Héjasas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Héjasas
Habichtsadler.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon fokozottan védett
Eszmei érték: 250 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)
Alcsalád: Sasformák (Aquilinae)
Nem: Hieraaetus
Faj: H. fasciatus
Tudományos név
Hieraaetus fasciatus
(Vieillot, 1822)
Szinonimák
  • Aquila fasciatus
Elterjedés
Hieraaetus fasciatus area.PNG
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Héjasas témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Héjasas témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Héjasas témájú kategóriát.

A héjasas vagy Bonelli-sas (Hieraaetus fasciatus) vagy (Aquila fasciatus) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dél-Európában, Indonéziában, Afrika északi és Ázsia déli részén költ. Hegyvidékek sziklafalain fészkel, kerüli a sűrű erdőket. A fiatalabb példányok kóborolnak, az idősebbek állandóan a fészkelő helyeik közelében tartózkodnak.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 65-72 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig 150-180 centiméteres, a testtömege 1600-2500 gramm.

Röptében

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Madarakat rigó nagyságútól a fajd méretűig, az emlősöket az egerektől, a nyulakig zsákmányolja. Élettartama 18 év. Viselkedésükre fióka korukban a káinizmus jellemző.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ivarérettséget 4-5 éves korban éri el. A költési időszak február-május között van. Csésze alakú fészkét ágakból, gallyakból maga építi, sziklafalakra vagy ritkábban fára. Fészekalja 2 tojásból áll, de általában csak az erősebb nő fel. A tojásokon csak a tojó kotlik 42-43 napig. A fiókák 60-65 nap múlva válnak röpképessé.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon ritka kóborló.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]