Attika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Attika régió elhelyezkedése Görögországban

Attika (görögül Αττική [Attiki]) egyike Görögország 13 régiójának. Attikában van a görög főváros, Athén. Négy prefektúrára osztották: Athén, Pireusz, Kelet-Attika és Nyugat-Attika.

A régió az ország déli részében található, a Peloponnészoszi-félszigettől jórészt északra fekszik, ám egy kis része átnyúlik rá, illetve kiterjed Szalamisz, Aigina, Pórosz, Ídra, Szpécesz, Küthéra és Antiküthéra szigeteire.

Területe 3808 négyzetkilométer (ez körülbelül Zala megye területének felel meg). Athénon kívül Attikában találhatók Pireusz, Megara, Laurium és Marathon városok. Lakossága 3,84 millió ember (2005), akiknek több, mint 95%-a Athénban és nagyvárosi övezetében lakik.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Attika az Égei-tengerbe nyúló félsziget. Hegyei Pedia, Meszogeia és Thriaszia alföldjeire osztják. Hegységei közé tartozik az Imitosz, a Geraneia, a Parnitha, Aigaleo és a Penteli. Északról Boiotia alföldje, nyugatról Korinthosz határolja. Délre fekszik tőle a Szaronikosz-öböl, Euboia szigete pedig északi partjainál található. Athén első és máig egyetlen nagy víztárolója és Attika legnagyobb tava, az 1920-as években átadott mesterséges Marathon-tó (vagy Marathoni gát) a fővárostól 42 kilométerre északkeletre fekszik. A Parnitha és az Imitosz körüli terület, illetve északkelet és északon domjai és hegyei a hegycsúcsok kivételével erdővel fedettek. A nyugati és déli területeken tipikusabbak a füves vagy kopár hegyek.

Attika leghosszabb folyója a Kephisszosz, legmagasabb hegye a Parnitha.

Platón szerint Attika ősi határa a korinthoszi Iszthmosz, a kontinens irányában pedig Kithairon és Parnisz hegycsúcsai.

Attikai só[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sal atticum, finom elmésséget, szellemes csípősséget jelent, amely megóvja a műalkotások stílusát az unalmas egyformaságtól és az émelyítő dagályosságtól, megadja a jó ízét a dialógusnak vagy a szónoklatnak.