Bajuszos denevér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Bajuszos denevér
Myotis mystacinus.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 50 000 Ft [1]
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Denevérek (Chiroptera)
Alrend: Kis denevérek (Microchiroptera)
Család: Simaorrú denevérek (Vespertilionidae)
Alcsalád: Myotinae
Nem: Myotis
Alnem: Selysius
Faj: M. mystacinus
Tudományos név
Myotis mystacinus
(Kuhl, 1817)
Elterjedés
Elterjedési területeElterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Bajuszos denevér témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bajuszos denevér témájú kategóriát.

A bajuszos denevér (Myotis mystacinus) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjéhez, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjéhez és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjához tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hideg északot kivéve egész Európában honos. Elterjedési területe keleten az Urálig húzódik, délnyugaton pedig Marokkóig is átnyúlik. Középhegységek lakója, a síkvidéken ritkának számít.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Myotis mystacinus caucasicus
  • Myotis mystacinus mystacinus
  • Myotis mystacinus occidentalis

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állat hossza 3,5–5 centiméter, farokhossza 34 centiméter, magassága 0,7–0,8 centiméter, alkarja 3,2–3,7 centiméter, súlya 3,5–6,5 gramm. Füle termetéhez képest nagy és keskeny. A fülön 4–6 redő is található. A háton a bundájának a színe barna és szürkésbarna, a hasi részén szürkés. A bundája fémes csillogású. Füle és vitorlája feketés színű. Fülfedője hosszú és hegyes, a fülből kinyúlik. A száj kétoldalán bajuszszerű szőrcsomók találhatók. Lába viszonylag rövid.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bajuszos denevér élőhelye nyílt területek, szétszórtan álló fákkal. Nyáron faodúkban és -repedésekben, olykor mesterséges fészekodúkban vagy ablakok zsalugáterei mögött alszik. Telelésre barlangokba vagy bányavágatokban húzódik. Szúnyogokkal, tegzesekkel és apró molyokkal táplálkozik. Magyarországon ritka, a hegyvidékeken gyakoribb. Már alkonyatkor kirepül, de néha nappal is megfigyelhető vadászat közben. Szívesen repül bokorsorok mentén vagy fák között, alacsonyan vagy középmagasan. Röpte egyenletesnek hat, nem túl gyors és nem is nagyon szaggatott, inkább egy nagy pillangóra emlékeztet. A bajuszos denevér általában magányosan él, így is telel át, a mennyezeten szabadon függeszkedve.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Némelyik nőstény már három hónaposan képes a szaporodásra, a legtöbb azonban csak jó egy év után. Párzását megfigyelték januárban; a telelési időszak előrehaladtával egyre több nőstény bizonyul termékenyültnek. A hímek vannak többségben; tovább is élnek a nőstényeknél. Az átlagos élettartam 4 év körül mozog, de akár 19 évet is megérhetnek. A nőstények egy-egy területen nagy kölykezőszállásokra gyűlnek.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]