III. János portugál király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
III. János arcképe
Kegyes János uralkodásának fontosabb eseményei – azulejo
1. a portugálok elérik Kínát és Japánt;
2. Az inkvizíció meghonosítása;
3. Brazília gyarmatosításának megkezdése;
4. A reneszánsz művészet fénykora

III. János (João III.) (Lisszabon, 1502. június 6. – uo. 1557. június 11.) Portugália királya az Avis-házból. Portugáliai Mihály asztúriai herceg féltestvére volt.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. Szerencsés Mánuel második gyermeke. János uralkodása alatt érte el a Portugál Birodalom legnagyobb kiterjedését, ugyanakkor alatta kezdődött meg az ország szellemi és anyagi romlása is, többek közt egész uralkodását végig kísérte az oszmán-törökök elleni vesztes háború. 1536-ban ő honosította meg az inkvizíciót, és azt a jezsuitákra bízta. Fia, János 3 évvel apja előtt meghalt, így a trónon unokája, Sebestyén követte. Az utókor a Kegyes jelzővel illette.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1525-ben feleségül vette a Habsburg Katalin kasztíliai infánsnőt, I. (Szép) Fülöp iure uxoris kasztíliai király és II. Johanna kasztíliai királynő leányát, V. Károly császár legfiatalabb húgát, akitől 9 gyermeke született:

Szeretőjétől, Isabel Muniztól két, házasságon kívüli gyermeke is született:

  • Mánuel (?)
  • Duarte (1521-1543)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz III. János portugál király témájú médiaállományokat.
Előd:
I. Szerencsés Mánuel
Portugália királya

15211557

Utód:
I. Óhajtott Sebestyén