Az Egyesült Arab Emírségek turizmusa

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Egyesült Arab Emírségek turizmusa leginkább gazdaságukból fakad. Az Egyesült Arab Emírségek (EAE, rövid alakban Arab Emírségek) az egyik olajban gazdag állam Délnyugat-Ázsiában, az Arab-félsziget délkeleti részén. Hét emírséget foglal magában: Abu-Dzabit, Ajmant, Dubajt, Fudzsejrát, Rász el-Haimát, Sardzsát és Umm al-Quwain-t. 1971 előtt úgy ismerték őket, hogy „fegyverszüneti államok”, utalva a britek és néhány arab sejk közötti 19. századi fegyverszünetre.

A szerződéses Omán néven ismert brit protektorátus felszámolása után (1968), a hét emírség 1971-ben létrehozta laza államszövetségét. Az emírségek felszíne sivatagokkal és sós mocsarakkal tarkított parti síkság. A gazdaság alapja a selfen és a parti szigeteken folytatott kőolaj kitermelés. A szénhidrogének bányászatából és feldolgozásából származó hatalmas bevételek révén fejlett infrastruktúra jött létre. A mezőgazdaság fő terményei az oázisokban termesztett gyümölcs és zöldségfélék.[1]

A körzeteket, a városok (Emírségek) szerint mutatjuk be, hozzácsatolva Omán turisztikai értékeit is:

Amíg az Emírségekbe érkezők nagy része üzletember illetve városlátogató, addig Omán az ökoturistákat a kalandtúrázókat, s az üdülést keresőket szolgálja ki. A Magyarország méretű[2] Emírségek és a lényegesen nagyobb területű Omán[3] a közelmúltban szoros együttműködésbe kezdett, hogy egymást kiegészítő turisztikai termékekkel jelenjenek meg a térség piacán. Az Arab Emírségekkel egy desztinációként való hirdetés az ideérkezőket hosszabb itt-tartózkodásra ösztönzi.

Turisztikai körzetek[szerkesztés]

Abu-Dhabi esti fényei
Az üzleti élet és a turizmus közel-keleti központja. A 700 ezer lakosú város a második helyet foglalja el a hét emirátust alkotó Egyesült Arab Emirátusok között, melynek fővárosa. Az ellentétek városának is nevezik, hiszen itt a legmodernebb üvegpaloták ugyanúgy részei a városnak, mint a régi széltornyokkal díszített házak és a város határában kezdődő homoksivatag. Így a Kelet és Nyugat, a régi és az új mesés gazdagsága tárul az idelátogató elé. Európai szemmel nézve egzotikus világ, mert hagyományaik épp oly jelentős szerepet kapnak mindennapjaikban, mint a legmodernebb és legdrágább technológiával felépített újdonságaik. Az Al-Husn palota, vagy ahogyan a helyiek nevezik, az Öreg Erőd egyike a kevés 30 évesnél idősebb épületnek. A Női Kézművesek Központjában állandó kiállítás és vásár működik.

Dubaj[szerkesztés]

Dubaj egy városképe

A várost két részre osztja a Dubai-öböl, az Arab-öböl benyúló része, amelyen három híd ível át. Északon a központi rész, Deira, délen a modern épületeket rejtő Bur Dubai található. A turisták tájékozódását azonban nehezíti, hogy az itteniek nem sokat törődnek az utcanevekkel, csupán a nagyobb sugárutakat illetik közismert elnevezéssel, a kisebb utak teljes anonimitásba burkolóznak.

A város modern arcával, szolgáltatásaival, már egy gazdag és pazar 21. századot idéz, de az itteniek ugyanolyan büszkén őrzik hagyományaikat, szokásaikat és a híresen nagy tiszteletüket a vendég, a látogató iránt.

Az 1950-es években Dubaj folyója elkezdett iszaposodni, valószínűleg az itt használt hajók növekvő száma miatt. A néhai uralkodó, Rashid bin Saeed Al Maktoum sejk úgy döntött, kikotortatja a vízi utat. Törekvő és költséges projekt volt ez. Ezzel egyre nagyobb rakományok mentek át a városon. Ez megerősítette annak pozícióit, mint az egyik legfőbb kereskedelmi központét. 1966-ban olajat találtak. Rashid sejk Dubai infrastrukturális fejlesztésére fordította a kőolajból befolyó jövedelmeket. Iskolák, kórházak, utak, modern telekommunikációs hálózatok létesültek. Nemzetközi repülőtéren egy új terminált építettek. A kifutópályát is kiszélesítették, hogy nagyobb repülőgépek fel- és leszállhassanak. A világ legnagyobb ember által készített kikötőjét építették ki Jebel Alinál, amely körül szabad területet alakítottak ki.

Dubai erős fejlődése mindenki számára természetes volt – jövőképpel rendelkező vezetése, magas színvonalú infrastruktúrája, külföldi barát környezete, adómentesség a személyi és vállalati jövedelmekre, és alacsony import fizetési kötelezettségek vonzóak hatottak. Az eredmény végül az lett, hogy Dubai a régió üzleti és turista központjává vált, amely régió Egyiptomtól az indiai szubkontinensig, és Dél-Afrikától a ma már Független Államok Közösségéig tart. Zayed sejk az Egyesült Arab Emirátusok első elnöke haláláig volt pozíciójában. Uralkodása alatt az emirátusok a világ egyik leggazdagabb országává vált évi 17 ezer dollárnyi GDP/fővel. Az 1980-as években és a kilencvenes évek elején Dubaiban stratégiai döntést hoztak, hogy az egyik legnagyobb, nemzetközi színvonalú turistacélponttá váljanak.

A turizmusba fektetett infrastruktúra az évek során meghozta gyümölcsét. 2000-ben a 3 millió körüli látogató nagyban megnövelte a 850 ezres lakosságot. Most egy olyan város, amely máshoz nem hasonlítható hotelekkel, nevezetes építészettel és világszínvonalú szórakoztató és sporteseményekkel rendelkezik. A Jumeirah beach partvonalán található gyönyörű Burj Al Arab szálloda a világ egyetlen hétcsillagos hotelje. Az Emirates Towers csak az egyike azon struktúráknak, amely a kereskedelmi biztonságra fekteti a hangsúlyt. 350 méteres magasságával az irodatorony a Közép-Kelet és Európa legmagasabb épülete.

Főbb látnivalói[szerkesztés]

Omán[szerkesztés]

Nakhali erődítmény Omanban
Omani kereskedelmi központ

A Perzsa-öböl menti országok közül Omán turisztikai kínálata a legszínesebb. A többi előbb említett országnál gazdagabb a történelmi múltja. A főbb vonzerőket az ökoturizmus, a kalandturizmus, valamint az üdülőturizmus köré lehet csoportosítani. A szultánságban nagy hangsúlyt helyeznek a hagyományok megőrzésének, illetve a környezet fenntarthatóságának biztosítására. Igyekeznek a tömegturizmus káros hatásait elkerülni!

A nagy területű ország az Arab-félsziget délnyugati csücskén három tenger partján terül el (Perzsa-öböl, Ománi-öböl és az Indiai-óceán). A Masira-szigeten található nemzeti park (Ra’ s al Hadd Teknős-rezervátum) Az ország fekvésének köszönhetően itt keresztezik egymást Európa Ázsia és Afrika madárvonulási útjai, amely az ornitológusok „Mekkájává” teszik Ománt. Az ország négyötöd részét sivatag borítja, de találhatók itt 3000 méter feletti hegyek is. Népszerűek a vádik, az időszakos vízfolyások völgyei, amelyek trópusi vegetációjukkal idilli környezet a túrázóknak. Az itt ezer éve működő, és használatos öntöző- és vízszállító rendszerek (Falajrendszer) részei a kulturális örökségnek. A Hormuzi-szoros és fölé emelkedő Musandam-félsziget, valamint az Ománi-Öböl partvidéke a történelem során nagy stratégiai fontossággal rendelkezett. Itt találhatók az Arab-félsziget (Bahla az UNESCO világörökség része, Maszkat Nizva). A tengerparti üdülés szerelmeseinek 1.700 km hosszú tengerpart nyújt lehetőségeket. Mindezekhez kitűnő minőségű infrastruktúra járul. 1970-ben 12 km kövezett úttal rendelkezett, addig ma a 35000 km úthálózatából 10000 km éjjel is kivilágított gyorsforgalmi út, amelyet állandóan öntözött, üde növényzet szegélyez. 1970 előtt egyetlen missziós kórháza működött, ma a világ élvonalához tartozik, ingyenes kezeléssel és gyógyszerellátással. Az oktatás színvonala is kiemelkedő szintű.

Omán legjelentősebb turisztikai központja: a főváros Maszkat és a tömjénfák hazájaként ismert Salalah tengerparti város.

Oltások[szerkesztés]

Az Egyesült Arab Emírségekbe utazó turistáknak erősen javasoltak a következő védőoltások:

Javasolt oltás ha valaki bizonyos területekre utazik:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ dr. Zentai László: A világ országai (Budapest, 1995) 34. o. ISBN 963-85374-0-X
  2. ↑ Területe: 78.000 km².
  3. ↑ Területe: 212.000 km².

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:الإمارات العربية المتحدة
A Wikimédia Commons tartalmaz Az Egyesült Arab Emírségek turizmusa témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Az_Egyesült_Arab_Emírségek_turizmusa&oldid=26922237”