Liutprand

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Liudprand (vagy Liutprand) (922 körül, Pavia - 972). Lombard krónikaíró és Cremona püspöke.

[szerkesztés] Élete

Előkelő lombard családba született a X. század első felében. A páviai királyi udvarban élt, és tanulmányait is Páviában végezte. Felmenőihez hasonlóan udvari és egyházi feladatokat látott el, Provence-i Hugó és II. Berengár itáliai királyok uralma alatt. 949-ben Berengár követeként Bizáncba utazott VII. (Bíborbanszületett) Konstantin bizánci császárhoz, és az itt látottak nagyon lenyűgözték; ez később is érződik majd szemléletén. Visszatérte után összekülönbözött II. Berengárral és feleségével, elhagyta Itáliát, és I. Ottóhoz menekült, akinél tovább tudta alkalmazni diplomáciai tapasztalatait, történetírói képességeit. Ottó császár védelme alatt 958-ban Frankfurtban kezdte el krónikája megírását, melynek az Antapodosis (Visszafizetés) címet adta, mert abban ki akarta tölteni bosszúját volt urain. Művét, melyben főként Németország, Itália és Bizánc történelméről, és ennek során, nem elfogulatlanul, őseinkről is szól, 962-ig írta. Ekkor Ottó császár cremonai püspökké nevezte ki. 968-ban ismét Konstantinápolyba küldik követként.

[szerkesztés] Művei

Három műve maradt fent az utókor számára:

• Nagy Ottó császár viselt dolgai (Liber de rebus gestis Ottonis magni imperatoris)
• Antapodosis
• Beszámoló a konstantinápolyi követjárásról (Relatio de legatione Constantinopolitana)

Mindhárom műve fontos forrása a középkori történelemnek, noha a Nagy Ottó császár viselt dolgai befejezetlenül maradtak.

[szerkesztés] Forrás

• Az államalapítás korának írott forrásai, szerk.: Kristó Gyula, Szeged, 1999.
• Magyar Katolikus Lexikon