Kármel-hegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kármel-hegy
Caiobadner - mount carmel.JPG
A hegy DNY-i része naplementkor

Hely  Izrael
Legmagasabb pont 525 m
Hosszúság 39 km
Szélesség 8 km
Elhelyezkedése
Kármel-hegy  (Izrael)
Kármel-hegy
Kármel-hegy
Pozíció Izrael térképén
é. sz. 32° 44′, k. h. 35° 03′Koordináták: é. sz. 32° 44′, k. h. 35° 03′

A Kármel-hegy Izrael északi részén elhelyezkedő tengerparti hegyvonulat, Haifa városától délre.

39 km hosszúságban és 8 km szélességben húzódik, a hegy lába Haifánál a Földközi-tengerig ér, keletről a Jezréel-völgy határolja.

Eredetileg ősi kánaáni kultuszhely. A Bibliában az Ószövetség elmondja a Kármel-hegyén történt Illés próféta és a Baál papjai közti vetélkedés történetét, amely Illés és Isten csodatételével ér véget.[1]. A történet helyének ma közismert neve Muhraka, ahol egy kármelita kápolna és oltár áll.

Más ókori feljegyzések is megemlékeznek a hegyről. A Kr. e. 4. században élő Püthagorasz görög bölcs felkereste és imádkozott a hegyen. Tacitus római történetíró is járt itt, és elgondolkozott arról az Istenről, akit nem ábrázolnak, akiről nem készítenek szobrokat, mint a pogány istenekről.

A középkorban is éltek itt a világtól elfordult, elmélkedő remeték magányosan, vagy kisebb közösségben. Berthold de Limogés francia lovag a 12. században a Karmelen alapított egy szerzetesrendet, a Kármeliták rendjét. A rend a Szentföldön ma is működik, és a Kármel-hegyi szent helyek gondozását látja el.


Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Királyok 1. könyve 18. rész

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Komjáthy Aladárné: A Szentföldön jártunk