Albinizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Albinó negrid fiú

Az albinizmus (latin albus: „fehér” szóból) a színanyag képződésének veleszületett zavara, mely csökkent vagy hiányzó pigmentációban nyilvánul meg.

A melanin nevű festékanyag hiánya előfordulhat a bőrben, a szőrzetben és a szemben egyszerre (albínó) vagy külön-külön. Az albínók bőre tejfehér, hajuk fehér, szemük pedig pirosas. Ez az örökletes rendellenesség minden rassznál megfigyelhető és gyakran jár együtt a szem különböző elváltozásaival (nisztagmus, asztigmatizmus). Bizonyos esetekben az írisz és az ideghártya pigmentációja hiányzik, más esetekben a pigmenthiány csak a bőrben (Vitiligo) és a hajban lép fel. Mindkét forma gyakran a látásélesség csökkenésével jár.

Az albinizmus jelensége az emlősökön (beleértve az embert is) kívül előfordul halak, madarak, hüllők és kétéltűek egyedeiben is.

Az albinizmus jelenségében érintett egyed megnevezése albino (főnév és melléknév).

Albino tigris

[szerkesztés] Az ember

Afrika egyes részein, így Burundiban és Tanzániában az albínók élete veszélyben forog, mert a térségben még mindig befolyásos boszorkánydoktorok szerint testrészeik felhasználhatók bizonyos varázsfőzetek elkészítésére.[1]

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. ^ Albino girl killed for body parts (angol nyelven). BBC News, 2008. november 17. (Hozzáférés: 2009. augusztus 10.)
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Albinizmus