Zanzibár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zanzibár fekvése
Zanzibár térképe
Naplemente Zanzibáron

Zanzibár Tanzániához tartozó szigetcsoport Afrika keleti partjainál. Mindössze két szigetből áll: Unguja (1994-ben becsült népessége 800 000 fő, területe 1554 km²) és Pemba (d. sz. 6° 10′, k. h. 39° 20′ és d. sz. 5° 10′, k. h. 39° 45′).

Zanzibár teljes területe 1651 négyzetkilométer (ez Vas megye területének a felével egyezik meg), lakossága 1,07 millió (2004).

Az ugyancsak Tanzániához tartozó Mafia-szigettel együtt néha Fűszer-szigeteknek is nevezik őket, de ez a név inkább az Indonéziában található Maluku-szigetekkel forrott össze.

Az Unguja szigeten fekvő Zanzibár város régi központja és idegenforgalmi attrakciója „Mji Mkomwe” (óváros), amit sokan az angol nevén ismernek (Stone Town). A Világörökség része.

Zanzibár gazdasága főleg a fűszer termelésére és a turizmusra épül.

A név eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Zanzibár szó valószínűleg a perzsa nyelvből származik: زنگبار Zangi-bar, ami annyit jelent: „a feketék partja”. De levezethető az arab nyelvből is: Zayn Z'al Barr, vagyis „szép ez a föld”.

Zanzibár erődje
Stone Town a szultáni palotával

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zanzibár első állandó lakói alighanem a hadimu és tumbatu népek elődei voltak, akik 1000 körül kezdtek betelepülni Kelet-Afrikából. Számos különböző etnikai csoporthoz tartoztak, kis falvakban laktak, és mivel nem alkottak nagyobb politikai egységet, könnyű prédáivá váltak a későbbi hódítóknak.

Arábia, a Perzsa-öböl és Irán (különösen Síráz) és Nyugat-India kereskedői valószínűleg már az 1. század óta látogatták Zanzibárt. A monszunszelet használhatták ki a vitorlázáshoz, és a mai Zanzibár város védett kikötőjében szállhattak partra. Maga a sziget csekély jelentőséggel bírt a számukra, de jó támaszpont volt a Kelet-Afrika városaival való kereskedéshez.

A Perzsa-öböl kereskedői – kis számban – a 11. század és a 12. század fordulója körül kezdhettek el letelepedni Zanzibáron és keveredtek a bennszülöttekkel. A hadimuk közül végül kiemelkedett egy öröklődő rangú uralkodó (a Mwenyi Mkuu vagy Jumbe), és a tumbatuk közül is (a Sheha). Egyiküknek sem volt túl nagy hatalma, de népük etnikai önazonosság-tudatának kialakulásában alapvető szerepük volt.

A sziget később portugál birtok volt, 1503-tól 1698-ig.

1698-tól Omán szultánjának fennhatósága alá került.

Szaid bin Szultan Al-Buszaid, Omán és Zanzibár szultánja 1840-ben Zanzibárba, a Stone Town-ba tette át a székhelyét az omani Maszkatból. 1861-ben meghalt, és a fiai vetélkedtek a trónért. A hatodik fia, Szaid Madzsid bin Suaid Al-Buszaid (1834/5-1870) lett Zanzibár szultánja, a harmadik fiú, Szaid Thuwaini bin Szaid al-Szaid (meghalt 1866-ban) pedig Omán uralkodója lett.

Zanzibár a 19. században

Ebben az időszakban a zanzibári szultán a kelet-afrikai partvidék egy jelentős részét is ellenőrizte (Zandzs), beleértve Mombasát, Dar es-Salaamot és a kontinensbe nyúló kereskedelmi útvonalakat, mint a Kongó folyó melletti Kindu 1886 novemberében egy német-brit határbizottság a Zandzst 10 tengeri mérföld (19 km) szélességű sávként határozta meg a parton Cape Delgado-tól (ma Mozambique-ban) Kipiniig (ma Kenya), a közbeeső szigetekkel és számos várossal együtt, amelyek ma Szomáliához tartoznak. De 1887 és 1892 között mindezeket a kontinentális területeket Nagy-Britannia, Németország és Olaszország szerezte meg, noha hivatalosan egészen a 20. századig se el nem adták, se oda nem engedték őket (például Mogadishu csak 1905-ben került Olaszországhoz, Mombasa pedig Kenyához 1963-ban.)

A Csodák Háza
A Zanzibári Szultanátus zászlaja
Zanzibár 2005 januárja óta használt saját zászlaja

A britek fokozatosan növelték befolyásukat, és az 1890-ben megkötött Helgoland–Zanzibár-egyezményben Németország formálisan is megígérte, hogy Zanzibáron nem avatkozik a brit érdekekbe. Ugyanebben az évben Zanzibár brit protektorátus lett, és vezetésére a britek 1890 és 1913 közt vizier, 1913 és 1963 között kormányzó néven neveztek ki főhivatalnokokat.

1896. augusztus 7-én robbant ki a rövid angol–zanzibári háború Hamad bin Thuwaini szultán utódlása körül, és az angolok jelöltje, Hamoud bin Mohammed trónra kerülésével végződött. Ez volt a történelem legrövidebb háborúja: Zanzibár 38 perc alatt megadta magát.

Eleget téve a brit követelésnek, Hamoud véget vetett Zanzibár kulcsszerepének a kelet-afrikai rabszolgakereskedelemben, amit az omani szultánok kezdtek el a 17. században. Zanzibár betiltotta a rabszolgaságot, és 1897-ben kárpótlással felszabadította a rabszolgákat.

Politikai státusz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1963. december 19-én Zanzibár visszanyerte függetlenségét Nagy-Britanniától és alkotmányos monarchiává vált. Ez a státusz azonban rövid életűnek bizonyult, mert 1964. január 12-én a szultánt elűzték, április 26-án Zanzibár egyesült Tanganyikával, és így létrejött Tanzánia.

Zanzibár Tanzánia része, de sajátos státuszban. Saját elnököt választ, aki a belügyekért felelős zanzibári kormány feje. Zanzibárnak parlamentje is van, 50 képviselővel, akiket öt évre választanak.

Unguja három adminisztratív régióból áll (közép-déli, északi és városi-nyugati). Pemba szigetén északi és déli régió van.

Zanzibár képviselőházában ötven, közvetlenül, az általános választójog szerint megválasztott képviselő ül. Megbízatásuk öt évre szól, és feladatuk főleg a szigeteken érvényes jogszabályok megalkotása.

Zanzibár szultánjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Majid bin Said (1856–1870)
  2. Barghash bin Said (1870–1888)
  3. Khalifah bin Said (1888–1890)
  4. Ali bin Said (1890–1893)
  5. Hamad bin Thuwaini (1893–1896)
  6. Khalid bin Barghash (1896)
  7. Hamud bin Muhammed (1896–1902)
  8. Ali bin Hamud (1902–1911) (lemondott)
  9. Khalifa bin Harub (1911–1960)
  10. Abdullah bin Khalifa (1960–1963)
  11. Jamshid bin Abdullah (1963–1964)
Utca Stone Townban

Vizierek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Sir Lloyd William Matthews, (1890 – 1901)
  2. A.S. Rogers, (1901 – 1906)
  3. Arthue Raikes, (1906 – 1908)
  4. Francis Barton, (1906 – 1913)

Brit kormányzók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Francis Pearce, (1913 – 1922)
  2. John Sinclair, (1922 – 1923)
  3. Alfred Hollis, (1923 – 1929)
  4. Richard Rankine, (1929 – 1937)
  5. John Hall, (1937 – 1940)
  6. Henry Pilling, (1940 – 1946)
  7. Vincent Glenday, 1946 – 1951)
  8. John Sinclair, (1952 – 1954)
  9. Henry Potter, (1954 – 1959)
  10. Arthur Mooring, (1959 – 1963)

Élővilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zanzibári vörös kolobusz
Freddie Mercury szülőháza

Unguja sziget mintegy harmadán és Pemba körülbelül felén (mindkét sziget nyugati oldalán) fűszerültetvények követik egymást; emellett Unguja nagyobb völgyeiben rizst termesztenek. Jellemző fűszernövényei a fekete bors, a szegfűszeg, a kardamom, a fahéj, a vanília, a szerecsendió, a citromfű és a gyömbér. Mivel kellett a hely az ültetvényeknek, a sziget egykori növényzetét jórészt kivágták; csak a Jozani-erdő maradt többé-kevésbé háborítatlan. Itt lelhető fel a zanzibári eper (latin neve: Fragum Zanzibarium), mely egyedül Zanzibár szigetén őshonos, a különleges éghajlati tényezők miatt szaporítása nem lehetséges mesterséges körülmények között. Termésének magas természetes ásvány és illóanyag tartalma miatt a helyiek már régóta fogyasztják, és csodálatos élettani hatásáról legendák keringenek. Élénkíti a bőrsejtek regenerálódását és a belső szervek működését, gyorsítja a sebgyógyulást, és természetes afrodiziákumnak számít. Mivel csak Zanzibár érintetlen hegyeiben terem meg, így nehezen lehet hozzájutni, és ára rendkívül magas.

Itt él Zanzibár leghíresebb állatfaja, a karcsúmajmok közé tartozó zanzibári vöröskolobusz (Piliocolobus kirkii). A faj a sziget csak itt megtalálható, endemikus faja. Az erdőben él még a sunnis (egy kis termetű bóbitásantilopféle), több kaméleon és mintegy negyven madárfaj.

A sziget déli csücskéhez közel, a nyugati partba mélyedő Menai-öböl két delfinfaj otthona.

Ungujától nyugatra kisebb szigetek sora húzódik (Changuu, Bawe, Chumbe, Kwale, Pungume, Sume, Miwi, Vundwe; északon Tumbatu és Popo). Ezek egyikén alakították ki 1994-ben Tanzánia első tengeri nemzeti parkját, a Chumbe-sziget Tengeri Rezervátumot. A mindössze 16 hektáros szigeten nyitották meg a Korall parkot is: ebben a látogatók búvárkodva ismerhetik meg a sziget körül húzódó korallzátony élővilágát. A zátonyon megtalálható az Indiai-óceánban élő keménykorall fajok kilenctizede; a zátony környékén mintegy 370 halfaj él.

A Börtön-sziget a Seychelles-szigetekről betelepített aldabrai óriásteknősök (Geochelone gigantea) élőhelye (a sziget nevét adó börtönt 1893-ban építették, de sohasem használták).

Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A zenész Farrokh Bulsara (Freddie Mercury) Zanzibarban született 1946-ban. Stone Town tengerpartján van egy „Mercurys'” nevű étterem is.

A zanzibári bélyegek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Változatos történelme Zanzibár bélyegkiadását is fölöttébb sokszínűvé tette. Postatörténetében az alábbi (részben átfedő) korszakokat különíthetjük el:

  • 1875–1895 Brit-Indiai Posta
  • 1890–1891 Német Kelet-Afrikai Posta
  • 1889–1904 Zanzibári Francia Posta
  • 1895–1963 Brit Posta (India Posta, Brit Kelet-Afrika Posta, majd Zanzibár jelöléssel)
  • 1963–1964 Zanzibári Posta (Zanzibár jelöléssel)
  • 1964–1965 Zanzibári Posta (Zanzibár jelöléssel, „Jamhuri 1964” felülbélyegzővel, majd „Jamhuri Zanzibar” felirattal)
  • 1965–1967 Tanzániai Posta („Zanzibar”, „Jamhuri Zanzibar Tanzania”, majd „Tanganyika & Zanzibar” felirattal)
  • 1967 – Tanzániai Posta („Tanzania” felirattal)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zanzibár témájú médiaállományokat.