Verőce (Horvátország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Verőce
Virovitica-2.JPG
A Szent Rókus templom
Verőce címere
Verőce címere
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Verőce-Drávamente
Rang város
Polgármester Ivica Kirin (HDZ)
Irányítószám 33000
Körzethívószám (+385) 033
Testvértelepülései Barcs
Népesség
Teljes népesség 22 618 fő (2001) +/-
Népsűrűség 127 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 122 m
Terület 178,5 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Verőce  (Horvátország)
Verőce
Verőce
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 50′ 05″, k. h. 17° 23′ 17″Koordináták: é. sz. 45° 50′ 05″, k. h. 17° 23′ 17″
Verőce weboldala

Verőce (horvátul Virovitica, németül Wirowititz) város Horvátországban, Verőce-Drávamente megye székhelye. Az egykori Verőce vármegye névadó települése.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település fontos utak kereszteződésénél keletkezett, ott, ahol a festői Bilo-hegység és a Pannon síkság találkozik. A hozzá tartozó települések: Golo Brdo, Jasenaš, Korija, Milanovac, Podgorje, Požari, Rezovac, Režovacke Krčevine és Sveti Đurađ.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve valószínűleg folyónévből ered, ez a régi magyar Uereucea (= olyan víz, amelyben sok az örvény). Más magyarázat szerint egykori pénzverdéjéről kapta a nevét.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első írásos említése Kálmán herceg 1234-ben kiadott kiváltságlevele, melyben Wereucha néven említik. 1242-ben IV. Béla innen adta ki a Zágrábot szabad királyi várossá nyilvánító bulláját. A város a királyi család tagjainak kedvelt tartózkodási helye volt, ahol nyári palota is állott. Gyakran tartózkodott itt Mária királyné, IV. Béla felesége, és öccse, Kálmán herceg is. A tatárjárás pusztítása után a várost valószínűleg megerősítették, fából készült erődítményt építettek, mely köré vizesárkot ástak, és a Verőce patak vizét vezették bele. A középkorban épült Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt temploma, és két kolostor is. A ferenceseket Mária királyné hozzatta a városba 1250 és 1270 között, nem sokkal később pedig domonkos szerzetesek is érkeztek, Erzsébet királyné hívására. Verőce vármegyét Erzsébet királyné 1275-ben kiadott oklevele említi először.

Egykori várkastélyát Marcali Imre és János építtette 1448 előtt. Később is a Marcali családé, de mára nyoma sem maradt. 1500-ban II. Ulászló király országgyűlést tartott itt. Ulama pozsegai szandzsákbég török serege 1552-ben foglalta el a várost. A török uralom alatt délről ortodox szerb telepesek érkeztek. A 120 éves török uralom alatt a település külsőre is tipikus török mezőváros képét mutatta. A város 1684-ben szabadult fel a török uralom alól.

A település a török kiűzése után a 17. század végén indult fejlődésnek. Mária Terézia uralkodása alatt a verőcei uradalmat a Pejačević család szerezte meg. Ez újabb lökést adott a város és környéke fejlődésének. A mocsaras területeket lecsapolták, gyümölcsfákkal telepítették be, halastavakat építettek és szőlőket telepítettek. Ekkor épült a ferences kolostor és a Szent Rókus templom, a horvát barokk építészet kiemelkedő alkotásai, valamint a barokk Pejačević-palota. 1804-ben a Pejačević család a város közepére barokk-klasszicista stílusú várkastélyt építtetett, melyet pompás park övez, mely ma is a város kedvelt zöldövezete és pihenőhelye.

1910-ben 8140 lakosából 5788 horvát, 1352 magyar, 570 német és 165 szerb volt. A trianoni békeszerződésig Verőce vármegye Verőcei járásának székhelye volt. 2001-ben a város 22 619 lakosából 20 945 horvát és 60 magyar volt.

A Pejačević-kastély

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Rókus templom (18. század).
  • Pejačević-kastély (19. század).
  • A várostól nem messze a Drávamente gazdag bortermővidéke húzódik, kitűnő borokkal, nagyszerű kilátással a festői dombos-völgyes tájra.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született Nagy Ferenc (1852–1928) jogász, jogtudós, politikus, az MTA tagja

Testvérváros[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország Barcs, Magyarország

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Verőce (Horvátország) témájú médiaállományokat.