I. Sancho portugál király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Sancho
SanchoI-P.jpg

Ragadványneve ’’A Népesítő’’
Portugália, Silves és Algarve királya
I. Portugáliai Sancho
Uralkodási ideje
1185. december 6.1211. március 26.
Elődje I. Alfonz portugál király
Utódja II. Alfonz portugál király
Életrajzi adatok
Uralkodóház Burgundiai-ház
Teljes neve I. Portugáliai Sancho
Született 1154
Coimbra, Portugália
Elhunyt 1211 (57 évesen)
Coimbra, Portugália
Nyughelye Santa Cruz kolostor
Házastársa Dulcia Berengár (1160-1198)
Édesapja I. Alfonz portugál király (1109–1185)
Édesanyja Savoyai Mafalda grófnő (1125–1157)

I. Sancho (Coimbra, 1154. november 11.Coimbra, 1212. március 26.), Portugália második királya volt, aki apja, I. Afonso halála után, 1185-ben lépett az akkor még újsütetű királyság trónjára. Népesítő Sancho néven is ismerik (portugálul o Povoador).

Afonso harmadik, egyetlen felnőtt kort megért fia volt feleségétől, Savoyai Mafaldától. Sancho 1189 és 1191 között használta az „Algarve királya” (illetve a „Silves királya”) címet is.

Házassággal járul hozzá a függetlenséghez[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Azulejo Népesítő Sancho életének fontosabb jeleneteivel
1. Az évorai székesegyház építése
2. Páduai Szent Antal születése Lisszabonban
3.A móroktól visszafoglalt területek betelepítése
4. Háború a mórokkal
5. Guarda városának megalapítása

Apja 1170-ben lovaggá ütötte és ettől fogva a királyság második embere volt a közigazgatásban és a hadvezetésben is. Ebben az időben Portugália függetlensége (amelyet Afonso 1139-ben deklarált először) még nem szilárdult meg. Kasztília és León királyai továbbra is igényt tartottak Portugáliára, mint korábbi hűbérbirtokukra, a pápa pedig – akinek elismerésétől nagy részben függött egy terület státusza – csak Afonso uralkodásának vége felé adta hivatalos hozzájárulását az új ország születéséhez. Szövetségeseket keresve az Ibériai-félszigeten Afonso – a mórok elszánt ellensége és az egyik leggyűlöltebb ember Kasztília és Leónban – Aragónia királysághoz közeledett. Ez indokolta, hogy 1174-ben Sancho herceg feleségül vette Dulce Berenguert, II. Alfonz aragóniai király húgát. Aragónia lett az első ibériai királyság, amely elismerte a független Portugáliát.

Királysága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szobra a silvesi kastély bejáratánál

Afonso halála után Sancho, Portugália második királyának feladata lett az új királyság megszervezése és be kellett váltania azt az ígéretet is, amit még apja tett a pápának: hogy harcol a mórok kiűzéséért a félszigetről.

Fővárosává szülővárosát, Coimbrát tette. Véget vetett az északi, galiciai határvidékek birtoklásáért vívott, kimerítő és kevés nyereséggel kecsegtető háborúknak. Ehelyett teljes erővel dél felé, a mórok ellen fordította katonai erőit.

Keresztes hadak segítségével 1191-ben elfoglalta a móroktól Silvest, a fontos közigazgatási és kereskedelmi központot, amelynek már akkor mintegy húszezer lakosa volt. Parancsára erődítményekkel vették körül a várost, és kastélyt építettek, amely máig a portugál kulturális örökség fontos része. Fényes győzelmet aratott az almohádok vezére, Abd al-Mumin kalifa felett Santarémnél, de hamarosan ismét észak felé kellett fordítania figyelmét, mert Kasztília és León ismét Portugáliát fenyegette. A királyi hadak távollétében Silvest visszafoglalták a mórok.

Az állam újjászervezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sírja Coimbrában, a Mosteiro de Santa Cruzban.

Sancho erőfeszítéseinek jó részét arra fordította, hogy politikai és közigazgatási értelemben megszervezze és erős alapokra állítsa az új királyságot. Állami vagyont halmozott fel, támogatta az új iparágakat és a kalmárok új osztályát. Sok új várost és falut alapított – köztük 1199-ben Guarda várost – és nagy gondot fordított az elszigetelt és szinte néptelen északi régiók betelepítésére, főleg flamandokkal és burgundokkal. Ezért kapta a "népesítő" előnevet.

A királyt arról is ismerték, hogy rajongott a tudományért és az irodalomért. Több verseskötetet írt, és sok portugál fiatalt küldött királyi pénzen európai egyetemekre tanulni.

Utódai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Sanches Terézia, portugál infánsnő (1176-1250), IX. Alfonz leóni király felesége volt.
  2. Sanches Sancha, portugál infánsnő (~1178-1229), Lorvão-i ciszterci kolostor apácája volt.
  3. Sanches Rajmund, portugál infáns (~ 1180-1189).
  4. Sanches Konstancia, portugál infánsnő (1182-1202).
  5. Sanches Alfonz, portugál infáns, a későbbi II. Alfonz portugál király (1185-1233), Kasztíliai Urraca (1185 - 1220) férje volt.
  6. Sanches Péter, portugál infáns (1187-1258), Mallorca ura és Urgel hercege volt felesége Aurembiaix Armengel hercegnő révén.
  7. Sanches Ferdinánd, portugál infáns (1188-1233), Flandria hercege, felesége I. Johanna flamand grófnő volt.
  8. Sanches Henrik, portugál infáns (1189-1191).
  9. Sanches Branca, portugál infánsnő (1192-1240), Guadalajara úrnője volt.
  10. Sanches Berengária, portugál infánsnő (1194-1221), II. Valdemár dán király felesége volt.
  11. Portugáliai Szent Mafalda, portugál infánsnő (1197-1256), I. Henrik kasztíliai király felesége volt, később az Arouca-i ciszterci kolostor alapítója és első vezetője.

Törvénytelen gyermekei:

  • Maria Aires de Fornelos (~1180-~1258) asszonytól született gyermekei:
  1. Sanches Martim (~1200-1229), trastámarai gróf volt.
  2. Sanches Urraca (~1200-1256)
  • Maria Pais Ribeira (~1170-?) asszonytól született gyermekei:
  1. Sanches Rodrigo (~1200-1246)
  2. Sanches Gil (~1200-1236)
  3. Sanches Nuno (~1200-?)
  4. Sanches Mayor
  5. Sanches Terézia (1205-1230), férje Alfonz Teles (1170 - 1230), Meneses és Albuquerque ura volt.
  6. Sanches Konstancia (1210-1269)
  • Maria Moniz de Ribeira (1150 -?) asszonytól született gyermeke:
  1. Pedro Moniz vagy Pero Moniz (1170 -?)

Felmenői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sancho egyenes ági felmenői három generációban
I. Sancho portugál király Apja:
I. Alfonz portugál király
Apjának apja:
Henrik, Portugália grófja
Apja apjának apja:
Henrik burgundiai herceg
Apja apjának anyja:
Barcelonai Sybil (Beatriz)
Apja anyja:
Theresa, Portugália grófnője
Apja anyjának apja:
VI. Alfonz kasztíliai király
Apja anyjának anyja:
Jimena Muñoz
Anyja:
Savoyai Mafalda
Anyja apja:
III. Amadeus savoyai gróf
Anyja apjának apja:
II. Humbert savoyai gróf
Anyja apjának anyja:
Burgundiai Gisela
Anyjának anyja:
Alboni Mahaut
Anyja anyjának apja:
II. Guy alboni gróf
Anyja anyjának anyja:
Barcelonai Inés


Előző uralkodó:
I. Hódító Alfonz
Portugália királya
11851211
Burgundiai-ház
Portugália királyi címere
Következő uralkodó:
II. Kövér Alfonz

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]