Búbos banka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Búbos banka
Upupa epops Madrid 01.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Szarvascsőrűmadár-alakúak (Bucerotiformes)
Család: Bankafélék (Upupidae)
(Leach, 1820)
Nem: Upupa
(Linnaeus, 1758)
Faj: U. epops
Tudományos név
Upupa epops
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Upupa distribution.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Búbos banka témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Búbos banka témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Búbos banka témájú kategóriát.

Wiedehopf 144.jpg

A búbos banka (Upupa epops) a madarak osztályának a szarvascsőrűmadár-alakúak (Bucerotiformes) rendjéhez tartozó a bankafélék (Upupidae) családjába tartozó Upupa nem egyetlen faja.

Izrael nemzeti madara.[1] A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1989-ben és 1990-ben „Az év madarává” választotta.

Korábban több rendszer (némelyik ma is) különálló fajként fogadta el az afrikai alfajt Upupa africana néven. Ennél a madárnál az evezőkön látható fehér sávok, fehér folttá olvadtak össze. Ez volt az elkülönítés alapja. A két feltételezett faj hangja, viselkedése és szaporodás biológiája oly mértékben megegyezett, hogy jelenleg legtöbbször azonos fajba sorolják őket.

A Természetvédelmi Világszövetség külön fajként tartja nyilván a Madagaszkáron élő madarakat, Upupa marginata néven. A legtöbb rendszerben azonban ezeket is csak alfajnak tartják.

Egy korábban élt nagy testű, feltehetően röpképtelen rokon faj Szent Ilona szigetén fodult elő. Ez a Szent Ilona-szigeti búbos banka (Upupa antaios), mely csak csontmaradványok alapján ismert. Kipusztulását a vadászat és a meghonosodott emlős ragadozók (mindenekelőtt macskák) okozták, röviddel azután, hogy a szigetet 1502-ben felfedezték.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában is fészkel; telelni Afrika középső részére vonul. A nyílt állományú, rétekkel, legelőkkel szomszédos öreg erdők lakója, ahol a fészkeléshez odvas fákat talál. Megjelenik az emberek közelében is.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 25-29 centiméter, szárnyfesztávolsága 44-48 centiméter, testtömege 45-87 gramm. Rigónál nagyobb, tarka tollruhájú madár. Fején jellegzetes, sugarasan felmereszthető tollbóbítát visel, amely nyugalmi állapotban a tarkóra simul. A felnőtt egyedek feje, nyaka és egész alsóteste világos rozsdássárga. A hát és a szárnyak feketék, sűrű fehér harántsávozással. A farok fekete. A faroktollak közepén széles fehér harántsáv húzódik. A bóbita tollai rozsdavörösek, az első 4–5 toll vége fekete, a leghosszabb tollak vége fehér–fekete. A fiatalok elmosódottabb, halványabb színezetűek. A bóbita nem olyan fejlett, mint a felnőtteknél. A csőr enyhén lefelé ívelt, hosszú, csipesszerű és fekete. A láb ólomszürke, a szem sötét barna.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fő eledelét a rovarok képzik. Leginkább a földön keresgél, lárvákkal, sáskákkal, gilisztával, tücskökkel, cserebogárral, lótetűvel táplálkozik, amelyeket hosszú csőrével a földből is kiszed.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Üregekben, harkály által készített odúban, emberi településeken fészkel. Fészekalja 5–8 tojásból áll, melyen csak a tojó 16–19 napig kotlik. A kirepülés a kikelés után 26–27 nappal történik.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon márciustól szeptemberig tartózkodik, rendszeres fészkelő, ősszel délre vonul.

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A búbos bankáról egy utcát neveztek el Budapest XVII. kerületében, a Madárdombon.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Israel names biblically banned Hoopoe national bird”, Reuters, 2008. május 29. (Hozzáférés ideje: 2010. augusztus 9.) 

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]