Bajuszos denevér

Bajuszos denevér
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon védett Eszmei érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülők (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Rend: Denevérek (Chiroptera) Alrend: Kis denevérek (Microchiroptera) Család: Simaorrú denevérek (Vespertilionidae) Alcsalád: Myotinae Nem: Myotis Alnem: Selysius Faj: M. mystacinus
Tudományos név
Myotis mystacinus (Kuhl, 1817)
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Bajuszos denevér témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Bajuszos denevér témájú médiaállományokat.

A bajuszos denevér (Myotis mystacinus) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjéhez, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjéhez és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjához tartozó faj.

Előfordulása

A hideg északot kivéve egész Európában honos. Elterjedési területe keleten az Urálig húzódik, délnyugaton pedig Marokkóig is átnyúlik. Középhegységek lakója, a síkvidéken ritkának számít.

Alfajai

• Myotis mystacinus caucasicus
• Myotis mystacinus mystacinus
• Myotis mystacinus occidentalis

Megjelenése

Az állat hossza 3,5–5 centiméter, farokhossza 34 centiméter, magassága 0,7–0,8 centiméter, alkarja 3,2–3,7 centiméter, súlya 3,5–6,5 gramm. Füle termetéhez képest nagy és keskeny. A fülön 4–6 redő is található. A háton a bundájának a színe barna és szürkésbarna, a hasi részén szürkés. A bundája fémes csillogású. Füle és vitorlája feketés színű. Fülfedője hosszú és hegyes, a fülből kinyúlik. A száj kétoldalán bajuszszerű szőrcsomók találhatók. Lába viszonylag rövid.

Életmódja

A bajuszos denevér élőhelye nyílt területek, szétszórtan álló fákkal. Nyáron faodúkban és -repedésekben, olykor mesterséges fészekodúkban vagy ablakok zsalugáterei mögött alszik. Telelésre barlangokba vagy bányavágatokban húzódik. Szúnyogokkal, tegzesekkel és apró molyokkal táplálkozik. Magyarországon ritka, a hegyvidékeken gyakoribb. Már alkonyatkor kirepül, de néha nappal is megfigyelhető vadászat közben. Szívesen repül bokorsorok mentén vagy fák között, alacsonyan vagy középmagasan. Röpte egyenletesnek hat, nem túl gyors és nem is nagyon szaggatott, inkább egy nagy pillangóra emlékeztet. A bajuszos denevér általában magányosan él, így is telel át, a mennyezeten szabadon függeszkedve.

Szaporodása

Némelyik nőstény már három hónaposan képes a szaporodásra, a legtöbb azonban csak jó egy év után. Párzását megfigyelték januárban; a telelési időszak előrehaladtával egyre több nőstény bizonyul termékenyültnek. A hímek vannak többségben; tovább is élnek a nőstényeknél. Az átlagos élettartam 4 év körül mozog, de akár 19 évet is megérhetnek. A nőstények egy-egy területen nagy kölykezőszállásokra gyűlnek.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 2.)
• Hunbat.hu
• Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993.
• Természetkalauz: Emlősök, Magyar Könyvklub, Budapest, 1996-, ISBN 963 548 218 3
• Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)