Vízipipa

Egyiptomi vízipipa

A vízipipát állítólag a pigmeusok Afrikában már jóval Kolumbusz előtt használták. Többféle anyagból készítették, a legelterjedtebb a kókuszdióból készült változat volt, melyre neve is utal: nargilé (narghilea), mely perzsa és hindi nyelveken a kókuszdió száraz héját jelenti. Afrikában, Kis Ázsiában, Indiában elterjedt. Az arab világban jelenleg is rendkívül népszerű ez a fajta dohányzási forma, míg Európában és az USA-ban is egyre jobban terjed ez a szokás.

Anyaga

A vízipipa több féle anyagból készülhet. Ez függ attól, hogy mikor, hol, ki által készült. Az első narghile-ek növényi anyagokból készültek, melyek nem voltak elég tartósak. Ezután kezdtek elterjedni a fém testű vízipipák. Ilyenkor számos tiszta, csak fémből készült pipát készítettek. Ezek anyaga sárgaréz volt, manapság inkább rozsdamentes acél az alapanyag. Az üveg elterjedésekor kezdték a tartályt lecserélni és ezután már szépen festett, díszített üvegeket használtak a vízipipa tartályának. A díszítések lehettek a fémbe karcolva, ráfestve, faragott fa díszek, szövet és manapság műanyag díszítések.

Szerkezet

Alul lábakon vagy állványon nyugvó öblös, gömbölyű üvegedény. Ez a víztartály. A tartályban 2–3 cm mélyre belógó cső a testhez van erősítve. A test felső végén, gumi tömítéses zárással található a kerámia vagy más néven dohánytölcsér. Ez lehet fémből, agyagból, sőt manapság már készítenek üvegből is. Alatta jókora karima, aminek a neve tálca. Feladata az esetleg lehulló hamut, parazsat felfogni. Maga a füst a szánkhoz egy hosszú, általában ruganyos csövön keresztül jut el. Ez régebben szövetből, bőrből, növényi anyagból készült. Manapság műanyag, gumi és fém kombinációját használják.

Elkészítésének hallatlanul sokféle változata van, a kézműves szuvenír típusútól a kövekkel díszített, alkalmasint csodás szépségű, nagyszerűen díszített darabokig.

Működése

Működési elve egyszerű. Amikor beleszívnak a pipába, a tartályban a víz feletti légnyomás csökken. Mivel ez egy 2 végén nyitott rendszert képez (és egyik végénél szívják) így a másik végén kell beáramlani a levegőnek. Ez a rész pedig a kerámia, dohánytartó tölcsér. Ennek a tetején van az izzó szén. A szén felforrósítja a levegőt, ami ezután érintkezik a dohánnyal. A dohány felmelegszik és elkezd izzani. Mivel nedves (cukros, mézes, glicerines vagy aromás melaszba van áztatva), ezért elkezd füstölni, de nem ég el. Ezt követően a füst a fém testen áthalad, ahol lehűl és tisztulni kezd. A víztartályba lévő (vízbe lógó) csövön át a füst a vízzel érintkezve a tartály levegős részébe kerül. Itt tovább hűl és nagyrészt itt tisztul meg a füst. Ezután kerül füst a hosszú szívócsőn keresztül a szájon át a tüdőbe.

Etikett

Az európai pipával ellentétben egy vízipipát egyszerre általában többen szívnak. Vannak kifejezetten ebből a megfontolásból készített, többcsövű pipák, de Magyarországon a boltokban többnyire az egyszemélyes változatokat lehet kapni, bár lehet találni több csöves, illetve forgó, csapágyas pipát. Ezeknek a lényege, hogy a cső továbbadásakor nem tekeredik a pipa testére, hanem a pipával együtt a csonk is elfordul. Aki hagyományos egycsövű pipával rendelkezik, az is körbeadogathatja, a hivatalos etikett szerint azonban mindig lefelé tartva és mindig jobb kézzel. Más források szerint egyáltalán nem szokás direkt módon átadni, csak egyszerűen letenni a csövét.

A vízipipa részei

Dohánytartó tölcsér

Ide kerül a vízipipa dohány vagy egyéb éghető anyag (almahéj, citromhéj is akár). Általában kerámiából készítik, amit mázzal vonnak be, ez segít a hőállóságban és megakadályozza, hogy a dohányból hő hatására kiolvadó melasz beivódjon, és hogy a tölcsérben a dohány ne égjen le. Vannak különleges üvegből, porcelánból vagy akár fémből készült tartók is. Vannak több kivezetésű dohánytartók is, ahol akár 4 kerámia is lehet egyben. Ebbe teszik bele a különböző ízesítésű vízipipadohányokat és aromákat (almahéj, citromhéj). Erre szoktak tenni egy alufóliából sodort gyűrűt, ami megakadályozza azt, hogy a szén közvetlenül érintkezzen a dohánnyal. Ezáltal kisebb az esély arra, hogy megégjen a dohány. Erre általában két-három réteg, tűvel lyukasztott háztartási alufóliát tesznek, vagy a kifejezetten erre a célra szolgáló rácsos, fém széntartó konzolt. Ezután teszik rá az égő faszenet. Ezek fölé szoktak hőtartó sapkát rakni, hogy a légmozgás ne befolyásolja a szén izzásának idejét, illetve hőmérsékletét.

Test

Ezen keresztül jut el a füst a tartályhoz és innen indul a cső, ami a füstöt a szipkában végződve, a szájhoz juttatja. Mindig fémből készítik, és sokszor díszített is. A test lefelé haladó csövének alsó vége jóval a víz szintje alatt végződik a tartályban egy vékonyabb cső formájában. A vízipipa víztartályát kb. 2/3-ig töltik vízzel, hogy a belógó csövet 2–3 cm-el lepje el. Ezzel szabályozzák a füst mennyiségét.

Víztartály

Általában üvegből készül, de van fémből és más anyagokból is. Ebben van a víz, amin keresztülhalad a füst, így szűrve azt. Sok színben kapható, és szinte mindig díszített.

Szívócső

Ezen a csövön áramlik a füst a szájhoz. Végére különböző "szipkákat" lehet illeszteni szűrővel, vagy anélkül, a társaságban esetleges fertőzések elkerülése végett. Itt rakódik ki sok, valószínűleg káros anyag a füstből, mosásakor fekete, homokszerű anyag és barnára színeződött víz távozik belőle. Lehet kapni fém, illetve műanyag szívócsövet is.

A vízipipa használata

Először feltöltik a tartályt folyadékkal, ügyelve, nehogy túl sok víz legyen benne. A vízre a látvány kedvéért esetleg pár virágszirmot szórnak, ami nem, vagy alig befolyásolja a füst ízét. Víz helyett néha egyéb folyadékot, például alkoholt (is) töltenek a tartályba.

Az összeszerelés úgy történik, hogy a tartályba betekerik a testet, ellenőrzik a tömítéseket és felhelyezik a szívócsövet és kerámiát. A pipafejbe szétnyomkodott, szétpréselt dohányt vagy egyéb aromát tömnek és lyukacsos alufóliával vagy fém tartókonzollal letakarják.

Ez után izzó szén darabot helyeznek az alufóliára vagy a konzolra. Ezután intenzíven, nem túl nagy, de erős, határozott szívásokkal felizzítják a dohányt, hogy füst jöjjön a csőből. Ügyelnek arra, hogy a dohány nehogy meggyulladjon, mert az keserű füstöt eredményez és kaparja a torkot. A parazsat folyamatosan életben tartják, alkalmanként cserélik, mert az íz csak így érezhető egyenletesen.

A vízipipát lassan, lehetőleg tüdőből szívják. A füstje teljesen hűvös, hosszú csőrendszerben és vízben megszűrődik, így kevesebb nikotin és egyéb anyag kerül a szervezetbe, mint a hagyományos dohányzásnál. Ebben az adszorpció játszik nagy szerepet, e módon tisztul a füst, miként hosszabb utat tesz meg.

Egészségügyi szempontok

A WHO jelentése

Noha a WHO szerint még nagyon kevés vizsgálati adat áll rendelkezésre a vízipipázás egészségügyi hatásával kapcsolatban, az előzetes kutatási eredmények szerint :

• a vízipipázás egészségügyi kockázatot jelent,
• biztonságosabb a cigarettázásnál,
• egy tipikus 1 órás vízipipázás 1-2 cigaretta füstjének elszívásával egyenértékű,
• a vízipipa beszívott füstje kis mennyiségű mérgező anyagot, többek között szénmonoxidot, nehézfémeket és rákkeltő vegyületeket tartalmaz,
• a dohány hevítéséhez használt anyagok (pl. faszén) tovább növeli az egészségügyi veszélyeket.

Kamal Chaouachi szakértő véleménye

A WHO jelentésének legösszetettebb kritikáját Kamal Chaouachi dohányszakértő fogalmazta meg. Szerinte a WHO jelentése tudománytalan, nem tudományos eredményekre, hanem egyszerű pletykákra alapoz.

Chaouachi szerint nem lehet a WHO feltételezéseire alapozva kijelenteni, hogy a vízipipa károsabb a cigarettánál. Mint dohányzási forma a vízipipa is káros, azonban szerinte a cigaretta 10x károsabb a vízipipánál. Véleménye szerint a beszívott vízipipa-füst kémiai összetevőire vonatkozó tudományos vizsgálat a mai napig sincs, ezeknek a tudományos mérése megközelítőleg 1,2 millió dollárba kerülne a komolyabb vegyi anyagoknál.

A vízipipa és a cigaretta egészségügyi hatásainak összehasonlítása

• Nem óránként vízipipázik az ember, hanem általában hetente egyszer-kétszer, így nem ugyanakkora füstmennyiségről van szó mint egy normál cigarettázó esetében. Továbbá így a szervezetből van ideje kiürülnie a nikotinnak és egyéb anyagoknak, nem folyamatos a bevitel.
• A cigaretta filtere rosszabb szűrési tulajdonságokkal rendelkezik mint a víz.
• A vízipipa füstje kellemes illatú, miközben a cigaretta kifejezetten büdös és sokakat zavaró.
• A vízipipa füst illata egyszerű szellőztetéssel eltávolítható a helyiségből, míg a cigaretta szagát minden textil anyag megfogja.
• A vízipipa füstje csak akkor tartalmaz kis mennyiségben kátrányt, ha a dohány már teljesen elég, elszenesedik.
• A vízipipa tartalmaz nikotint, azonban a többi káros anyag mennyisége kevesebb a víz szűrése miatt.

Külső hivatkozások

• http://www.vizipipafan.com
• http://www.vizipipadohany.com
• http://www.vizipipablog.com
• http://www.vizipipaforum.com
• http://www.madosz.hu/index.php?mod=1&akc=olvas&cid=122