Szakállas saskeselyű
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||
| Státusz | ||||||||||||||||||
| ••••••• Nem veszélyeztetett ••••••• | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Gypaetus barbatus |
||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
 Elterjedési területe
|
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Szakállas saskeselyű témájú rendszertani információt.  A Wikimedia Commons tartalmaz Szakállas saskeselyű témájú médiaállományokat. |
A szakállas saskeselyű (Gypaetus barbatus) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó Gypaetus nem egyetlen faja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Dél-Európában, a Közel-Keleten, Mongóliában, Kínában, Tibetben és Afrika egyes részein is megtalálható. Magashegyi területeken fészkel.
[szerkesztés] Alfajai
- ázsiai saskeselyű (Gypaetus barbatus barbatus), Észak-Ázsia
- kelet-ázsiai saskeselyű (Gypaetus barbatus haemachalanus), Kelet-Ázsia
- altáji saskeselyű (Gypaetus barbatus altaicus), Altáj-hegység
- európai saskeselyű (Gypaetus barbatus aureus), Dél-Európa, Közel-Kelet, Közép-Ázsia
- afrikai saskeselyű (Gypaetus barbatus meridionalis), Kelet- és Dél-Afrika, Arab-félsziget délnyugati része
[szerkesztés] Megjelenése
Testhossza 95-120 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig 240-280 centiméteres is lehet, testtömege 4000-7100 gramm.
[szerkesztés] Életmódja
Nagy magasságban járőrözve keresi dögökből és hulladékokból álló táplálékát, de ritka kivételként a nagyobb csontokat is megeszi, amit nem tud feltörni, azt felviszi a levegőbe és leejtve töri össze. Viselkedésükre fióka korukban a káinizmus jellemző.
|
|
[szerkesztés] Szaporodása
Fészkét sziklapárkányra vagy üregbe rakja. Fészekalja 1-2 tojásból áll, melyen 55-60 napig kotlik.
[szerkesztés] Forrás
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján (2008.11.12.)
[szerkesztés] Külső hivatkozás
