Héjasas

Héjasas
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon fokozottan védett Eszmei érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes) Család: Vágómadárfélék (Accipitridae) Alcsalád: Sasformák (Aquilinae) Nem: Hieraaetus Faj: H. fasciatus
Tudományos név
Hieraaetus fasciatus (Vieillot, 1822)
Szinonimák
Aquila fasciatus
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Héjasas témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Héjasas témájú médiaállományokat.

A héjasas vagy Bonelli-sas (Hieraaetus fasciatus) vagy (Aquila fasciatus) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Dél-Európában, Indonéziában, Afrika északi és Ázsia déli részén költ. Hegyvidékek sziklafalain fészkel, kerüli a sűrű erdőket. A fiatalabb példányok kóborolnak, az idősebbek állandóan a fészkelő helyeik közelében tartózkodnak.

Alfajai

• héjasas (Hieraaetus fasciatus fasciatus), Marokkó, Algéria, Dél-Európa, Közel-Kelet, Irán, Pakisztán, India, Nepál, Burma, Thaiföld, Dél-Kína, Vietnam, Laosz, Kambodzsa, Malajzia
• kis szunda-szigeteki héjasas (Hieraaetus fasciatus renschi), Kis Szunda-szigetek

Megjelenése

Testhossza 65-72 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig 150-180 centiméteres, a testtömege 1600-2500 gramm.

Röptében

Életmódja

Madarakat rigó nagyságútól a fajd méretűig, az emlősöket az egerektől, a nyulakig zsákmányolja. Élettartama 18 év. Viselkedésükre fióka korukban a káinizmus jellemző.

Szaporodása

Az ivarérettséget 4-5 éves korban éri el. A költési időszak február-május között van. Csésze alakú fészkét ágakból, gallyakból maga építi, sziklafalakra vagy ritkábban fára. Fészekalja 2 tojásból áll, de általában csak az erősebb nő fel. A tojásokon csak a tojó kotlik 42-43 napig. A fiókák 60-65 nap múlva válnak röpképessé.

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon ritka kóborló.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 22.)
• Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• Az MME Monitoring Központ adatlapja

Külső hivatkozás

• Ritka madarak hazai előfordulásai
• az interneten a fajról