Zöld-foki Köztársaság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Zöld-foki-szigetek szócikkből átirányítva)
Zöld-foki Köztársaság
República de Cabo Verde
A Zöld-foki Köztársaság zászlaja
A Zöld-foki Köztársaság zászlaja
A Zöld-foki Köztársaság címere
A Zöld-foki Köztársaság címere
Nemzeti mottó: Egység, Munka, Haladás
Nemzeti himnusz: Cântico da Liberdade
Cape Verde (orthographic projection).svg

Fővárosa Praia
Államforma parlamentáris köztársaság
Vezetők
Elnök Jorge Carlos Fonseca [1]
Miniszterelnök José Maria Neves
Hivatalos nyelv Portugál, Zöld-foki szigeti kreol
függetlenség Portugáliától
kikiáltása 1975. július 5.

Tagság ENSZ, Afrikai Unió, IMF, Portugál Nyelvű Országok Közössége, Latin Unió
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 164
Becsült 401 343 fő (2001)
Rangsorban 164
Népsűrűség 101 fő/km²
GDP
Összes 600 millió USD
Egy főre jutó 1400 USD
Földrajzi adatok
Terület 4033 km²
Rangsorban 146
Időzóna CVT (UTC-1)
Egyéb adatok
Pénznem Zöld-foki köztársasági escudo (CVE)
Nemzetközi gépkocsijel CV
Hívószám 238
Internet TLD .cv

térkép szerkesztése

A Zöld-foki Köztársaság egy szigetállam, Afrika legnyugatibb pontjától – a Zöld-foktól – néhány száz kilométerre nyugatra, az Atlanti-óceánban. A portugál eredetű név a tengerbe nyúló foknak egykor buja növényzetére emlékeztet. Portugália gyarmata volt, 1975-ben nyerte el függetlenségét. A szigetcsoport 10 nagyobb szigete közül 9 lakott, míg 5 kisebb szigete lakatlan. A szigetek vulkanikus eredetűek. Ásványkincsekben szegény ország. A trópusi szavanna éghajlaton kávét, cukornádat, dohányt, banánt termesztenek. Fontos megélhetési forrás a halászat és a halfeldolgozás. Az Európa és Dél-Amerika között közlekedő hajók üzemanyag-felvevő helye,[2] valamint a tengeralatti kábelek gyűjtő- és elosztóközpontja. A Portugál Nyelvű Országok Közössége (CPLP) nevű nemzetközi szervezet egyik alapító tagja.[3]

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

A Zöld-foki-szigetek domborzati térképe

[szerkesztés] Domborzat

A szigetek túlnyomóan vulkáni eredetűek, néhánynak az alapja azonban idősebb palából, feldarabolt mészkőből és dolomitból áll. Valamennyiüket keskenyebb-szélesebb síkság keretezi; a mögöttes fennsíkok vulkáni kúpokat hordoznak, melyek közül a Pico do Fogo (2829 m, Fogo-sziget) és a Topo da Coroa (1979 m, Santo Antão-sziget) emelkednek a legmagasabbra.

[szerkesztés] Vízrajz

A Zöld-foki szigetek vízrajza nagyon szegény, ezt a kevés csapadék okozza. Mégis egyes szigeteken máig megtalálhatóak azok az ősi folyók amelyek bőségesen ellátták a szigetet az emberek megérkezése előtt; mára már az emberek torkossága miatt a legtöbb folyó kiszáradt, patak lett belőle. Szintén nagyon kevés sziget rendelkezik olyan kinccsel mint, Santo Antão: természetes, vulkanikus forrása van. Ez azért nagyon ritka mivel a legtöbb patak időszakos, nem mindig működő. Legtöbbjük azért alakul ki mert magasak a hegyek és mikor egy felhő a hegynek ütközik, a pára víz formájában folyik le a hegyről.

A szigetek jelentős problémája a természeti kincsek ember általi kifosztása. Mielőtt az első emberek megérkeztek volna itt burjánzó paradicsom volt minden szigeten. Egyes szigeteken tavak tűntek el az emberek miatt.

Ennek a legjobb példája Santa Luzia szigetén található. Azelőtt, hogy az emberek megérkeztek ott egy édesvizű tó volt megtalálható. Ez volt a Zöld-foki szigetek utolsó tava. Az emberek nem sejtették, hogy ez a tó nem egy forrásból ered, hanem az idők során a kövek által megszűrt esővíz felgyülemlése okozta. De mivel a tó vize emberi ivásra alkalmas volt, ezért semmi nem gátolta meg őket abban, hogy megigyák és körülbelül 400 év alatt a tó semmivé vált. Csupán néhány kisebb patak maradt meg. A szigetet azóta természetvédelmi területté nyilvánították.

Mint tudjuk a 10 főszigetből már csak 4 sziget rendelkezik folyamatos forrásokkal, és sajnos ha nem figyelnek az emberek eléggé a szigetek ökológiájának az érzékenységére, akkor sajnos ezek a szigetek is elfognak sivatagosodni.

[szerkesztés] Éghajlat

A szigeteken óceáni éghajlat uralkodik, illetve a passzátszél erősen befolyásolja az időjárást. Emiatt az nagyon száraz. A páratartalom 70% körül mozog.

Évenkénti időjárási viszonyok Hőmérséklet Csapadékmennyiség (mm)
január 24 °C 5,3 mm
február 24 °C 3,8 mm
március 25 °C 1,3 mm
április 25 °C 0,0 mm
május 25 °C 0,0 mm
június 26 °C 0,0 mm
július 27 °C 0,8 mm
augusztus 29 °C 14,1 mm
szeptember 29 °C 33,6 mm
október 29 °C 6,5 mm
november 27 °C 2,5 mm
december 25 °C 1,6 mm

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

A helyiek datolyatermesztésből élnek. Cukornádat és banánt is termesztenek.

Vannak endemikus állatfajok. Ezek legtöbbjét veszélyezteti az emberi tevékenység. Endemikus madarak: Alexander-sarlósfecske (Apus alexandri), razói pacsirta (Alauda razae), zöld-foki-szigeteki nádiposzáta (Acrocephalus brevipennis), egy verébféle madár (Passer iagoensis); endemikus hüllő a zöld-foki óriás gekkó (Tarentola gigas).

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

[szerkesztés] Természeti világörökségei

[szerkesztés] Történelem

A lakatlan szigeteket 1445-ben António Fernandes fedezte fel, de szigetek felfedezőjének hivatalosan Alvise Cadamostót tekintik, aki 1456-ban járt itt. A szigeteket lakatlannak találták, és semmi sem utal korábbi lakosságra. A szigetek mai nevüket 1461-ben kapták, amikor portugál gyarmattá szervezték őket. A portugálok a szigetekről indultak útnak Nyugat-Afrikába. Kolumbusz Kristóf 1498-ban járt a szigeteken.

A szigetek első települése az 1462-ben alapított Ribeira Grande volt (ma Cidade Velha).

1532-ben lett hivatalosan Portugália gyarmata. A 16. században elindult a rabszolga-kereskedelem Afrika és Amerika között, és ennek egyik állomása a szigeteken volt; fontos vízfelvevő hely volt, ahová idővel cukornádültetvényeket is telepítettek.

1850-ben megnyitották São Vicente település kikötőjét. Ezután nagy szénbányákat nyitottak a szigeteken.

1975. július 5-én Portugália függetlenséget adott a szigeteknek. Az első államfő Aristides Pereira volt.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A Zöld-foki-szigetek demokratikus jogállam, az egyetlen olyan afrikai ország, amelynek mind politikai, mind polgári szabadságait a Freedom House éves jelentései a legjobb kategóriába értékelik.[4]

[szerkesztés] Elnökök

Név Születési évszám Hivatalban töltött idő Párt
Aristides Maria Pereira (* 1924-2011) 1975. július 8.1991. március 22. PAIGC (1980 óta PAICV)
António Mascarenhas Monteiro (* 1944) 1991. március 22.2001. március 22. MPD
Pedro de Verona Rodrigues Pires (* 1934) 2001. március 22.2011. szeptember 9. PAICV
Jorge Carlos de Almeida Fonseca (* 1950) 2011. szeptember 9. óta MPD

[szerkesztés] Miniszterelnökök

Név Születési évszám hivatalban töltött idő párt
Pedro Pires (* 1934) 1975. július 8.1991. április 4. PAIGC (1980 óta PAICV)
Carlos Veiga (* 1949) 1991. április 4.2000. október 5. MPD
Gualberto do Rosário (* 1950) 2000. október 5.2001. február 1. MPD
José Maria Neves (* 1960) 2001. február 1. óta PAICV

[szerkesztés] Politikai pártok

Párt neve Rövidítése Politikai irányvonal Alapítása
Afrikai Párt a Független Zöld-foki Szigetekért PAICV szociáldemokrata 1956-ban PAIGC néven
Független és Demokratikus Zöld-foki Unió UCID liberális 1974
Demokratikus Mozgalom MPD polgári demokrata 1990
Szociáldemokrata Párt PSD szocialista 1992
Demokratikus Összetartás Pártja PCD demokrata 1994
Demokratikus Megújulás Pártja PRD baloldali
Munka és Összetartás Pártja PTS szociáldemokrata

[szerkesztés] Közigazgatás

A Zöld-foki Köztársaság fővárosa és legnépesebb települése a Santiago-szigeten lévő Praia. A második legjelentősebb város a São Vicente-szigeten található Mindelo. 2005-ig az ország 17 közigazgatási egységre, körzetre (concelhos) volt osztva. 2005 első félévében a Zöld-foki Köztársaság országgyűlése öt új körzet bevezetéséről döntött, létrehozva a jelenlegi 22 közigazgatási egységet.

Santiago-sziget

1. Tarrafal
2. São Miguel
3. São Salvador do Mundo
4. Santa Cruz
5. São Domingos
6. Praia
7. Ribeira Grande de Santiago
8. São Lourenço dos Órgãos
9. Santa Catarina

Brava-sziget

10. Brava

Fogo-sziget

11. São Filipe
12. Santa Catarina do Fogo
13. Mosteiros

Cv map mun num.gif
Maio-sziget

14. Maio

Boa Vista-sziget

15. Boa Vista

Sal-sziget

16. Sal

São Nicolau-sziget

17. Ribeira Brava
18. Tarrafal de São Nicolau

São Vicente-sziget

19. São Vicente

Santo Antão-sziget

22. Paul
20. Porto Novo
21. Ribeira Grande

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

2005-ös népességdiagram

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Nyelvek: A hivatalos nyelv a portugál, de emellett beszélnek még kreolul is. Vallások: A lakosság 96%-a római katolikus és 4%-a törzsi vallású.

Több itteni származású ember él a szigeteken kívül diaszpórában, mint ahányan a szigeteken élnek.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

A Zöld-foki Köztársaság egyik bankjegye

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

A szigetek lakossága a mezőgazdaságból él. Főleg banánt, datolyát termesztenek, és halásznak. A bőr- és textilipar is jelentős.

Az ország halat, langusztát, banánt, textíliákat és félkész termékeket exportál. A turizmus a GDP 10%-át teszi ki.

[szerkesztés] Ipar

[szerkesztés] Külkereskedelem

Ország Export Import
Portugália 62,5% 43,2%
USA 15,8% 12,5%
Nagy-Britannia 11,3% n.a.
Hollandia n.a. 8,7%
egyéb ország 10,4% 35,6%

2004-es adatok

[szerkesztés] Média

Televízió: Portugál nyelven sugároz a Radio Televisao Caboverdiana (RTC) és a RTP-Africa. Francia nyelven csak a TV4 Afrique

Rádióadók: Portugál nyelven a RTC, RDP sugároz, míg franciául a RFI Afrique: FM-adó Praiaban, Mindeloban, Salban, Fogo e Santo Antão-ban van.

Újságok: Az ország újságjai:

  • A Semana (Praia, 1991–)
  • Expresso das Ilhas
  • Journal O Cidadao (São Vicente)
  • Jornal Horizonte (Praia, 1988–)
  • Terra Nova (São Vicente, 1975–)
  • Artiletra (São Vicente, 1991–)

[szerkesztés] Közlekedés

Belföldön a szigetek között komppal, illetve repülővel közlekedhetünk. A belföldi repülőjáratokat a TACV üzemelteti.

[szerkesztés] Művészetek

Eugénio Tavares, az egyik legismertebb költő

Költők: Sergio Frusoni, Eugénio Tavares, B. Léza, João Cleofas Martins, Ovídio Martins, Barbosa Jorge, Fortes Corsino António, Baltasar Lopes (Oswaldo Alcântara), João Vário, Oswaldo Osório, Arménio Vieira, Vadinho Velhinho, José Luís Tavares

Írók: Manuel Lopes – Movimento Claridade, Luís Romano de Madeira Melo, Germano de Almeida, Orlanda Amarilis, Jorge Vera Cruz Barbosa, Pedro Cardoso, Mário José Domingues, Daniel Filipe, Mário Alberto Fonseca de Almeida, Corsino António Fortes, Arnaldo Carlos de Vasconcelos França, António Aurélio Gonçalves, Aguinaldo Brito Fonseca, Ovídio de Sousa Martins, Osvaldo Osório, Dulce Almada Duarte, Manuel Veiga

Híres mesebeli lények: 'Ti Lobo' und 'Chibim', 'Ti Lobo'und 'Ti Pedro', Ti Ganga, Capotona.

Festők: Manuel Figueira, Luisa Queros, Tchalé Figueira, Bela Duarte, Kiki Lima, Mito

Zeneszerzők: Manuel de Novas, Vasco Martins, Jorge Fernandes Monteiro (Jotamont), Zenészek: Cesária Évora, Simentera, Terezinha Araujo, Bana, Gil Semedo, Luís Morais, Os Tubarões, Bulimundo, Lura, Celina Pereira, Boy Gé Mendes, Orlando Pantera, Tchéka, Tito Paris

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Sport

Praia, a főváros

Itt született 1986. november 17-én Nani portugál válogatott labdarúgó, aki jelenleg az angol Manchester United játékosa.

[szerkesztés] Ünnepek

Dátum Ünnep
Január 1. Újév
Január 13. A demokrácia napja
Január 20. A nemzeti hősök napja
Évenként változó Karnevál
Évenként változó Nagypéntek
Évenként változó Úrnapja
Május 1. A munka ünnepe
Május 19. Praia főváros ünnepnapja
Június 1. Nemzetközi Gyermeknap
Július 5. A függetlenség napja
Augusztus 15. A Zöld-foki szigetek védőszentjének napja
November 1. Mindenszentek napja
December 25. Karácsony

[szerkesztés] Forrás

[szerkesztés] Források és jegyzetek

  1. A 2011. augusztus 21-i elnökválasztás eredményei
  2. Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776 
  3. A Portugál Nyelvű Országok Közösségének tagállamai
  4. freedomhouse.org: Freedom in the World

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zöld-foki Köztársaság témájú médiaállományokat.

[szerkesztés] Újságok

Személyes eszközök
Névterek
Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken