Szantorini

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szantorini (Σαντορίνη)
Santorinisunset.JPG
Közigazgatás
Ország  Görögország
Régió Dél-Égei-szigetek
Prefektúra Kükládok
Székhely Fira
Népesség
Teljes népesség 13 402 fő (2001) +/-
Földrajzi adatok
Fekvése Égei-tenger
Szigetcsoport Kükládok
Terület 73 km²

Irányítószám: 847 00, 847 02
Körzetszám: 22860
Rendszám: EM
Elhelyezkedése
Szantorini  (Görögország)
Szantorini
Szantorini
Pozíció Görögország térképén
é. sz. 36° 25′ 12″, k. h. 25° 25′ 54″Koordináták: é. sz. 36° 25′ 12″, k. h. 25° 25′ 54″
A Szantorini weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szantorini témájú kategóriát.

Szantorini[1] (görög betűkkel: Σαντορίνη) vagy Thíra[1] (előfordul Théra, Thira, Fira átírással is, görögül Θήρα, IPA: ˈθira) – egy kör alakú vulkanikus szigetcsoport az Égei-tengeren. Görögország része az ország déli részén, körülbelül 200 km-re Athéntól délkeletre. A Kükládok szigetcsoport legdélebbi tagja.

Szantorini alapvetően egy irdatlan erejű vulkanikus robbanás maradványa, amely megsemmisítette a korabeli településeket az eredetileg egyetlen szigeten és amely a jelenlegi geológiai kaldera kialakulásához vezetett. Látványos szépsége, és az élénk éjszakai élet a szigetet Európa egyik legvonzóbb turisztikai célpontjává tették.

Az óriási, 12-szer 7 km méretű, nagyjából téglalap alakú központi lagúnát három oldalról 300 m magas, meredek sziklaszirtek veszik körül. A sziget a szirtektől lankásan ereszkedik az Égei-tengerbe. A kitörésekből visszamaradt vulkanikus kőzet olivint és figyelemreméltóan kevés amfibolt tartalmaz.

A Dél-Égei Vulkanikus Ív vulkanikusan legaktívabb középpontja, bár mai maradványa egy legnagyobbrészt vízzel borított kaldera. A vulkáni ív kb. 500 km hosszú és 30–40 km széles. A terület vulkanikus aktivitása kb. 3-4 millió éve kezdődött, Théráé azonban csak kb. 2 millió éve, az Akrotirit körülvevő kürtőkből eredő daciticus láva kiemelkedésével. A Santorini nevet, mely Szent Irénre utal, a Latin Császárság idején, a 13. században kapta. Előző nevei Kallistē (Καλλιστή, „a legszebb”), Strongylē (Στρογγύλη, „a kör alakú”), vagy Thera.

A szigeten bolygónk egyik legnagyobb vulkánkitörése: a Minószi kitörés (melyet néha Thérai kitörésnek is neveznek) 3600 évvel ezelőtt, a Minószi civilizáció csúcspontján következett be. A kitörés egy több száz méter vastag vulkáni hamu-üledékkel körülvett óriási kalderát hagyott hátra és a kiváltott cunamival közvetett módon hozzájárulhatott a 110 km-re délre fekvő Kréta szigetén a Minószi civilizáció összeomlásához. Egy másik népszerű elmélet szerint a Thérai kitörés a forrása Atlantisz legendájának.[2]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Területe 73 km². A sziget egy 3500 évvel ezelőtti (i. e. 1628-as, esetleg egy évvel később) hatalmas vulkanikus robbanás nyomait őrzi magán, amely berobbantotta a sziget közepét, egy a szigeten kaldera (~üst) néven emlegetett belső tengert hozva létre. A tengeri bejárattal szemben egy sokkal kisebb sziget, Thirasia helyezkedik el. Thira kikötői az Athinios és az Old Port befelé néznek, mint ahogy a főváros, Fira is a belső sziklafal tetején kapaszkodik. A kaldera 400 m mély, ezért mindenféle hajó számára alkalmas kikötőhely.

Szantorini műholdfelvételen. A középről haladva az óramutató járása szerint: Nea Kameni; Palea Kameni; Aspronisi; Therasia; Thira
Santorini 3D

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyes elképzelések szerint a szigeten történt vulkánkitörés és robbanás messzi földekre is hatással volt, és akár okozója lehetett a 110 km-re délre lévő Minószi civilizáció (Kréta) összeomlásának. Egy másik elmélet szerint a szigethez köthető az Atlantisz legenda. Több tudós gondolja úgy, hogy a Szantorini egyik ókori kitörése eredményezte Egyiptomban a bibliai Exodusban leírt tíz csapást, a háromnapos sötétséggel együtt.[3] Akkoriban még aktívabb lehetett a vulkán, mint ma, és elég erős, hogy annyi sötét korom- és hamufelhőt okádjon ki, ami egészen Afrikáig befedte az eget.

A Szantorini (= Szent Irén) nevet a velenceiek adták a szigetnek a 13. században. 1579-ben oszmán uralom alá került.

A görög szabadságharcot követően, 1830-ban kerül az újonnan alakult Görögországhoz.

Szantorini ma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fira és a kaldera

A sziget ma Európa egyik legismertebb és legfrekventáltabb turisztikai célpontja. Nevezték a világ 7 csodája közé. Nyáron, júniustól augusztus végéig több mint egymillió turista látogat a szigetre, többségük hatalmas óceánjáró hajóval. Ezen hajók többsége a főváros, Fira alatt áll meg, onnan vagy szamárháton, felvonóval vagy gyalogosan, majd 600 lépcsőfok megmászásával jutnak.

A főváros, Fira bővelkedik a jobbnál jobb éttermekben, szállodákban, a legolcsóbbtól a luxus kategóriáig.

Fontosabb városai: Fíra (Thira) Oia, Kamari, Perissa.

A szigeten terem a fehér padlizsán, a fáva bab, az aprószemű paradicsom és a katsouni nevű uborka, illetve világhírűek a borai.

A sziget jellegzetessége az Assyrtiko nevű bor. A szőlőt a szigeten folyamatosan fújó szél miatt a földön, kosár alakba fonva növesztik. A bor jellegzetes ízét a vulkanikus kőzet adja. Fontosabb borászatai: Santo Wines, Vinsanto, Volcan Wines, Boutari Wines, Canava S.A., Halaris Winery. Többségükben látogatást is tehetünk.

A szigeten lévő Profitis Ilias (Illés próféta) hegyre egy szerpentines út vezet fel, amin gyalog vagy lóháton lehet közlekedni.

A szigeten a közelmúltban átadták Vlichada kikötőjét is, amely kisebb hajóknak, vitorlásoknak nyújt kikötési lehetőséget. Ennek a kikötőnek mélysége mindössze 4 méter. A közeljövőben terveznek egy másik kikötőt a reptér közelébe, mivel a jelenlegi két nagy kikötő túl forgalmas a nyári hónapokban.

A szigetnek a nagy számban érkező turisták miatt komoly környezeti problémái vannak. Problémát jelent nyáron az ivóvíz-ellátás, ezt kiküszöbölendő Oia mellett építettek egy teljesen digitális működésű víztisztító telepet, és egy másikat is terveznek a sziget többi városának ellátására, így nem méregdrágán, tankerekkel kell a szigetre szállíttatni az ivóvizet. (A munkálatokat az Európai Unió támogatja). A hulladékokat égetőbe fogják szállítani: 2008 októberében hatalmas szelektív hulladékgyűjtési kampány kezdődött a szigeten.

Hatalmas veszélyt rejt magában az, hogy a 2007 áprilisában, a kalderában elsüllyedt Sea Diamond nevű óceánjáró jelenleg is hullámsírjában fekszik. Kiemelésére nemzetközi aláírásgyűjtést is szerveztek, mindeddig haszontalanul.

Panoráma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Panorámakép Fíra tengerpartjáról
Panorámakép Fíra tengerpartjáról

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b OH. 1297. Szoros átírása voltaképpen Szandoríni lenne, de az ÚNMH. mint hagyományos formát, megtartani rendeli (235).
  2. Valós szökőár alapján született meg Atlantisz legendája – Múlt-kor, 2009. október 16.
  3. http://www.mult-kor.hu/20100330_klimavaltozas_es_vulkankitores_eredmenye_volt_a_tiz_csapas

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szantorini témájú médiaállományokat.