Bahái hit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Bahái szócikkből átirányítva)
A bahái hit vezető testületének, az Igazságosság Egyetemes Házának székhelye (Izrael, Haifa)

A bahái hit[1], bahái írásmóddal bahá'í hit [2] a 19. század közepén, Perzsiában alapított egyistenhívő vallás. Alapítója, Baháalláh (1817–1892) üzenetének lényege, hogy az egész emberiség egyetlen faj, és eljött az idő, hogy egyetlen világméretű társadalommá egyesüljön. A bahái kifejezés eredete az arab bahá (بهاء, tudományos átiratban bahāʾ) „dicsőség” vagy „ragyogó” jelző és kifejezi azt, ha valaki Baháalláh követője.

A bahái hit a világ legfiatalabb önálló vallása,[3] követőinek száma jelenleg 5-6 millió között van, akik a föld szinte minden országában élnek.[4][5] Bahái irodalom több mint 800 nyelven olvasható.[3]

A bahái hit szerint ugyanaz az Isten küldte a nagy vallások alapítóit, hogy elősegítsék az emberiség lelki fejlődését. Mózes, Buddha, Jézus, Mohammed és mások erkölcsi tanításai ugyanazok, míg társadalmi tanításai az adott kor szükségleteinek és az emberek felfogóképességének feleltek meg. Baháalláh szerint a mai kor kiváltsága, hogy az emberiség és a vallások egységének felismerésével az emberek világszinten valósíthatják meg a békét és az igazságosságot.

Mi csupán a világ javát és a nemzetek boldogságát akarjuk, hogy a nemzetek hitben váljanak eggyé, és minden ember testvére legyen egymásnak, hogy megerősíttessék a szeretet és az egység köteléke az emberek gyermekei között; hogy a vallások közötti különbségek eltűnjenek, és a faji előítéletek megszűnjenek... – mi rossz van ebben?
Baháalláh[6]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bahái hit előfutára, a Báb sírszentélye (Izrael, Haifa)

1844. május 23-án a perzsiai Siráz városában egy fiatalember – akit később egyszerűen csak al-Báb (arabul: „a Kapu”) címen ismertek –, elkezdte hirdetni a világ minden népe által várva várt „Isten Küldötté”-nek közelgő megjelenését. Bábnak számos követője volt, köztük volt Baháalláh is, aki Báb halála után a vallási csoport vezetője lett.

Baháalláhot, Bábban való hite miatt, bebörtönözték. A börtönben misztikus élményben volt része: Isten kinyilvánította neki, hogy ő az, akinek eljövetelét a Báb megjövendölte: „Azokban a napokban amikor Teheránban a tömlöcben sínylődtem, bár a láncok iszonyú súlya és a bűzös levegő csak keveset engedett aludnom, mégis azon ritka pillanatokban úgy éreztem mintha valami alápatakzott volna a fejemről a mellemre, miként egy hatalmas áradat, mely magas hegyoromról dörögve zuhan alá a völgybe. Ilyenkor minden testrészem tűzbe borult és nyelvem olyan dolgokat szólt, miket ember el nem viselhetett.”

Négy hónapot töltött a Fekete Veremnek nevezett borzalmas börtönben. Megfosztották vagyonától és egy hónapot kapott, hogy családjával együtt elhagyja az országot. Bagdadba ment és rengeteg kinyilatkozás született az évek alatt. A rejtett szavak rövid és lenyűgöző lelki útmutató, A hét völgy, egy misztikus alkotás, melyet válaszul a szúfik kérdéseire nyilatkoztatott ki. Nagy teológiai művét A bizonyosság könyvét két nap és két éjszaka alatt írta meg. 1863-ban a Török szultán elrendelte átköltöztetését Konstantinápolyba.

A távozásának hírére összegyűlt tömeg akkorára nőtt, hogy elhagyván a várost a folyó túlpartján lévő szigetre mentek. Itt a Rizván kertben követőinek elmondta, hogy valóban Ő az "Akit Isten ki fog nyilvánítani., hogy ő a Báb által megjövendölt, Jézus, Mohamed, Zarathustra és Buddha utáni próféta, „akiben Isten meg fog nyilatkozni”, így örömbe fordítván az emberek szomorúságát. A következő években Konstantinápolyban, Drinápolyban majd Akkóban tevékenykedett. Drinápolyból és Akkóból leveleket írt korának számos uralkodójához, melyekben felszólította őket, hogy a világbéke érdekében csökkentsék hadifelszereléseiket, és igyekezzenek az államok és az emberek közti ellentétek megszüntetésére.

Baháalláh fia, Abdolbahá[7] (1844–1921) „A dicsőség szolgája”, életével mutatott tökéletes példát, értelmezte számunkra az isteni tanításokat és hirdette azokat világszerte.

Története Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első magyar nyelvű bahái könyv belső címoldala

A Báb kijelentése után 8 évvel, 1852-ben a magyarországi újságok már hírt adtak a Báb követőinek üldözéséről [8]

Emléktábla a Nemzeti Múzeum kertjében, mely Abdolbahá 80. évvel azelőtti budapesti látogatására emlékezik.

A bahái hit legfontosabb magyarországi eseménye Abdolbahá budapesti látogatása volt 1913. április 9. és 18. között. Több előadást tartott a Nemzeti Múzeumban és a Régi Képviselőházban. Számos újságcikk számolt be a nemzetek és a vallások közötti béke, a nők és férfiak egyenjogúsága, valamint édesapja más alapelveiről. Vámbéry Ármin kétszer találkozott Abdolbahával Budapesten, mely találkozások után levélben fejezte ki nagyrabecsülését és felajánlotta szolgálatait, ezért a hit hívei őt tekintik az első bahái hívőnek. Nádler Róbertet Abdolbahá személyisége annyira megihlette, hogy kérte, hogy képet festhessen róla.

Az első budapesti bahái közösség 1933-ban jött létre, ekkor adták ki az első magyar nyelvű bahái könyvet. A közösség tagjainak nagy része zsidó származású volt, akiket érzékenyen érintett a II. világháború, illetve az 1950-es évek, amikor hivatalosan is feloszlatták a bahái közösséget.

Az 1980-as évek végétől alakult újjá a közösség. A budapesti Helyi Szellemi Tanácsot 1990-ben választották újra, míg az Országos Szellemi Tanács 1992-ben alakult meg.

A bahái hit tanításai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bahái hit társadalmi tanításai a mai globális kor szükségleteihez igyekeznek igazodni. Az egységes emberiséget szeretné létrehozni, felszámolni az előítéleteket, egyenlő jogokat és lehetőségeket biztosítani a férfiak és a nők számára. Célja a vallás és a tudomány összehangolása, mindenkire kiterjedő oktatás, egy nemzetközi nyelv bevezetése és a szegénység és gazdagság végleteinek megszüntetése.

A bahái hit tanítása szerint egyetlen Isten létezik, aki folyamatosan fedi fel akaratát az embereknek. Ennek a folyamatnak a legfőbb előrevivői az Isteni Hírnökök, Zoroaszter, Ábrahám, Mózes, Buddha, Jézus és Mohamed, akik egymás tanításaira építve nevelik az emberiséget. A bahái hit megerősíti az alapvető erkölcsi tanításokat, melyeket Isten összes eddigi hírnöke hozott; társadalmi tanításai a mai kor az un. Törvénykorszak szükségleteihez igazodnak.

Arra buzdítja híveit, hogy az összes vallás követőjével barátságban, egyetértésben és megkülönböztetés nélkül érintkezzenek­; figyelmezteti őket a vakbuzgóság, a zendülés, a gőg, a civódás és viszály veszélyeire; szívükbe vési a teljes testi tisztaságot, az igazsághoz való szigorú ragaszkodást, a makulátlan lelki tisztaságot, a megbízhatóságot, a vendégszeretetet, a hűséget, az udvariasságot, a türelmet, az igazságosságot és tisztességet.

Az emberiség egysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Semmi kétség sem lehet arra nézve, hogy a föld népei, bármely fajúak vagy vallásúak is, ösztönzésüket egyetlen mennyei Forrásból nyerik, és ugyanazon Isten alattvalói[9]

Baháalláh egyik alaptanítása az emberiség egysége. Az emberiség bizonyos fejlődési fokozatokon ment át a történelem során: a legrégebbi időkben az emberek elszigetelt családközösségekben éltek, ezekből szerveződtek a törzsek, majd a városállamok, államok, végül a nemzetek. A fejlődési skála csúcspontján a világ egyesülése fog bekövetkezni – jósolta meg Baháalláh.

A bahái hit alapító célja az volt, hogy az embereket rávezesse a világegység felé vezető útra: „Bizony, azért jöttünk, hogy egyesítsük és összeforrasszuk mindeneket, kik a földön lakoznak” [10] A tanítások minden egyes emberhez szólnak, ez azonban nem jelent egyformaságot, mert a bahái a különbözőségek összhangja, melyben minden egyes ember megtalálhatja sajátos elképzeléseinek és céljainak legmagasabb kifejezési formáját, ugyanakkor a többi ember, nemzet szokásaiból, vívmányaiból is részesülhet.

A világ egysége azon fog majd alapulni, hogy az egyes emberek ráébrednek: az emberiség együvé tartozása mai szellemi életünk vezérfonala. Ezt az egységet nem lehet és nem is kell az emberekre erőszakolni, az embereknek maguknak kell felismerniük, hogy „a világ egy ország, és az emberiség tagjai az ő polgárai[11] Ha az emberek eljutnak ehhez a gondolathoz, és megszűnik az emberek közti széthúzás is, a világcivilizáció gazdag és változatos lesz.

A vallások egysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Isten ajándéka e felvilágosult kor számára az emberiség egységének és a vallások lényegi azonosságának felismerése.
– Abdolbahá[12]

A bahái hitűek úgy tartják, hogy minden nagy világvallás isteni eredetű. Minden vallásalapítót ugyanaz az Isten küldte. A vallások sokfélesége az isteni kinyilatkoztatás különböző idejéből és a különböző népek szükségleteiből ered.

Az isteni misztériumok drágakövei [Dzsaváhir al-Aszrár] első oldala

Isten lényege az emberi értelemmel fel nem fogható, meg nem érthető. Az isteni akarat Általa kiválasztott hírnökökön, prófétákon vagy bahái szóhasználattal Isten megnyilvánulásain keresztül jut el hozzánk. Hasonlíthatók egy tükörhöz, akikben a Nap jellemzői nyilvánulnak meg és továbbítódnak a szemlélődőhöz, de a tükör mégsem lesz azonos a Nappal. Isten megnyilvánulásai egyszerre bírnak emberi tulajdonságokkal és isteni tökéletességgel. Saját, emberi akaratukat feladva tökéletes tükörként továbbítják Isten igéit, melyek abban a korban szükségesek az emberek fejlődéséhez. Isten megismerése lehetetlen a Napba közvetlenül nézve, csak a Megnyilvánulásain keresztül lehetséges.

Isten megnyilvánulásai a földön nagyjából ezer évente járnak, akik: Krisna, Ábrahám, Zarathustra, Mózes, Buddha, Jézus, Mohamed, a Báb és Baháalláh. Mindegyiküket kigúnyolták és üldözték kortársaik. Életük során csak kevesen ismerték fel igazi valójukat, de haláluk után milliók szerették és tisztelték őket, és teszik ezt a mai napig. Ők voltak az emberiség igazi tanítói, kiknek a feladata az volt, hogy az emberiséget közelebb vigyék Istenhez. Minden próféta rendelkezett az isteni szellemiséggel, ezért úgy tekinthetők, mint egy lélek és egy és ugyanazon személy.

Minden isteni megnyilvánulás saját egyéniséggel rendelkezik és minden egyes megnyilvánulás, bár más személyiséggel és háttérrel jelenik meg, mint elődei, mégis olyan, mintha velük az összes előzőnek a szelleme is visszatérne. Mindig arra építenek, amit az előző próféta már elhozott, de mindig egy új üzenetet is hoznak, amely a saját korukhoz szól. Ugyanakkor megjövendölik az elkövetkező próféta eljövetelét is.

A bahái hitűek a világ összes nagy vallásának alapítóját tisztelik, és azok kinyilatkoztatásait, tanításait, írásaikat szent eredetűnek tartják. Baháalláh követői szerint Ő az eddigi utolsó megnyilvánulás.

Tanítása szerint minden vallás két részből áll: szellemi és társadalmi tanításokból. Különbség csak a társadalmi szinten jelentkezik, például a vallás külsőségeiben. A szellemi síkon azonban teljes az egyezés, ide tartoznak az örök érvényű erkölcsi törvények, például az összes vallásban fontos a család, míg tilos az emberölés. A társadalmi tanítások nem örök érvényűek és módosíthatóak a kor szellemi fejlettsége és igényeinek függvényében. Az emberek a történelem során különböző dolgokat vesznek el, illetve tesznek hozzá a vallásokhoz, így alakultak ki a különbségek a vallásokon belül, és közöttük is: a későbbi magyarázok elhomályosították az eredeti isteni üzenetet. Baháalláh küldetése az, hogy megteremtse a vallások közti egységet. A vallások egyesítése az út a világbéke felé.[13]

Az előítéletek megszüntetése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bahái hit az előítéletek kiváltó okát a világban dúló különböző indíttatású háborúkban látja. A háborúk akkor fognak véget érni, amikor az emberek felismerik, hogy minden ember egyforma.

Baháalláh tanítása szerint a nemzeteket és különböző emberfajokat az egység szemével kell szemlélni: „Bizony, az Isteni Akarat mennyországából alászálló szavak a világ egységének és harmóniájának a forrásai. Csukjátok be szemeteket a faji különbségek előtt, és üdvözöljetek mindenkit az egység napsugarával. Nem kívánunk mást, mint a világ javát és a nemzetek boldogságát, hogy mind egyesüljön a hitben, és az emberek testvérként szeressék egymást…, hogy megszűnjenek a vallások megosztottságai, és eltöröltessenek a faji különbségek.”[14]

Isten[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Isten természete felfoghatatlan az ember számára – tanítja a bahái hit. Az emberi elme sohasem lesz képes felfogni Isten nagyságát, a valódi természetét. Ennek oka az, hogy a véges nem képes felfogni a végtelent. Amit mégis tudhatunk róla az az, hogy Ő a világ megformálója, minden egyes embert gyerekeként szeret. Isten nem közvetlenül kommunikál az emberekkel, hanem a prófétákon keresztül: „…a szentség ragyogó Drágakövei, akik a szellem birodalmából támadnak elő az emberi templom nemes alakjában, és nyilvánítanak ki mindenkinek, hogy a világ tudomására hozzák a változatlan Lény misztériumait, és beszéljenek múlhatatlan Lényegének titkairól.”[15]

Az ember ha közelebb akar kerülni Istenhez, a próféták tanításait kell tanulmányozza, mert ezek Isten megnyilvánulásai a földön.

Az ember[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bahái teraszok Izraelben

Az ember a legmagasabb létforma a Földön, mivel Isten gondolkodással és értelemmel ruházta fel, és olyan lélekkel ajándékozta meg, amely képes felismerni és szeretni Őt: „Ó, Ember Fia! Örömöm telt a teremtésedben, ezért teremtettelek. Szeress hát te is engem, hogy neveden szólíthassalak, és megtölthessem lelkedet az élet szellemével[16]

Ha az ember Isten megnyilvánulásai felé fordul, képessé válhat, hogy elnyerje az Istentől származó jeleket: a szeretetet, az igazságot, a könyörületességet és az igazságosságot. Hogy Isten felé fordul-e az ember, azt csupán maga dönti el. Mindazt, amit ember elérhet, csak a saját erőfeszítésein keresztül kaphatja meg. Mivel Isten előtt minden ember egyenlő, ezért nem kivételez senkivel, egyformán segít mindenkit. Minden egyes emberben rejtőzködik egy magasabb rendű szellemi természet, és magának az embernek a feladata, hogy fejlessze ezt, hogy szerethesse Istent. Azonban az embernek van egy alacsonyabb rendű, állati természete is. A legnagyobb boldogságot az ember azonban csupán a lelki énjén keresztül érheti el - a legnagyobb boldogság: a lélek megelégedettsége.

Az emberi lélek, élet és halál[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bahái hit szerint a lélek nem rendelkezik fizikai tulajdonságokkal, ezért a test halála után tovább él. Amíg a testben lakozik, olyan kapcsolatban van vele, mint a fény az őt visszaverő tükörrel: attól, hogy a tükör összetörik, a fény még világít. A lélek azonban nem öröktől fogva létezik, hanem fogamzáskor jön létre, és teljesen egyedi. A földi élet a lelkeknek olyan, mint egy lépcsőfok arra, hogy kifejlessze magában az olyan szellemi képességeket, mint a megbízhatóság, a könyörület, mások iránti szeretetet és a nagylelkűség.

A lélek a test halála után egy új létstádiumba jut, amelyben tovább fejlődik és egyre közelebb kerül Istenhez. A túlvilági előrehaladás attól függ, hogy milyen erőfeszítéseket tettünk a világi életünkben. A mennyország és a pokol nem valóságosan létező helyek, hanem lelkiállapotok. A menny az Istenhez való közelség, a pokol pedig a Tőle való távolság.

Nők és férfiak egyenlősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A világ igazságos felépítéséhez elengedhetetlen követelmény a férfiak és a nők egyenlősége. A világ jólétéhez is elengedhetetlen az egyenjogúság: „Az emberi világnak két szárnya van – a nők és a férfiak. A madár csak akkor suhanhat a légben, ha mindkét szárnya egyformán fejlett”[17]

Baháalláh kijelentette, hogy a nőket ugyanolyan színvonalú oktatásban kell részesíteni, mint a férfiakat, valamint a társadalomban is hasonlóak kell legyenek a jogaik. Ha előfordul egy családban, hogy nincs elég pénz két gyermek nevelésére, Baháalláh azt tanácsolta, hogy a lányt küldjék iskolába, mert ő lesz az elkövetkező nemzedék nevelője.

A háborúk megszűnésének egyik okát a nők egyenjogúságában látta Baháalláh: mikor az anyák is hozzászólhatnak majd a világ dolgaihoz, más szempontok alapján fognak dönteni, hogy a fiaik háborúba menjenek-e. A nőknek azonban törekedniük kell az egyenjogúságra és nem várniuk, hogy a férfiak egyszer majd megadják ezt nekik. A következő idézetben Baháalláh leírja, milyen is lesz a világ az egyenjogúság elérése után: „Az elmúlt korszakokban a nyers erő uralkodott, és a férfi agresszívabb testi és szellemi tulajdonságainál fogva előnyben volt a nővel szemben. De a mérleg karja már mozog: az erőszak uralma hanyatlóban van, és előtérbe kerülnek azok a tulajdonságok, amelyekben a nő az erősebb: értelmi frissesség, intuíció, szeretet és szolgálat. Ebből adódóan a következő kor kevésbé lesz férfias, és jobban át fogják hatni a nőies vonások…”[18]

A jó és a gonosz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baháalláh szerint a világegyetemben egyetlenegy erő munkálkodik: a végtelen és mindenható jóságos Isten. A gonosz nem egy független létező, hanem a jó hiánya. Ha egy ember rosszat tesz, ez azért van, mert hiányzik belőle a tudás. A rossz tehát nem egy létező valami, hanem léthiány, a jó ismeretének a hiánya, éppen ezért könnyen megszüntethető. Az egyénnek nincs más dolga, mint hogy fejlessze képességeit. A jó az Isten tanításainak követése; a gonosz az azoktól való tudatos elfordulás.

Egyetemes oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bahái okatási centrum
Baháalláh kinyilatkoztatta, hogy mivel a tudatlanság és a tanulatlanság az emberiséget elválasztó falak, mindenkinek részesülnie kell oktatásban és képzésben. Ez lesz a gyógyszer a kölcsönös megértés hiányára, és ez fogja előrelendíteni az emberiség egységének ügyét. Az egyetemes oktatás egyetemes törvény.
– Abdul’l-Bahá [19]

Baháalláh tanításainak egyik legfontosabb része az oktatásról szól: ezek szerint minden embernek egyformán meg kell adni a lehetőséget, hogy tanulhasson, de mindenkinek meg kell tanulni írni és olvasni. Isten egyik legnagyobb ajándéka az emberek felé a tudás. Ezért a tudást elutasítók beszűkültebb életet fognak élni, mint azok, akik a tanulást választották. A legjobb tudás pedig az, amivel az egyén hasznára lehet a társadalmának és emeli az élet minőségét.

Mivel az emberek képességei nem hasonlóak, az oktatásnak alkalmazkodnia kell ezekhez a képességekhez. Az oktatás olyan kell legyen, hogy mindenki könnyen elérhesse általa azt a szintet, amelyen a legközelebb kerülhet Istenhez.

Tilalmak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bahái vallás a következő tilalmakat teszi híveinek kötelezővé: tilos a cölibátus, az aszketizmus, a drogok és az alkohol fogyasztása. Gyógyítási célból, orvos tanácsára használható az alkohol. Továbbá tilos a házasságtörés, az emberölés, a szándékos gyújtogatás, a rágalmazás, a koldulás, a hamis vádaskodás és tanúskodás, a holttestek elhamvasztása, a bűnök embereknek való meggyónása, az állatokkal való kegyetlenkedés, a szerencsejátékok, a homoszexualitás, más kezének a megcsókolása (Keleten az alávetettség jelzése - nem tiltott nálunk hölgyek üdvözlésére), a rabszolgaság és a lopás.

Világcivilizáció létrehozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A chicagói bahái templom oszlopa, különböző vallási szimbólumokkal

Az emberi társadalom az egységes világállam irányában fejlődik. Hogy ez létrejöhessen, a világ népei bizonyos lépéseket kell, hogy végrehajtsanak:

  1. Az országokon belüli és az országok közötti vagyonbeli különbségek eltörlése.
  2. Egy nemzetközi, általánosan elfogadott nyelv bevezetése, melyet minden iskolában az anyanyelv mellett kell tanítani.
  3. Egy világparlament létrehozása, ahol minden nemzet képviseltetheti magát.
  4. Egy Legfelsőbb Bíróság megalakítása.
  5. A különböző emberfajták és nemzetek közötti érintkezés és megértés egyszerűsítése és elősegítése annak az érdekében, hogy egységes írás-, pénz-, súly- és mértékrendszer jöhessen létre.

Ha a fenti pontok teljesülnek, a bahái hit szerint megszűnnek a nemzetek közti versengések, a gyűlölködés és a faji ellenségeskedés. Továbbá megszűnik a nélkülözés és a tulajdon szertelen felhalmozódása is. És mivel nem lesz több háború, az emberiség is gyors fejlődésnek indul, mert minden eddig háborúra fordított idő és pénz hasznos dolgokra lesz befektetve.

Bahái életmód[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A baháiok nem viselnek semmilyen megkülönböztető öltözéket, nem tartoznak ugyanazon faji csoporthoz. A bahái életforma abban különbözik a többitől, hogy nincs hivatalos papi testülete, sőt senki, akit azért fizetnének, hogy a hitet terjessze, tanítsa.

Egyéni életvitel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Viselkedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A baháioknak nem beszédük vagy öltözködésük, hanem cselekedeteik alapján kell felismerhetővé válniuk. Ezek a viselkedésnormák nem térnek el más nagyobb vallások által előirt viselkedési normáktól. Az egyéneknek arra kell törekedniük, hogy őszinték, kedvesek, udvariasak, megbocsátók és nagylelkűeknek legyenek. Továbbá tisztelniük kell szüleiket, vendégszeretők és hűségesek is kell, hogy legyenek.

Ima és böjt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az ima elengedhetetlen része az ember szellemi fejlődésének. Baháalláh kötelezővé tette a hívek számára az imát, azonban ennek hosszúságát a hívőkre bízta.
  • A böjt március 2. és 20. között tartandó, a 15 és 70 év közötti egészséges hívők napkelte és napnyugta között nem ehetnek és nem is ihatnak. Az úton lévők, a várandós és a szoptató anyák mentesülnek a böjt alól.
  • Szent szövegek naponkénti tanulmányozása

A bahái hitűeknek minden napjuk kezdetén és végén a bahái szent szövegeket kell tanulmányozniuk. Célja a felfrissülés és nem az elme fárasztása, ezért nem fontos annak hosszúsága vagy a ráfordított idő mennyisége.

  • Az emberiség szolgálata

Baháalláh szerint a mindennapi munkát istentiszteletnek kell tekinteni: nem az ember teremtetett a munkáért, hanem a munka az emberért. A munka olyan tevékenység kell, hogy legyen, amely felemeli az egyént, és nem alacsonyítja le. A munkának nem szabad robotnak lennie vagy szükséges rossznak, hanem az emberiség szolgálatának szellemében Istenről való megemlékezésnek.

  • A Hit tanítása

A bahái vallásban nincsenek lelkészek vagy papok, a tanítások terjesztése minden hívő kötelessége. Baháalláh azt mondta, a legjobb tanítási módszer az, ha az ember életével mutat példát. A baháik megosztják a hitüket mindenkivel, azonban aki nem kíván hallani róla, azt nem erőltetik.

A bahái család[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A chicagói bahái templom

A család a társadalom alapja, ezért fontos annak boldogsága és harmóniája. Baháalláh javasolja a házasságot, de nem teszi kötelezővé. A bahái hitben a házasság magasztos egyesülés, Isten céljainak kifejeződése. E szent kötelék teremti meg az ideális körülményeket a férfi és a nő testi-szellemi kibontakozásában. A házasság első célja a gyermeknemzés és a gyerekek nevelése. A házasságon kívüli szexuális kapcsolat nem megengedett, aki ezt mégis megteszi, azt a társadalom megfelelő büntetésben kell, hogy részesítse. Így, mivel a házasságtörés nem megengedett, a hívőket arra bátorítják, hogy fiatalon házasodjanak. A válás nincs megtiltva és bizonyos körülmények fennállása esetén megengedett, azonban csak utolsó megoldásként használható, ha már minden békítési kísérlet zátonyra futott.

Tilos a szülők által megrendezett házasság, a fiataloknak saját maguknak kell kiválasztaniuk társukat, majd ki kell kérniük szüleik véleményét is a választottal kapcsolatban. Bahái házasság addig nem köthető, amíg mindegyik élő szülő nem egyezett bele.

A bahái hitűek szabadon házasodhatnak, bőrszínre, vagyonra, vallásra való tekintet nélkül. A bahái hitűnek csak egy felesége\férje lehet, ha azonban akkor tér át bahái hitre mikor már több felesége\férje van, nem kell elválnia, továbbra is gondoskodnia kell házastársairól.

A bahái házasságkötés során a férfi és a nő tanúk előtt a következő mondatot mondja egymásnak: „Bizony, mi mindnyájan hűek leszünk Isten akaratához”. Továbbá a házasságkötés tartalmaz különböző, a pár által választott zenét, imákat vagy bármilyen más olvasmányt.

Ha a bahái házasságkötés olyan országban jön létre, ahol az adott ország törvényei nem ismerik el a bahái házasságot, akkor először világi esküvőt kell kötniük a házasulandó párnak.

A családon belül tisztelni kell egymás jogait, de az egységet is fenn kell tartani. Fontos továbbá, hogy a családon belül mindenki jól végezze a saját feladatát: a szülőnek gondoskodnia kell a gyerekéről, Isten és embertársaik szeretetére kell nevelniük.

Bahái templomok és szent helyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bahái hit egyik szent épülete, a Báb sírszentélye (Izrael, Haifa)
Bahái templom Ugandában

A bahái templomok nyitva állnak más vallások követői előtt is, bárki bemehet, aki imádkozni és meditálni akar. Szervezett programok csak a bahái szent napokon vannak, az idő többi részében csendes imának biztosít helyet. A templomokban megtalálható minden nagyobb vallás szent könyve.

A templom alakja kilenc oldalú, középpontban egy kupolával. Ez az elrendezés az emberi nem sokféleségét és egységét szimbolizálja. Azonban minden egyes bahái templom a helyi kultúra jegyeit tükrözi, így építészetileg különböznek egymástól. A templomban kizárólag Szent Szövegek hangozhatnak el, semmilyen prédikáció vagy adminisztratív tevékenység nem megengedett, még a zene sem. Ahogyan az intézmény fejlődik, további épületek fognak a templom köré épülni: óvoda, iskola, szeretetotthon, vendégház, kórház és árvaház.

A bahái hit szerint évszázadok múlva minden faluban és városban állni fog bahái templom. Jelenleg kontinensenként, illetve szigetcsoportokként csak egy-egy van. A templomok építése csak azután fog elkezdődni, hogy a szegény és fejlődő országok is eljutottak a megfelelő fejlettségi, jóléti szintre. Addig a hitnek felajánlott adományokból társadalmi-fejlesztési projekteket indítanak ezekben az országokban.[23]

Bahái naptár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A baháik vallásos tevékenységeikben egy olyan naptárt használnak, melyet a Báb vezetett be. A Báb a Nap-naptárt fogadta el, de az esztendő kezdőpontja az ősi perzsa Újév, illetve modern Naw-Rúz, vagyis a tavaszi napéjegyenlőség (március 21.). A bahái naptár a Báb Kinyilatkoztatásának évével (1844) kezdődik.

A bahái évben tizenkilenc napos hónapok találhatóak; a 18. és a 19. közé 4 vagy 5 szökőnapot iktatnak be. A Báb a hónapokat Isten tulajdonságairól nevezte el; a bahái napok napnyugtakor kezdődnek.

Szimbólumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyűrű bahái szimbólummal

A bahái hit szimbólumai az arab Bahá [24] „dicsőség” vagy „ragyogó” jelzőből származnak, melynek számértéke kilenc. Ezért leggyakrabban a kilenc ágú csillagot használják a baháik hitük szimbólumaként, például könyvek címlapján, honlapokon és bahái épületek tábláin. Továbbá a gyűrű szimbólum és a „Legnagyobb név” kalligráfia is használatos.

A kilences számnak különös jelentősége van a bahái hitben. A Báb kijelentése után kilenc évvel kapta meg Baháalláh a küldetését Istentől egy teheráni börtönben. A kilenc, mint a legnagyobb egyjegyű szám a teljességet, így a korábbi isteni kinyilatkoztatások beteljesítését jelképezi. A bahái templomoknak is ezért van kilenc oldaluk.

A gyűrű szimbólum emlékeztetőül szolgál, hogy mi Isten célja az ember számára. Legfelső vonala a mindenki számára megközelíthetetlen világsíkot jelenti (Isten). A középső vonal az Isten által küldött Megnyilvánulásait, a nagy világvallások Alapítóit jelképezi. Az alsó vonal a teremtett világot szimbolizálja. Közöttük a függőleges vonal jelképezi a kapcsolatot az isteni és a teremtett világ között.[25]

A legnagyobb név kaligráfiája

A legnagyobb név az arab bahá szó kaligráfiás változata, mely Baháalláhra utal. Jelentése: Ó, Te a Legdicsőbb Dicsősége [26][27].

Viszony a nem-bahái közösségekkel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bahái hitűek egyik fő szabálya, hogy ne zárkózzanak el a külvilágtól, ezért igyekeznek minden vallási és társadalmi csoporttal kapcsolatban lenni. A hívők helyi szinten gyakran vállalnak aktív szerepet az ENSZ vagy UNICEF társaságokban, a nőegyletekben, Eszperantó Szövetségben.[28]

Szent szövegek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nemzetközi Bahá’í Archívum épülete (Izrael, Haifa)

A kanonizált szövegek a Báb, Baháalláh, Abdolbahá, Sogi Effendi és az Igazságosság Egyetemes Háza írásai, valamint Abdolbahá hitelesített beszédei[29]. A szent szövegeket, mint isteni kinyilatkoztatást a Báb és Baháalláh írásai adják. Hiteles értelmezésnek számítanak Abdolbahá írásai és beszédei, valamint Sogi Effendi írásai. A nem egyértelmű szent szövegek jelentésének megvilágítását adják az Igazságosság Egyetemes Háza írásai. A Ház a változó kor szükségleteinek megfelelően törvényeket is hoz, az alapítók által részletesen nem szabályozott kérdésekben, de nem mondhat a szent szövegeknek ellent[30].

Az isteni kinyilatkoztatás a Báb és Baháalláh esetében úgy történt, hogy olyan gyorsan áradtak az Istentől kapott szavak, hogy gyorsírással kellett leírni. Amikor titkáraik írták a feljegyzéseket, akkor a diktáló átnézte, kijavította és pecsétjével hitelesítette a szövegeket. Sok ember úgy lett bábi vagy bahái hitű, hogy szemtanúja volt az isteni sugallat átadásának, mivel látta, hogy nem saját, emberi tudásból merítették a szavakat [31].

A szent szövegek többsége a legmagasabb szinten művelt arab vagy perzsa nyelven íródott. Az eredeti írások a Bahá’í Világközpontban, a Nemzetközi Archívum épületében tekinthetők meg.

A bahái hit intézményrendszere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bahái hitben papok és más egyszemélyes vezetés helyett választott testületek működnek helyi, országos és nemzetközi szinten. A bahái igazgatási rend tekintélyét a Szent Szövegekből nyeri.

A bahái hit alapítója, Baháalláh végrendelete szerint, halála után Abdolbahá értelmezte írásait és vezette a bahá'í közösséget. Abdolbahá elhunyta után, végrendelete szerint a bahái hit Védnöke legidősebb unokája, az éppen Oxfordban tanulmányokat folytató Sogi Effendi lett. Sogi Effendi elhunyta után egy kilencfős testület, az Igazságosság Egyetemes Háza vezeti a közösséget.

Az Igazságosság Egyetemes Háza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Igazságosság Egyetemes Háza székhelye Haifában

Hogy a különböző vallási előírásokat mindig hozzáigazítsák a folyamatosan fejlődő társadalom követelményeihez, Baháalláh hagyatékában foglaltak szerint, a bahái közösségek létrehozták az Igazságosság Egyetemes Házát. „Az Igazságosság Háza tagjainak tiszte, hogy együttesen tanácskozzanak azon dolgokról, melyeket közvetlenül nem nyilatkoztattak ki a Könyvben, és hogy érvényre juttassák azt, ami számukra elfogadható.”[32]

Baháalláh végrendeletében olvashatunk a testület felhatalmazásáról is: „ És miként az Igazságosság Házának felhatalmazása van arra, hogy azokban a napi vonatkozású ügyekben, amelyek a Könyvben nincsenek határozottan feltüntetve, törvényeket hozzon, ugyanúgy arra is joga van, hogy ezeket visszavonja… Megteheti, mert ezek a szabályok nem részei az Isteni Szövegeknek” [33]

A testület tagjainak megválasztása Baháalláh küldetése bejelentésének századik évfordulóján, 1963. április 21-én történt. A választáson az akkor létező ötvenhat Országos Szellemi Tanács képviselői jelentek meg Haifában, a Hit Világközpontjában. Az Igazságosság Egyetemes Háza 1972-ben adta ki Alapszabályát, mely magába foglalta a megalapításának alapjául szolgáló szent írásokat, jogköreit és kötelezettségeit. A függelékben részletesen szabályozták a Nemzetközi Konvenciót, mely összegyűlve öt évente megválasztja az Igazságosság Egyetemes Házát.

Az 1978 áprilisi negyedik Konvención százhuszonhárom Országos Szellemi Tanács tagjai szavaztak Haifában. 2008-ban a 170 Országos Szellemi Tanácsból 153 képviseltette magát személyesen, a többiek postán szavaztak.[34]

További bahái szervezetek: Isten Ügyének Kezei, Segédtestületi Tagok, a Tanácsosok Kontinentális Karai, Nemzetközi Tanítási Központ, Helyi Szellemi Tanácsok, Országos Szellemi Tanácsok.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A Wikipédia átírási irányelve szerint, a Keleti nevek magyar helyesírása alapján írva
  2. A baháik egységes írásmódot használnak a latin betűs országokban, ez alapján a magyar hívők és gyakran a szakirodalom is bahá'í alakban hozza (ejtsd: baháj), többes száma bahá'í-ok (ejtsd: bahájok)
  3. ^ a b Mary Perkins – Philip Hainsworth: A bahái hit pp.7
  4. Vatikán és Észak-Korea kivételével a baháik a Föld összes országában éltek 2008-ban. Smith, Peter: An Introduction to the Baha’i Faith. Cambridge University Press, 2008. pp. 79, 95. ISBN 978-0-521-86251-6.
  5. Az 1988-as Britannica Yearbook jelzi, hogy bár a bahái közösség csupán ötmillió tagot számlál, a bahái hit a kereszténység után földrajzi értelemben a második legelterjedtebb vallás a Földön.
  6. Edward Granville Browne angol orientalista leírása találkozójáról Baháalláhhal. Edward G. Browne: A Traveller's Narrative (New York, Bahá’í Publishing Company, 1930), XXXIX-XL. old.
  7. A név gyakran előfordul a szakirodalomban is az Abdul-Bahá vegyes átírású formában, mi a WP:ÚJPERZSA alapján hozzuk, szabatos iráni átírással.
  8. Magyar Hírlap: Tárcza. Persia műveltségi történetéhez 1852. október 27. címlap
  9. Gleanings from the Writings of Bahá’u’lláh. Bahá’í Publishing Trust of England, Oakham, (1949) pp. 254.
  10. Shoghi Effendi: God Passes By. Bahá’í Publishing Trust, Wilmette, Illinois (USA) 1987. pp. 101.
  11. God passes By. pp. 217
  12. H. M. Balyuzi:Abdu'l-Bahá. Georg Ronald Publisher, Oxford 1987 pp. 141.
  13. A vallások egysége
  14. Shougi Effendi: The Advent of Divine Justice. Bahá’í Publishing Trust, Wilmette, Illinois (USA) pp. 31
  15. Gleanings… pp. 165.
  16. Bahá'u'lláh: Rejtett Szavak – imák, Budapest 1991 pp. 6.
  17. Faith for Every Man. Bahá’í Publishing Trust of England, Oakham, 1987 pp. 47.
  18. J. Esslemont: Bahá'u'lláh és az új korszak; Bécs, 1979, pp. 143
  19. Bahá’í Education (Compilation no. 7.) Bahá’í Publishing Trust of England, Oakham, 1953, pp. 168.
  20. A bahá’í templomok
  21. A chilei "fény temploma"
  22. Új világörökségi helyszínek képekben II.
  23. Mary Perkins – Philip Hainsworth: A bahái hit pp. 91
  24. بهاء tudományos átiratban bahāʾ
  25. Isten, teremtés és ember.
  26. Ya-Bahá’u'l-Abhá
  27. Baha’i Symbols.
  28. Mary Perkins – Philip Hainsworth: A bahái hit pp.96
  29. Párizsi beszédek (Paris talks), Az egyetemes béke hirdetése (Promulgation of Universal Peace). A Megválaszolt kérdések hitelesebb az előző kettőnél, mivel azokat Abdolbahá átnézte.
  30. [ http://www.bahai.hu/mediatar/bahai-irasok-szent-konyvek-szovegek/ Bahá’í írások]
  31. Nabíl-i-A’zam: The Dawn Breakers. Bahá’í Publishing Trust of England, Oakham, 1975.
  32. Shoghi Effendi: Guidance for Today and Tomorrow. Bahá’í Publishing Trust of England, Oakham, 1953, pp. 168.
  33. Uo. pp. 87.
  34. Az Igazságosság Egyetemes Házának megválasztása http://www.bahai.hu/2008/04/30/az-igazsagossag-egyetemes-hazanak-megvalasztasa/

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mary Perkins – Philip Hainsworth: A bahái hit; Gondolat Kiadó 1992. ISBN 963-282-668-X
  • Bahá’u’lláh; szerk. Nemzetközi Közösség Információs Irodája New York; Kiadó: Magyarországi Bahá’í Közősség Országos Szellemi Tanácsa; ISBN 963-85033-6-X

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bahái hit témájú médiaállományokat.