Tüskésbőrűek

Tüskésbőrűek
	; Echinometra mathaei
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Alország:	Valódi szövetesek (Eumetazoa);
Főtörzs:	Újszájúak (Deuterostomia);
Törzs:	Tüskésbőrűek (Echinodermata); Klein, 1734
Altörzsek és osztályok
	?Helicoplacoidea †; ?Arkarua †; ?Homalozoa †; ; Eleutherozoa Asteroidea (1800 faj); Echinoidea (1000 faj); Holothuroidea (1000 faj); Ophiuroidea (1500+ faj); ; Pelmatozoa Crinoidea (540+ faj); Edrioasteroidea †; Blastoidea †; Cystoidea †; Eocrinoidea †; ; † = kihalt csoport

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Megtekintett lap

Ez az utolsó megtekintett változat (összes); elfogadva: 2009. október 5.

Pontosság

megtekintett

Ugrás: navigáció, keresés

A tüskésbőrűek (Echinodermata) törzsébe olyan újszájú tengeri állatok tartoznak, amelyek többnyire a mederfenéken élnek. Lárváik kétoldalas szimmetriát mutatnak. A ma élő csoportjaik kifejlett korban külsőleg ötsugaras szimmetriát mutatnak, belső testfelépítésük viszont aszimmetrikus. Belső vázuk mezoderma eredetű meszes lemezekből épül fel. A testüregük vízedény-rendszerré alakult, mely csövek és tárolóhólyagok bonyolult szövevénye. Az ezt kitöltő testüreg-folyadékot csillós hám és szivattyúhólyagok mozgatják. Részben a folyadék, részben izmok mozgatják a test alsó felületén levő számos kicsi kitüremkedést, melyeket ambulakrális lábaknak nevezünk. A testüreg-folyadék kémiai összetétele a tengervízéhez hasonló, de tápanyagokat, kiválasztott anyagokat és amőboid mozgású sejteket is tartalmaz. Fejük, agyuk nincs, idegrendszerük kevéssé központosult. Légző- és kiválasztószerveik rendszerint nincsenek. Vázuk kalcit-kristályokból épül föl, lemezeik összenőttek vagy elszórtan helyezkednek el.

Váltivarúak, petéikből tornaria lárvák kelnek ki. Ezek a soksertéjűek trochophora lárváira emlékeztetnek, szintén csillókoszorú lebegteti őket, planktonikusak és planktonnal táplálkoznak.

Ma élő osztályaik:

Tengerililiomok (Crinoidea) osztálya
Tengericsillagok (Asteroidea) osztálya
Kígyókarúak (Ophiuroidea) osztálya
Tengerisünök (Echinoidea) osztálya
Tengeriuborkák (Holothuroidea) osztálya

[szerkesztés] Rendszerezés

(rövidítések: ph = phyllum-törzs, sph = subphyllum-altörzs, cl = classis-osztály, o = ordo-rend, sp = species-faj)

- - ?Arkarua †
Echinodermata ph. (tüskésbőrűek, kambrium-jelenkor, ma 2 sph., 6000 sp.)
- Pelmatozoa tagozat (helytülő tüskésbőrűek)
  - Homalozoa sph. (nyeletlen helytülők vagy kelyhesek, kambrium †)
    - Helicoplacoidea cl. (kambrium †)
    - Calcichordata (Stylophora) cl. (meszes „gerincűek”, kambrium-szilúr †)
  - Blastozoa sph. (átmeneti formák, kambrium-f.perm †)
    - Carpoidea cl. (k.kambrium-devon †)
    - Cystoidea cl. (ősi nyeles tüskésbőrűek, ordovicium-f.devon †)
    - Eocrinoidea cl. (ős-tengerisünök, kambrium-a.ordovícium †)
    - Blastoidea cl. (bimbókelyhűek, k.ordovicium-perm †)
    - Cyclocystoidea cl. (k.ordovícium-k.devon †)
  - Crinozoa sph. (tengeri liliomok vagy nyeles tüskésbőrűek, a.ordovícium-jelenkor, ma 1 cl.)
    - Crinoidea cl. (a.ordovícium-jelenkor, ma 630 sp.)
      - Monocyclina o. (ma 1 sp. - Hyocrinus bethelliaeus)
        
        Dicyclina o. (pl. Rhyzocrinus lofotensis, Antedon rosacea)
    - Paracrinoidea cl. (ál-tengerililiomok, k.ordovícium †)
    - Camerata cl. (k.ordovícium-f.perm, 2500 sp. †)
    - Inadunata cl. (k.ordovícium-f.triász, 1750 sp. †)
    - Flexibilia cl. (rugalmas nyelűek, k.ordovícium-f.perm, 300 sp. †)
    - Articulata cl. (szelvényezettek, k.triász-jelenkor)
- Eleutherozoa tagozat (nyeletlen, aktívan mozgó tüskésbőrűek)
  - Asterozoa sph. (tengericsillag-félék, kambrium-jelenkor, ma 3 cl.)
    - Edrioasteroidea cl. (kambrium-f.karbon, 30 g. †)
    - Asteroidea (Stellaroidea) cl. (tengeri csillagok, a.ordovícium-jelenkor, ma 1500 sp.)
      - Phanerozonia o. (pl. Archaster typicus, Porcellanaster caerulus, Astropecten aurantiacus)
        
        Cryptozonia o. (pl. Marrhasterias glacialis, Solaster papposus, Echinaster sepositus)
    - Somasteroidea cl. (a.ordovícium-jelenkor)
    - Ophiuroidea cl. (tengeri kígyókarúak, a.ordovícium-jelenkor, ma 1500 sp.)
  - Echinozoa sph. (tengerisün-félék, k.ordovícium-jelenkor)
    - Ophiocystoidea cl. (a.ordovícium-a.karbon †)
    - Echinoidea cl. (tengeri sünök, k.ordovícium-jelenkor, ma 770 sp.)
      - Palaeoechinoidea scl. (ősi típusúak, k.ordovícium-f.perm †)
      - Euechinoidea scl. (új típusúak, a.triász-jelenkor)
        
        Regulares o. (szabályosak vagy ötsugarasok, pl. Arbacia lixula, Calveria hystrix. Echinus esculentus, E. melo, Paracentrotus lividus)
        
        Irregulares o. (szabálytalanok vagy kétoldali részarányosok,pl. Spatangus purpureus, Echinocardium cordatum, Clypeaster rosaceus)
        
        Holactypida so. (a.júra-jelenkor)
        
        Cassidulida so. (a.júra-jelenkor)
        
        Clypeasterida so. (f.kréta-jelenkor)
        
        Spatangida so. (júra-jelenkor)
    - Holothuroidea cl. (tengeri uborkák, a.ordovícium-jelenkor, ma 600 sp.)
      - Actinopoda o. (pl. Holotheria tubulosa, Stichopus regalis, Cucumaria planci)
        
        Paractinopoda o. (pl. Synapta maculata)