Európai homár

Európai homár
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Altörzs: Rákok (Crustacea) Osztály: Felsőbbrendű rákok (Malacostraca) Rend: Tízlábú rákok (Decapoda) Alrendág: Astacidea Család: Nephropidae Nem: Homarus Faj: H. gammarus
Tudományos név
Homarus gammarus Linnaeus, 1758
Szinonimák
Cancer gammarus Linnaeus, 1758 Astacus marinus Fabricius, 1775 Astacus gammarus Pennant, 1777 Homarus marinus Weber, 1795 Astacus europaeus Couch, 1837 Homarus vulgaris H. Milne Edwards, 1837
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Európai homár témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Európai homár témájú médiaállományokat.

Európai homár a máltai Vilhena Palace-hoz tartozó National Museum of Natural History-ban

Az európai homár (Homarus gammarus) a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályának a tízlábú rákok (Decapoda) rendjéhez, ezen belül a Nephropidae családjához tartozó faj.

Elterjedése

Az európai homár Európa, Észak- és Nyugat-Afrika szinte valamennyi sziklás partjánál megtalálható, az Atlanti-óceánban, a Földközi-tengerben és az Északi-tengerben is. Mivel kedvelt és drága csemege, nagy mennyiségben fogják ki. Bár már nem annyira elterjedt, mint korábban, mégsem tűnik veszélyeztetettnek.

Megjelenése

Az európai homár hossza elérheti az 50 centimétert. Testtömege rendszerint 4,5 kilogrammig terjed, kivételes esetekben elérheti a 6,5 kilogrammot is. Teste tizenkilenc szelvényből áll, mindegyiket a páncél egy része borítja. Testének színe kékesszürke. A páncél a kapcsolódó részeknél vékony és puha, így a homár be tudja hajlítani őket és ezáltal tud mozogni. A homárnak öt pár ízelt végtagja van, melyekből négyet járásra használ. A masszív mellső párral (olló) öli meg és darabolja fel a zsákmányát. A 2. és a 3. pár járólábon csupán apró ollók vannak. A lábakon, csápokon és páncélon milliónyi szőrszerű érzékelő van. Ezek észlelik a vízben a kémiai anyagokat és segítenek a homárnak a táplálékkeresésben. Szeme összetett szem. Ha elveszíti egyik végtagját, a hiányzó végtag idővel visszanő. Potrohának végén széles faroklegyező helyezkedik el.

Életmódja

Az európai homár magányos, és éjjel aktív. 25 méter mélységtől lefelé található, sziklás tengerfenéken, üregekben és sziklahasadékokban, melyeket ki is épít, és napközben vagy a vedlési időszakban ott rejtőzködik. Télen az állat nagyobb mélységbe húzódik le. Tápláléka elhullott rákok, csigák, kagylók, tüskésbőrűek és halak. A vedlés során lecserélt páncélt is megeszi. Az európai homár 20 évig is élhet.

Szaporodása

Az ivarérettséget 5-6 éves korban éri el. A párzási időszak nyáron van. A nőstény akár 150 000 petét is rakhat. A petéket a farka alatt hordozza. A kifejlődéshez 9-12 hónap kell, hogy elteljen. A lárvák hossza 1 centiméter. Kikelésük után a lárvák felmennek a víz felszínére és az első három hétben az áramlattal sodródnak.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 28.)
• Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993.