I. János portugál király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. János
JoaoI-P.jpg
I. János portugál király

Portugál Királyság királya
Uralkodási ideje
1385. április 6. – 1433. augusztus 14.
Elődje I. Beatrix
Utódja Eduárd (Duarte)
Életrajzi adatok
Uralkodóház Avis-ház
Született
1358. április 11.
Lisszabon
Elhunyt
1433. augusztus 14. (75 évesen)
Lisszabon
Házastársa Lancasteri Filippa (1359-1415)
Gyermekei Branca (13881389)
Alfonz (13901400)
Eduárd (Duarte) (13911438)
Péter infáns (13921449)
Tengerész Henrik (13941460)
Leonóra
Izabella (13971471)
Branca (1398)
János infáns (14001442)
Ferdinánd infáns (14021433)
Johanna
Dénes
Édesapja IV. Alfonz (1291-1357)
Édesanyja Teresa Gille Lourenço (* 1330)

I. János (Lisszabon, 1358. április 11. – Lisszabon, 1433. augusztus 14.) Portugália első uralkodója az Avis-házból.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jó János uralkodásának fő eseményei:
1. az aljubarrotai csata
2. a Batalha kolostor felépítése Lisszabon közelében,
3. Ceuta elfoglalása,
4. a Madeira-szigetek felfedezése, a portugál terjeszkedés kezdete
5. megkoronázása

I. Péter portugál király és Teresa Gille Lourenço házasságon kívüli gyermeke. Mivel bátyjával, I. Ferdinánddal kihalt az ősi Burgundiai-ház, 1383-ban Portugália nagyjai a fenyegető kasztíliai támadás miatt kormányzóvá és a haza védelmezőjévé választották. 1384-ben a kasztíliai csapatok hat hónapig ostromolták Lisszabont, és csak a pestis kényszerítette őket visszavonulásra.

Az aljubarrotai csata részlete – azulejo (Jorge Colaço, 1922)

1385. április 6-án királlyá választották I. Jánost. 1385 májusában Trancosónál legyőzte a rivális trónkövetelő, I. János kasztíliai király seregét, majd 1385. augusztus 14-én Aljubarrotánál végső győzelmet aratott felette, amit jelentős részben a nehézlovasság ellen kidolgozott új, angol katonai stratégia átvételének köszönhetett. [1] Ez után a rendi gyűlés is királlyá választotta. 1386 tavaszán szövetségre lépett Genti János lancasteri herceggel (John of Gaunt), aki felesége jogán magának követelte a kasztíliai trónt. Az ezt rögzítő windsori szerződés a világ legrégibb, ma is érvényben lévő diplomáciai megállapodása. [2] A portugál csapatok ezután behatoltak Kasztíliába, és elfoglalták Badajozt, a kasztíliaiak megtorlásul felgyújtották Viseut. A két ország 1402-ben kötött békét, amit 1411-ben megújítottak.

1415-ben, három év előkészület után János fiaival meghódította Ceuta városát. A marokkói és granadai visszahódító törekvések megállítására V. Márton pápa keresztes hadjáratra feljogosító bullát adott neki. Ceutát megtartotta ugyan, de a Gibraltár és a Kanári-szigetek meghódítását célzó próbálkozásai kudarcot vallottak. Gyarmatosította a Madeira- és az Azori-szigeteket, expedíciókat indított az afrikai partok mentén.

Több egyházi épületet emelt, többek között a lisszaboni katedrálist és a batalhai kolostort. Portugál nyelvre fordíttatott egy hóráskönyvet, és törvényeit is a nép nyelvén adta ki. Portugália történelmében a „jó emlékű” (de Boa Memoria) királyként maradt fenn.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. János és Lancasteri Filippa, 15. századi krónika

1387-ben feleségül vette John of Gaunt leányát, Lancasteri Filippát (1359-1415). Házasságukból 12 gyermek született:

I. Jánosnak Inês Piresszel való házasságon kívüli kapcsolatából három gyermeke született:

  • I. Alfonz, Bragança első hercege (13771461) [4]
  • Branca (1378) gyermekkorában meghalt
  • Beatrix, Arundel grófnője (kb. 13861447)

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. I. János király mellett a portugál sereg vezére a 2009-ben szentté avatott, Nuno Álvares Pereira (1360 - 1431), a kármelita rendbe belépett, híres portugál hadvezér (a "Szent Főkapitány") volt. (Ő volt a "2º Condestável de Portugal"; azaz, a Portugál Királyság összes haderejének a főparancsnoka; a második e tisztségben, a tisztség létrehozása óta.)
  2. BBC history: 1386. május 9. - Megkötik a Windsori Szerződést
  3. 1437-ben Tengerész Henrik vezetésével a portugálok támadást intéztek Tanger ellen, a hadjáratban Ferdinánd infáns is részt vett. A mórok legyőzték őket, a portugálok pedig csak annak árán térhettek haza, hogy túszokat hagytak, közöttük Ferdinándot, és megígérték Ceuta visszaadását. A Cortes, a portugál rendi-nemesi parlament, azonban Ceuta visszaadását elutasította. Ezt követően Tangerből Ferdinándot kiadták Fez szultánjának. Ferdinánd Fezben rabszolgaként élt, bántalmazták, ez vezetett a halálához, holttestét csak 1471-ben szállíthatták haza. A római katolikus egyház boldoggá avatta, a portugálok szentként tisztelik, Szent Ferdinándnak is nevezik.
  4. I. Alfonztól, Bragança első hercegétől származik a Bragança-ház, amely dinasztia 1640-től adta Portugália királyait és királynőit.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz I. János portugál király témájú médiaállományokat.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
I. Beatrix
Portugália királya
13851433
Avis-ház
Portugália királyi címere
Következő uralkodó:
I. Ékesszóló Duarte