Nagy szelindekdenevér

Nagy szelindekdenevér
	A feje közelről
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülők (Theria);
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Rend:	Denevérek (Chiroptera);
Alrend:	Kis denevérek (Microchiroptera);
Család:	Szelindekdenevérek (Molossidae);
Nem:	Tadarida; (Rafinesque, 1814)
Faj:	T. teniotis;
Tudományos név
	Tadarida teniotis; (Rafinesque, 1814)
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Nagy szelindekdenevér témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy szelindekdenevér témájú médiaállományokat és Nagy szelindekdenevér témájú kategóriát.

A nagy szelindekdenevér (Tadarida teniotis) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a szelindekdenevérek (Molossidae) családjába tartozó faj.

A Tadarida emlősnem típusfaja.

Előfordulása[szerkesztés]

A Földközi-tenger mellékén sokfelé elterjedt. Európa mediterrán területein, Ausztria és Svájc egyes vidékein, Japánban, Észak-Koreában, Afganisztánban, Kirgíziában, Iránban, Kis-Ázsiában, a Himalájában, Algériában, Egyiptomban, Marokkóban, hozzánk legközelebb Szlovénia és Horvátország tengerparti sziklás vidékein. Magyarországon még nem látták.^[1]

Alfajai[szerkesztés]

Tadarida teniotis rueppelli
Tadarida teniotis teniotis

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 8,2–8,7 centiméter, farokhossza 4,6–5,7 centiméter, magassága 1,05–1,2 centiméter, alkarhossza 5,8–6,3 centiméter, fülhossza 2,7–3,1 centiméter, testtömege pedig 20–50 gramm. Igen nagy termetű denevérfaj. Zömök felépítésű, lába vaskos. Szárnya hosszú, keskeny. Hatalmas fülei elülső szélükön összeérnek. Fülfedője majdnem négyszögletes, felső szegélye vízszintesen lemetszett. Bundája egyszínű fakóbarna, testhez simuló, a szőrök rövidek. Farkának fele, de legalább egyharmada túlnyúlik a farkvitorlán. Hátsó karmán nincsen sarkantyúkaréja, mint a nagyságban hozzá közel álló rőt koraidenevérnek. Arca csúcsos, alsó állkapocsa pedig rövid. Lábfeje nagy.^[1]

Életmódja[szerkesztés]

A nagy szelindekdenevér házakban, templomokban és romokban szeret meghúzódni. Vadászni sötétedés után indul, nyílt területeken, magasan repül. Röpte gyors, csapongó, apró rovarokat zsákmányol. Az Alpokban 2300 méteren is látták.^[2] Ökológiai igényei alig ismertek.

Szaporodás[szerkesztés]

A nőstények egyetlen utódot hoznak a világra.^[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 131. oldal. ISBN 963-9079-58-8
↑ Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 131-132. oldal. ISBN 963-9079-58-8
↑ Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 132. oldal. ISBN 963-9079-58-8

Források[szerkesztés]

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 2.)
Josef Reichholf: Emlősök. Ford. Schmidt András. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 548 218 3 ISSN 1219-3178
Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Európa-1] Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 131. oldal. ISBN 963-9079-58-8

[2] Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 131-132. oldal. ISBN 963-9079-58-8

[3] Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 132. oldal. ISBN 963-9079-58-8

[1]

[2]

[3]