Korfu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Korfu (Κέρκυρα)
Pontikonisi.jpg
Pontikoníszi (hátul) és Vlaherna (elöl) kolostorszigetek látképe a Kanoní dombról
Közigazgatás
Ország  Görögország
Régió Jón-szigetek
Közigazgatási terület Korfu
Székhely Korfu
Népesség
Teljes népesség 109 537 fő (2001) +/-
Népsűrűség 179 fő/km²
Népcsoportok görögök
Földrajzi adatok
Fekvése Jón-tenger
Szigetcsoport Jón-szigetek
Terület 613,6 km²
Hosszúság 61 km
Szélesség 9 km
Tengerszint feletti magasság 0–906 m
Legmagasabb pont Pantokrátor-hegy (906 m)
Időzóna EET/EEST (UTC+2/3)

A népességi adatok az önkormányzatra vonatkoznak, ahová még három környező sziget, Eríkusza, Mathráki és Othoní is tartozik.
Elhelyezkedése
Corfu topographic map-hu.svg
Korfu  (Görögország)
Korfu
Korfu
Pozíció Görögország térképén
é. sz. 39° 40′, k. h. 19° 45′Koordináták: é. sz. 39° 40′, k. h. 19° 45′
A Korfu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Korfu témájú kategóriát.

Korfu (görögül: Κέρκυρα, Kérkira [ˈcercira]; ógörögül: Κέρκυρα vagy Κόρκυρα; latinul Corcyra; olaszul: Corfù) egy sziget Görögországban, a Jón-tengerben. A Jón-szigetek egyik tagja, a csoport szigetei közül a második legnagyobb területű.[1] Kisebb, hozzá tartozó szigeteivel együttesen gyakorlatilag Korfu képezi az ország északnyugati határának szélét.[2] A szigetet egyetlen önkormányzatként kezelik, és Korfu közigazgatási terület fennhatósága alá tartozik. Az önkormányzat közigazgatási szempontból tartalmazza a főszigetet, Korfut, valamint három kisebb tartozékát, Eríkusza, Mathráki és Othoní szigeteket. A sziget legnagyobb települését és az önkormányzat székhelyét is Korfunak hívják, lakossága 33 886 fő.[3] A sziget ad otthont a Jón Egyetemnek.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éghajlata mediterrán. Korfu a legnedvesebb hely Görögországban, amely előnye, hogy zöld és termékeny és itt nem érzékelhető az a csontszáraz nyár végi vízhiány, mint az Égei-tengeri szigeteken. Július a legszárazabb hónap. Novembertől márciusig rendszeres esőzésekre lehet számítani.


Korfu éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 13,9 14,2 16,0 19,0 23,8 28,0 31,0 31,3 27,6 23,2 18,7 15,3 21,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 5,1 5,7 6,8 9,2 12,9 16,4 18,4 18,8 16,5 13,4 10,0 6,8 11,7
Átl. csapadékmennyiség (mm) 132 137 98 67 37 14 9 19 81 147 180 180 1100
Forrás: [1]


Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziget már a görög mitológia kezdeteitől fogva összefonódik Görögország történelmével. Korfu neve ógörög nyelvenKerküra vagy Korküra – két erőteljes vízi szimbólummal van kapcsolatban: Poszeidón görög isten, a tengerek királya; valamint Aszóposz, egy jelentős görög szárazföldi folyó.[4] A görög mítosz szerint Poszeidón beleszeretett egy gyönyörű nimfába, Kerkürába –, aki Aszóposz és Metópé folyami nimfa lánya volt –, majd elrabolta őt.[4] Poszeidón megvásárolta Kerkürának az addig még névvel nem rendelkező szigetet, és a házastársi boldogság érdekében felajánlotta, hogy róla nevezzék el a sziget, és Korküra legyen a neve.[4] A sziget elnevezése később dór hatásra Kerküra névre alakult át.[5] Később született egy fiuk, akit Phaiaxnak neveztek el. A szülők úgy döntöttek, hogy a gyerekük neve után a sziget lakóit phaiakeszeknek nevezték. A név lemagyarosodása után ezt a népcsoportot phaiákoknak hívják, és Phaiaxot tartják a nép mitikus ősének.

A sziget történelme során számos csata és hódítás színhelyéül szolgált Korfu. Ezeknek az összecsapásoknak a maradványai és bizonyítékai ma is megtalálhatók a szigeten azoknak a váraknak a formájában, amelyek stratégiai szempontból jelentős helyeken találhatóak. Ezen várak közül kettő a székhelyt, Korfu városát keríti körbe, ezzel ez az egyetlen település Görögország területén, amelyik ilyen módon van körülvéve. Ennek köszönhetően a görög kormány hivatalosan is kasztropolisz (’várváros’, ’várak városa’) névvel illeti Korfut.[5] Korfu hosszú időn keresztül a Velencei Köztársaság irányítása alatt állt, amely több török ostromot is vissza tudott verni egészen addig, amíg a sziget brit kormányzás alá került a napóleoni háborúk (1799–1815) egyik következményeként. A Brit Birodalom végül átengedte Korfut a többi környező szigettel együtt a Jón-szigeteki Egyesült Államok részére az 1864-ben megkötött londoni szerződés értelmében. Ennek köszönhetően a sziget a Görög Királyság részévé vált.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korfu rendkívül népszerű turistacélpont, igen nagy forgalommal rendelkezik ezen a területen.[1][6][7] Egészen a 20. század elejéig a szigetet legfőképpen európai uralkodók, illetve az elit tagjai látogatták; többek között II. Vilmos német császár vagy Wittelsbach Erzsébet magyar királyné is gyakran itt töltötte szabadidejét. Korfut napjainkban széles körben látogatják középosztályú családok is – leginkább az Egyesült Királyságból, Skandináviából és Németországból –, ennek következményeként tömegturizmus alakult ki a szigeten.[8] Korfu ennek ellenére még mindig népszerű a világ elitjének körében is, a sziget északkeleti részében például a lakástulajdonosok között megtalálhatóak a Rothschild család egyes tagjai, illetve több orosz oligarcha, viszont David Cameron brit miniszterelnök és Károly walesi herceg is alkalmi látogatónak számítanak a területen.[9][10] A sziget székhelyének az óvárosát 2007-ben az International Council on Monuments and Sites (ICOMOS) javaslatát követően felvették az UNESCO Világörökségi Listájára mint kulturális értéket.[11][12][13]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b The Complete Guide To: Corfu (angol nyelven). The Independent, 2008. június 21. (Hozzáférés: 2012. július 18.)
  2. Webster, Trevor: Where to Go in Greece: A New Look. 1. (hely nélkül):  Settle Press. 221. o. ISBN 187287620X (angol nyelven) „Corfu is one of the most northern isles in Greece and also the most westerly, apart from three of its own small satellite isles…”  
  3. (2010. augusztus 11.) „Αποφασεισ” (görög nyelven). A Görög Köztársaság Hivatalos Közlönye (1292), Kiadó: Belügyminisztérium. Hozzáférés ideje: 2012. július 18.  
  4. ^ a b c Korkyra. In: Encyclopedia: Greek gods, spirits, monsters (angol nyelven). theoi.com. (Hozzáférés: 2012. július 18.)
  5. ^ a b Mythical past (angol nyelven). City of Corfu. [2008. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 18.) „In literature, apart from the Homeric name Scheria, we meet various other names for the island, like Drepanë or Arpi, Makris, Cassopaea, Argos, Keravnia, Phaeacia, Corkyra or Kerkyra (in Doric), Gorgo or Gorgyra and much later the medieval names Corypho or Corfoi, because of the two characteristic rock-peaks of the Old Fortress of Corfu.”
  6. Ionian Islands: Corfu. In Garwood, Duncan: Mediterranean Europe. Melbourne: Lonely Planet. 2009. 413–414. o. ISBN 1741048567 (angol nyelven)  
  7. Motivations for Migration to Corfu. In King, Russell – Connell, John: Small worlds, global lives: islands and migration. London: Continuum International Publishing Group. 1999. 303–305. o. = Island Studies Series, ISBN 185567548X (angol nyelven)  
  8. Tsartas, Paris: Tourism Development in Greek Insular and Coastal Areas: Sociocultural Changes and Crucial Policy Issues. In Bramwell, Bill: Coastal Mass Tourism: Diversification and Sustainable Development in Southern Europe. (hely nélkül): Channel View Publications. 2004. 68–84. o. = Aspects of Tourism, ISBN 1873150687 (angol nyelven)  
  9. Foster, Nick: Ionian rhapsody (angol nyelven). Financial Times, 2011. június 17. (Hozzáférés: 2012. július 18.)
  10. Picardie, Justine: Corfu is all about fun, not funds (angol nyelven). The Daily Telegraph, 2008. november 3. (Hozzáférés: 2012. július 18.)
  11. Unesco names World Heritage sites (angol nyelven). BBC News, 2007. június 28. (Hozzáférés: 2012. július 18.)
  12. Corfu (Greece): No 978. Az UNESCO Advisory Body (ICOMOS) jelentése Korfu történelméről (angol nyelven). UNESCO, 2007. (Hozzáférés: 2012. július 18.)
  13. Old Town of Corfu (angol nyelven). UNESCO, 2007. (Hozzáférés: 2012. július 18.)

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Corfu című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mike Gerrard: Korfu (Booklands 2000 Kft., 2006, fordította: Kiss Katalin) ISBN 9789639613157

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]