ISBN 963 85923 2 X (1893–1897, 1998.) 
  • Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998 818–819. o. ISBN 9638577320  

Egyéb információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Duero témájú médiaállományokat.