Szantorini

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szantorini (Σαντορίνη)
Santorinisunset.JPG
Közigazgatás
Ország  Görögország
Régió Dél-Égei-szigetek
Prefektúra Kükládok
Székhely Fíra
Népesség
Teljes népesség 13 402 fő (2001) +/-
Földrajzi adatok
Fekvése Égei-tenger
Szigetcsoport Kükládok
Terület 73 km²

Irányítószám: 847 00, 847 02
Körzetszám: 22860
Rendszám: EM
Elhelyezkedése
Szantorini (Görögország)
Szantorini
Szantorini
Pozíció Görögország térképén
é. sz. 36° 25′ 12″, k. h. 25° 25′ 54″Koordináták: é. sz. 36° 25′ 12″, k. h. 25° 25′ 54″
A Szantorini weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szantorini témájú médiaállományokat.

Szantorini[1] (görög betűkkel: Σαντορίνη)[1] egy kör alakú vulkanikus szigetcsoport az Égei-tengerben. Görögország része, Athéntól körülbelül 200 km-rel délkeletre. A Kükládok szigetcsoportjának legdélibb tagja. A Szent Irénre utaló Szantorini nevet a Latin Császárság idején, a 13. században kapta. Előző nevei Kallistē (Καλλιστή, „a legszebb”), Strongylē (Στρογγύλη, „a kör alakú”), vagy Thíra (előfordul Théra, Thira, Fira átírással is, görögül Θήρα, IPA: ˈθira).

Szantorini alapvetően egy irdatlan erejű vulkanikus robbanás maradványa, amely megsemmisítette a korabeli településeket az eredetileg egyetlen szigeten; ez alakította ki a jelenlegi, nagyrészt vízzel feltöltött kalderát. Látványos szépsége és élénk éjszakai élete a szigeteket Európa egyik legvonzóbb turisztikai célpontjává tették.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az óriási, 12-szer 7 km méretű, nagyjából téglalap alakú központi lagúnát három oldalról 300 m magas, meredek sziklaszirtek veszik körül. A sziget a szirtektől lankásan ereszkedik az Égei-tengerbe. A kitörésekből láva viszonylag sok olivint és figyelemreméltóan kevés amfibolt tartalmaz.

Területe 73 km². A sziget egy 3500 évvel ezelőtti hatalmas vulkanikus robbanás nyomait őrzi: ez berobbantotta a sziget közepét, és egy kaldera (~üst) néven emlegetett belső medencét hozott létre. A tengeri bejárattal szemben egy sokkal kisebb sziget, Thirazia helyezkedik el. Thíra kikötői, az Athiniosz és az Old Port befelé néznek, mint ahogy a főváros, Fíra is a belső sziklafal tetején kapaszkodik. A kaldera 400 m mély, ezért mindenféle hajó számára alkalmas kikötőhely.

Szantorini műholdfelvételen. A középről haladva az óramutató járása szerint: Nea Kaymeni; Palea Kaymeni; Aszpronízi; Therazia; Thíra
Santorini 3D

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a Dél-Égei vulkáni ív vulkanikusan legaktívabb pontja. Maga a vulkáni ív kb. 500 km hosszú és 30–40 km széles. Benne a vulkanikus aktivitás kb. 3-4 millió éve kezdődött, Théráé azonban csak mintegy 2 millió éve, a mai Akrotíri falu körüli kürtőkből eredő dácitos lávafolyással és tufaszórással.

A kaldera kialakulása volt bolygónk egyik legnagyobb vulkánkitörése: i. e. 1628-ban, esetleg egy évvel később a minószi kitörés (amit néha thérai kitörésnek is neveznek), a minószi civilizáció csúcspontján következett be. A robbanásból visszamaradt kalderát több száz méter vastag vulkáni hamu vette körül. A cunami közvetve hozzájárulhatott a Szantorínitől 110 km-re délre fekvő Kréta szigetén virágzott minószi civilizáció összeomlásához. Egy népszerű elmélet szerint a thérai kitörés a forrása Atlantisz legendájának is.[2]

Egyesek szerint a bibliai Exodusban leírt tíz csapásból is ez okozhatott hármat, így a háromnapos sötétséget is.[3]

Santorininek (= Szent Irén) a velenceiek nevezték el. 1579-ben az Oszmán Birodalom hódította meg. A görög szabadságharc eredményeként, 1830-ban került az újonnan alakult Görögországhoz.

Szantoríni ma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fíra és a kaldera

A sziget ma Európa egyik legismertebb és legfrekventáltabb turisztikai célpontja. Nevezték a világ 7 csodája közé. Nyáron, júniustól augusztus végéig több mint egymillió turista látogat a szigetre, többségük hatalmas óceánjáró hajóval. Ezen hajók többsége a főváros, Fíra alatt áll meg, és az utasok szamárháton, felvonóval vagy gyalog, majd' 600 lépcsőfokon jutnak fel a városba.

A főváros, Fíra bővelkedik a jobbnál jobb éttermekben, szállodákban, a legolcsóbbtól a luxus kategóriáig.

Fontosabb városai: Fíra (Thira) Oia, Kamari, Perissa.

A szigeten terem a fehér padlizsán, a fáva bab, az aprószemű paradicsom és a katsouni nevű uborka, Világhírűek a borai.

A sziget jellegzetessége az Assyrtiko nevű bor. A szőlőt a szigeten folyamatosan fúvó szél miatt a földön, kosár alakba fonva növesztik. A bor jellegzetes ízét a vulkáni kőzetnek tulajdonítják. Fontosabb borászatai: Santo Wines, Vinsanto, Volcan Wines, Boutari Wines, Canava S.A., Halaris Winery. Többségük látogatókat is fogad.

A szigeten magasodó Profitisz Iliász (Illés próféta) hegyre egy szerpentines út vezet fel, ami gyalog vagy lóháton járható.

A közelmúltban adták át Vlichada kikötőjét, amit kisebb hajók, vitorlások használhatnak, mert mindössze 4 méter mély. Egy másik kikötőt a reptér közelébe terveznek, mivel a jelenlegi két nagy kikötő túl forgalmas a nyári hónapokban.

A szigetnek a nagy számban érkező turisták miatt komoly környezeti problémái vannak. Problémás nyáron az ivóvíz-ellátás, ezt kiküszöbölendő Oia mellett építettek egy teljesen digitális vezérlésű víztisztító telepet. Terveznek egy másikat is a sziget többi városának ellátására, hogy ne kelljen méregdrágán, tankerekkel a szigetre szállítani az ivóvizet. (A munkálatokat az Európai Unió támogatja). A hulladékokat égetőbe fogják szállítani: 2008 októberében hatalmas szelektív hulladékgyűjtő kampány kezdődött a szigeten.

A 2007 áprilisában a kalderában elsüllyedt Sea Diamond nevű óceánjáró jelenleg is hullámsírjában fekszik. Kiemelésére nemzetközi aláírásgyűjtést is szerveztek, mindeddig hasztalanul.

Panoráma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Panorámakép Fíra tengerpartjáról
Panorámakép Fíra tengerpartjáról

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b OH. 1297. Szoros átírása voltaképpen Szandoríni lenne, de az ÚNMH. hagyományos formaként megtartani rendeli (235).
  2. Valós szökőár alapján született meg Atlantisz legendája – Múlt-kor, 2009. október 16.
  3. http://www.mult-kor.hu/20100330_klimavaltozas_es_vulkankitores_eredmenye_volt_a_tiz_csapas

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szantorini témájú médiaállományokat.