Ivan Alekszejevics Bunyin
Az irodalmi Nobel-díjazottak listája 1901-től napjainkig.
| Év |
Személy |
Ország |
Indoklás |
| 1901 |
Sully Prudhomme |
Franciaország |
„jelentős írói érdemeiért, és különösképpen magasrendű idealizmusról, művészi tökélyről tanúskodó, a szív és lángész ritka összhangját megteremtő költészetéért” |
| 1902 |
Theodor Mommsen |
Németország |
„a történetírás legnagyobb élő mesterének monumentális Róma-történetének külön elismeréssel adózva” |
| 1903 |
Bjørnstjerne Bjørnson |
Norvégia |
„ nagyszerű és sokoldalú munkásságáért, melyet az ihlet frissessége és a szellem ritka tisztasága jellemez” |
| 1904 |
Frédéric Mistral |
Franciaország |
„művei eredetiségének elismeréseként, a dél-francia nép lelkületének hűséges ábrázolásáért, és azért a jelentős munkáért, amelyet mint provanszál filológus folytatott” |
| José Echegaray y Eizaguirre |
Spanyolország |
„nagyszerű és mélyértelmű munkássága elismeréseképpen, amellyel a spanyol dráma nagy hagyományát eredetiséggel újította föl” |
| 1905 |
Henryk Sienkiewicz |
Lengyelország |
„kimagasló elbeszélő képességéért” |
| 1906 |
Giosuè Carducci |
Olaszország |
„átfogó tudásának és kritikai kutatásainak, valamint költői mesterműveinek és lírai tökélye elismeréseképpen” |
| 1907 |
Rudyard Kipling |
Nagy-Britannia |
„nagyszerű megfigyelőképességéért, erőt és méltóságot sugárzó alakjaiért” |
| 1908 |
Rudolf Christoph Eucken |
Németország |
|
| 1909 |
Selma Lagerlöf |
Svédország |
„magasrendű idealizmusa, élénk képzelete és szellemi érzékenysége elismeréséül” |
| Év |
Személy |
Ország |
Indoklás |
| 1910 |
Paul Heyse |
Németország |
„elismerésül idealizmustól áthatott művészetéért, amely hosszú tevékenysége során lírai, drámai műveiben, regényeiben és világhírű novelláiban nyilvánult meg” |
| 1911 |
Maurice Maeterlinck gróf |
Belgium |
„sokoldalú irodalmi tevékenységéért különösen drámai munkásságáért, melyet gazdag képzelőerő jellemez; költői képzeletéért, mely erősen hat az olvasó érzelmeire” |
| 1912 |
Gerhart Hauptmann |
Németország |
„gazdag, sokoldalú és nagyszerű drámaköltészetéért”. |
| 1913 |
Rabindranáth Tagore |
India |
„mély érzésű, friss hangú költeményeiért, melyeket saját maga ültetett át angolra, gazdagítván így a Nyugat költészetét” |
| 1915 |
Romain Rolland |
Franciaország |
„a mélységes tisztelet jeleként, írásainak nemes egyszerűségéért és a belőlük áradó, minden emberrel együtt érző igazságszeretetéért” |
| 1916 |
Verner von Heidenstam |
Svédország |
„annak elismeréséül, hogy a svéd irodalom új korszakának vezető egyéniségévé lett” |
| 1917 |
Karl Adolph Gjellerup |
Dánia |
„változatos és gazdag költészetéért, melyet fennkölt eszmények hevítenek.” |
| Henrik Pontoppidan |
Dánia |
„Dánia életének eleven ábrázolásáért” |
| 1919 |
Carl Spitteler |
Svájc |
„különösen eposzának az „Olimpiai tavasz”-nak méltatásaként” |
| Év |
Személy |
Ország |
Indoklás |
| 1920 |
Knut Hamsun |
Norvégia |
„monumentális művéért, Az anyaföld áldása c. regényéért” |
| 1921 |
Anatole France |
Franciaország |
„a francia szellemet kifejező ragyogó életművéért, választékos és erőteljes stílusáért, minden emberi iránt tanúsított megértésének, elbűvölő charme-jának elismeréseképpen” |
| 1922 |
Jacinto Benavente |
Spanyolország |
„a spanyol drámairodalom dicső hagyományának továbbfolytatásáért” |
| 1923 |
William Butler Yeats |
Írország |
„magasrendű művészi formában megnyilatkozó költészetéért, amelyet egy egész nép szelleme inspirált” |
| 1924 |
Władysław Reymont |
Lengyelország |
„nagy nemzeti eposzáért, a Parasztok-ért”. |
| 1925 |
George Bernard Shaw |
Írország |
„irodalmi munkásságáért amelyet idealizmus és humanizmus jellemez, valamint sajátos költői szépséggel párosuló erőteljes szatírájáért” |
| 1926 |
Grazia Deledda |
Olaszország |
„idealizmus ihlette írásaiért, amelyek plasztikusan ábrázolják szülőföldjét, és mélységes érdeklődéssel fordulnak az emberi lét általános problémái felé” |
| 1927 |
Henri Bergson |
Franciaország |
„gazdag és termékeny eszméiért, és az azokat kifejező kiváló művészi formakészségéért” |
| 1928 |
Sigrid Undset |
Norvégia |
„mindenekelőtt a középkori északi világ nagy erejű, elmélyült festői ábrázolásáért” |
| 1929 |
Thomas Mann |
Németország |
„főleg nagy regényéért, A Buddenbrook-házért mely a kortárs irodalom klasszikus alkotása” |
| Év |
Személy |
Ország |
Indoklás |
| 1944 |
Johannes Vilhelm Jensen |
Dánia |
„ritka erejű költői képzeletéért és termékenységéért, mely széles körű szellemi érdeklődésén alapszik és merész friss stílusáért” |
| 1945 |
Gabriela Mistral |
Chile |
„lírájának magasröptű gondolatiságáért és érzelmi mélységéért, ami a költő nevét az egész latin-amerikai szimbólumává tette” |
| 1946 |
Hermann Hesse |
Németország |
„életművéért, amely egyre inkább elmélyült, mind merészebbé és impozánsabbá fejlődött a klasszikus humanista ideálokat ábrázolva, valamint stílusművészetéért” |
| 1947 |
André Gide |
Franciaország |
„az élet problémáit és körülményeit állhatatos igazságszeretettel és pszichológiai éleslátással feltáró irodalmi munkásságának nagy művészi jelentőségéért” |
| 1948 |
Thomas Stearns Eliot |
Nagy-Britannia |
„a modern költészet úttörőjeként nyújtott figyelemre méltó teljesítményéért” |
| 1949 |
William Faulkner |
Egyesült Államok |
„erőteljes és művészileg páratlan életművéért, amellyel a modern amerikai regényirodalom kincsesházát gyarapította. „ |
| Év |
Személy |
Ország |
Indoklás |
| 1950 |
Bertrand Russell |
Nagy-Britannia |
„sokoldalú és jelentős munkásságának elismeréséül, amelyekben a humanista ideálokért és a gondolat szabadságáért harcolt”. |
| 1951 |
Pär Fabian Lagerkvist |
Svédország |
„azért a művészi erőért és igazságért, amellyel az emberiség örök kérdéseire keresi a választ” |
| 1952 |
François Mauriac |
Franciaország |
„regényeinek mélyreható lélekelemzéséért, és a művészi erőért, amellyel az emberi lét drámáját ábrázolja műveiben”. |
| 1953 |
Sir Winston Churchill |
Nagy-Britannia |
„mesteri történeti és életrajzi műveiért, és a magasabb rendű emberi értékek védelmében kifejtett szónoki tevékenységéért.” |
| 1954 |
Ernest Hemingway |
Egyesült Államok |
„erőteljes és a korstílust befolyásoló elbeszélő művészetéért, amelynek csúcspontja az „Az öreg halász és a tenger” c. kisregény.” |
| 1955 |
Halldór Laxness |
Izland |
„Salka Valka c. regényéért és erőteljes, életteli epikájáért, mellyel megújította Izland elbeszélő művészetét” |
| 1956 |
Juan Ramón Jiménez |
Spanyolország |
„lírájáért, amely a magas rendű szellemiség és a tiszta művészet példája spanyol nyelven.” |
| 1957 |
Albert Camus |
Franciaország |
„jelentős irodalmi tevékenységéért, amely mélyreható komolysággal világítja meg az emberi lelkiismeret problémáit korunkban.” |
| 1958 |
Borisz Paszternak (vissza kellett utasítania) |
Szovjetunió |
„mert mind a kortársi lírának, mind a nagy orosz elbeszélő hagyományoknak jelentős egyénisége”. |
| 1959 |
Salvatore Quasimodo |
Olaszország |
„lírájáért, amely klasszikus tisztasággal és tragikus életérzéssel fejezi ki korunkat” |
| Év |
Személy |
Ország |
Indoklás |
| 1960 |
Saint-John Perse |
Franciaország |
„költészetének magasan szárnyaló szellemiségéért és alkotó fantáziájáért, amellyel korunkat látnoki módon megrajzolja” |
| 1961 |
Ivo Andrić |
Jugoszlávia |
„nagy epikai ábrázolóerejéért, amellyel hazája világát és népe sorsát bemutatja”. |
| 1962 |
John Steinbeck |
Egyesült Államok |
„realista és ugyanakkor képzeletgazdag elbeszélő művészetéért, amelyet megértő humor és társadalmi éleslátás jellemez. |
| 1963 |
Jorgosz Szeferisz |
Görögország |
„kimagasló értékű lírájáért, melyet a hellén kultúra iránti mélységes szeretet ösztönöz” |
| 1964 |
Jean-Paul Sartre (nem fogadta el) |
Franciaország |
„gondolatgazdag írásaiért, amelyek szabadságeszméjükkel és igazságkeresésükkel széleskörűen hatottak korunkban”. |
| 1965 |
Mihail Alekszandrovics Solohov |
Szovjetunió |
„azért az erőért és művészi lekiismeretességért, amellyel a szerző a Don-vidékről szóló eposzában az orosz nép életének egyik történelmi fázisát leírta” |
| 1966 |
Smuel Joszéf Agnon |
Izrael |
„mélyreható, markáns elbeszélő művészetéért, melyet a zsidó nép életéből vett motívumok hatnak át”. |
| Nelly Sachs |
Németország |
„kiemelkedő lírai és drámai műveiért, amelyek Izrael sorsát megragadó erővel ábrázolják” |
| 1967 |
Miguel Ángel Asturias |
Guatemala |
„az indián hagyományokra és nemzeti sajátosságokra épült, magas színvonalú műveiért” |
| 1968 |
Kavabata Jaszunari |
Japán |
„nemes elbeszélő művészetéért, mely gyengéd érzékenységgel fejezi ki a sajátos japán szellemet” |
| 1969 |
Samuel Beckett |
Írország |
„művéért, mely a regény- és drámairodalomban új formákat honosított meg, s az emberi nyomorúság ábrázolásán keresztül az ember felemelkedését kívánja szolgálni”. |
| Év |
Személy |
Ország |
Indoklás |
| 1970 |
Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin |
Szovjetunió |
„azért az erkölcsi erőért, amellyel folytatja az orosz irodalom nélkülözhetetlen hagyományait” |
| 1971 |
Pablo Neruda |
Chile |
„a latin-amerikai költészetben betöltött kiemelkedő szerepéért”. |
| 1972 |
Heinrich Böll |
Németország |
„korát széles perspektívában ábrázoló, nagy jellemzőerejű írásaiért, melyekkel a német irodalom megújításához járult hozzá”. |
| 1973 |
Patrick White |
Ausztrália |
„epikus és pszichologikus elbeszélő művészetéért, mely az irodalom új tartományaihoz vezet” |
| 1974 |
Eyvind Johnson |
Svédország |
„Elbeszélőművészetéért, mely messze tekint időben és térben a szabadság szolgálatáért” |
| Harry Martinson |
Svédország |
„Írásaiért, melyek megörökítik a harmatcseppet és reflektálnak a kozmoszra” |
| 1975 |
Eugenio Montale |
Olaszország |
„nagy művészi érzékenységű megkülönböztető költészetéért, mely az emberi értékeket ábrázolja, illúzió nélküli szemmel tekintve az életre.” |
| 1976 |
Saul Bellow |
Kanada / Egyesült Államok |
„Humánus megértőkészségéért és a kortárs kultúra szubtilis analíziséért munkáiban.” |
| 1977 |
Vicente Aleixandre |
Spanyolország |
„Kreatív költői írásáért, mely rávilágít az ember helyzetére a kozmoszban és napjaink társadalmában, ugyanakkor azért, mert a spanyol költészeti tradíciók két világháború közti nagy megújulását reprezentálja.” |
| 1978 |
Isaac Bashevis Singer |
Egyesült Államok |
„Szenvedélyes elbeszélőművészetéért, mely a lengyel-zsidó kulturális tradíciókan gyökerezik, és univerzális emberi feltételeket hív életre.” |
| 1979 |
Odisszeasz Elitisz |
Görögország |
„Költészetéért, mely a görög tradíciós háttérrel ellentétben érzékierővel és intellektuális éleslátással ábrázolja az ember küzdelmét a szabadságért és a kreativitásért.” |
| Év |
Személy |
Ország |
Indoklás |
| 1980 |
Czesław Miłosz |
Lengyelország |
„Aki megalkuvás nélküli tisztánlátással ad hangot egy súlyos konfliktusokkal terhelt világnak kitett ember számára.” |
| 1981 |
Elias Canetti |
Nagy-Britannia |
„Széles látókörű, gondolatgazdag, és nagy művészi ererjű írásaiért.” |
| 1982 |
Gabriel García Márquez |
Kolumbia |
„Regényeiért és novelláiért, melyekben a fantasztikus és a realista ötvöződik a képzelet egy gazdagon megszerkesztett világában, íly módon reflektálva egy kontinens életére és konflikutsaira.” |
| 1983 |
William Golding |
Nagy-Britannia |
„Regényeiért, melyek a realisztikus elbeszélőművészet szabatosságával, és a misztikum diverzitásával és univerzalitásával megvilágítják az emberiség helyzetét a mai világban.” |
| 1984 |
Jaroslav Seifert |
Csehszlovákia |
„Frissességgel, érzékenységgel és nagy leleményességgel ellátott költészetéért, mely felszabadító képet ad egy rettenthetetlen lélekről és az ember sokféleségéről.” |
| 1985 |
Claude Simon |
Franciaország |
„Aki regényében a költő és a festő kreativitását az idő mélyebb tudatosságával ötvözi az emberi körülmények megörökítésének érdekében.” |
| 1986 |
Wole Soyinka |
Nigéria |
„Aki széles kulturális perspektívában és költői felhangokkal formálja meg a lét drámáját” |
| 1987 |
Joszif Brodszkij |
Szovjetunió / Egyesült Államok |
„Mindent átölelő munkásság, amelyet a gondolat világossága és költői intenzitás tölt el.” |
| 1988 |
Nagíb Mahfúz |
Egyiptom |
„Aki árnyalatokban gazdag műveivel - amelyek hol éleslátóan realisták, hol felidéző módon kétértelműek - olyan arab elbeszélő művészetet alakított ki, amely az egész emberiségre vonatkozik.” |
| 1989 |
Camilo José Cela |
Spanyolország |
„Teljes életművéért, művészetének gazdag és intenzív kifejezésmódjáért, amely részvéttel ábrázolja az emberi nyomorúságot.” |
| Év |
Személy |
Ország |
Indoklás |
| 1990 |
Octavio Paz |
Mexikó |
„Művészete különböző kultúrák - az ősi indián, a spanyol és a modern nyugati kultúra - termékeny szintézise. (A díjjal Paz lapkiadói munkásságát is méltányolta az akadémia.)” |
| 1991 |
Nadine Gordimer |
Dél-afrikai Köztársaság |
„Teljes életművéért, több mint három évtizedes írói munkásságért, briliáns stílusú elbeszéléseiért, melyeknek központi témája a faji kérdés a dél-afrikai társadalomban.” |
| 1992 |
Derek Walcott |
Saint Lucia / Trinidad és Tobago |
„Költészete szerencsésen ötvözi az európai, valamint a karibi költészetet, mindezt afrikai lírikus elemekkel elegyíti és gazdag költői képekkel tarkított ékes angol nyelven fogalmaz.” |
| 1993 |
Toni Morrison |
Egyesült Államok |
„Regényeiben a gazdag képzelőerő és költői megjelenítés az amerikai valóság egyik lényegi vonatkozását kelti életre.” |
| 1994 |
Óe Kenzaburó |
Japán |
„A jelenkori emberábrázolásban sajátos képzeletvilágot teremtő, mítoszt és valóságot elegyítő költői kifejezőerőért.” |
| 1995 |
Seamus Heaney |
Írország |
„A mindennapok csodáit és a velünk élő múltat felmagasztaló lírai szépségéért és erkölcsi mélységéért.” |
| 1996 |
Wisława Szymborska |
Lengyelország |
„Költészete ironikus pontossággal engedi az emberi élet momentumaiban megmutatkozni a történelmi és biológiai összefüggéseket.” |
| 1997 |
Dario Fo |
Olaszország |
„Az egyszerre szórakoztató, lebilincselő és távlatokat nyújtó szövegek alkotásában mutatkozó erőssége elismeréseként.” |
| 1998 |
José Saramago |
Portugália |
„Képzeletből, együttérzésből táplálkozó és iróniával átszőtt példázatai újra meg újra kézzelfoghatóvá tesznek számunkra egy illuzórikus, tovatűnő valóságot” |
| 1999 |
Günter Grass |
Németország |
„Fanyar, groteszk történeteivel a történelem elfeledett oldalát mutatja be.” |
Jean-Marie Gustave Le Clézio 2008
| Év |
Személy |
Ország |
Indoklás |
| 2000 |
Kao Hszing-csien |
Kína-Franciaország |
„Munkássága egyetemes érvényének, keserű belátásának és nyelvi leleményességének köszönhetően új utat nyitott a kínai regény- és drámaírásban.” |
| 2001 |
Vidiadhar Surajprasad Naipaul |
Trinidad és Tobago |
„A lényeglátó elbeszélésmódot megvesztegethetetlen, tüzetes vizsgálódással egyesítő, utánozhatatlan hangvételű műveiért.” |
| 2002 |
Kertész Imre |
Magyarország |
„Egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben.” |
| 2003 |
John Maxwell Coetzee |
Dél-afrikai Köztársaság |
„Számtalan alakban festette meg a kívülálló meghökkentő részvételét egy közösség életében.” |
| 2004 |
Elfriede Jelinek |
Ausztria |
„Zenés, többszólamú hangvételéért, kiemelkedő nyelvezeti stílusáért valamint könnyedségéért, mellyel nyilvánvalóvá teszi korunk társadalmának közhelyeit és azok lehengerlő erejét.” |
| 2005 |
Harold Pinter |
Nagy-Britannia |
„Színdarabjaiban feltárja a hétköznapok fecsegése alatt tátongó mélységeket, és behatol az elnyomás zárt térségeibe.” |
| 2006 |
Orhan Pamuk |
Törökország |
„Szülővárosa melankólikus lelkületének kutatása során a kultúrák összecsapásának és egymásba fonódásának új szimbólumaira lelt.” |
| 2007 |
Doris Lessing |
Nagy-Britannia |
„A női tapasztalat epikusa, aki tűzzel, látnoki erővel és egészséges kétellyel vette górcső alá a megosztott társadalmi rendszereket” |
| 2008 |
Jean-Marie Gustave Le Clézio |
Franciaország |
„Új kiindulási pontok, költői kalandok, érzéki extázis szerzőjének, az uralkodó civilizáció feletti és alatti emberség kutatójának.” |
| 2009 |
Herta Müller |
Németország |
„A költészet tömörségével és a próza tárgyilagosságával rajzolta meg az otthontalanság tájképét.” |
| Év |
Személy |
Ország |
Indoklás |
| 2010 |
Mario Vargas Llosa |
Peru |
„A hatalmi berendezkedések feltérképezéséért és az egyén ellenállását, lázadását, alulmaradását bemutató erőteljes ábrázolásmódért.” |
| 2011 |
Tomas Tranströmer |
Svédország |
„Tömör, letisztult költői képeiért, amelyek új fényben mutatják meg a valóságot.” |
| 2012 |
Mo Jen |
Kína |
"Hallucinatív realizmussal elegyíti a népmesét, a történelmet, és a mai valóságot." |
A díjazott írók nyelv szerinti megoszlása [szerkesztés]
| Nyelv |
Díjak |
%[1] |
| angol |
26 |
24,07% |
| francia |
13 |
12,04% |
| német |
13 |
12,04% |
| spanyol |
11 |
10,19% |
| svéd |
7 |
6,48% |
| olasz |
6 |
5,56% |
| orosz |
5 |
4,63% |
| lengyel |
4 |
3,70% |
| norvég |
3 |
2,78% |
| dán |
3 |
2,78% |
| görög |
2 |
1,85% |
| japán |
2 |
1,85% |
| bengáli |
1 |
0,93% |
| kínai |
1 |
0,93% |
| cseh |
1 |
0,93% |
| finn |
1 |
0,93% |
| héber |
1 |
0,93% |
| magyar |
1 |
0,93% |
| izlandi |
1 |
0,93% |
| okcitán |
1 |
0,93% |
| portugál |
1 |
0,93% |
| szerbhorvát |
1 |
0,93% |
| török |
1 |
0,93% |
| jiddis |
1 |
0,93% |
| arab |
1 |
0,93% |
R. Tagore a bengáli, S. Beckett a francia és J. Brodszkij az orosz nyelvnél van feltüntetve.
A díjazott írók ország szerinti megoszlása [szerkesztés]
| Ország |
Díjak |
% |
| Franciaország |
14 |
12,75 |
| Amerikai Egyesült Államok |
12 |
11,76 |
| Egyesült Királyság |
10 |
9,80 |
| Németország |
8 |
7,84 |
| Olaszország |
6 |
5,88 |
| Svédország |
6 |
5,88 |
| Szovjetunió |
5 |
4,90 |
| Spanyolország |
5 |
4,90 |
| Írország |
4 |
3,92 |
| Lengyelország |
4 |
3,92 |
| Dánia |
3 |
2,94 |
| Norvégia |
3 |
2,94 |
| Chile |
2 |
1,96 |
| Dél-Afrika |
2 |
1,96 |
| Görögország |
2 |
1,96 |
| Japán |
2 |
1,96 |
| Svájc |
2 |
1,96 |
| Trinidad és Tobago |
2 |
1,96 |
| Ausztrália |
1 |
0,98 |
| Ausztria |
1 |
0,98 |
| Belgium |
1 |
0,98 |
| Csehszlovákia |
1 |
0,98 |
| Egyiptom |
1 |
0,98 |
| Finnország |
1 |
0,98 |
| Guatemala |
1 |
0,98 |
| India |
1 |
0,98 |
| Izland |
1 |
0,98 |
| Izrael |
1 |
0,98 |
| Jugoszlávia |
1 |
0,98 |
| Kanada |
1 |
0,98 |
| Kína |
1 |
0,98 |
| Kolumbia |
1 |
0,98 |
| Magyarország |
1 |
0,98 |
| Mexikó |
1 |
0,98 |
| Nigéria |
1 |
0,98 |
| Portugália |
1 |
0,98 |
| Saint Lucia |
1 |
0,98 |
| Törökország |
1 |
0,98 |
Azoknak a díjazottaknak, akik több országhoz tartoznak, minden helyen felszámoltuk a pontot. Például T. S. Eliot amerikainak és britnek is számít. A kelet- és nyugatnémet résztvevőket Németország alatt számoltuk.
A díjazott írók kontinens szerinti megoszlása [szerkesztés]
Azoknak a díjazottaknak, akik több országhoz tartoznak, minden helyen felszámoltuk a pontot. Például T. S. Eliot amerikainak és európainak is számít.