Visnyica
| Visnyica (Višnjica) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Szópia |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 33520 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 113 m |
| Terület | 3,23 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 46′ 28″, k. h. 17° 37′ 25″Koordináták: é. sz. 45° 46′ 28″, k. h. 17° 37′ 25″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Visnyica (horvátul: Višnjica) falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Szópiához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Verőce központjától légvonalban 19, közúton 25 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 10, közúton 13 km-re délnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti-síkságon, Španat és Žiroslavlje között fekszik.
Története[szerkesztés]
Visnyica-puszta néven mezőgazdasági majorként keletkezett a 19. század közepén. Fejlődése alapvetően két család gazdasági tevékenységéhez kapcsolódik. Az első a német származású Schaumburg-Lippe grófi család, amely 1841-ben vásárolta meg a verőcei uradalmat a Pejacsevich grófoktól. A másik a gróf Draskovich család, amely az itteni birtokból Szlavónia egyik legfejlettebb gazdaságát alakította ki. A gazdaság ura Draskovich János gróf nemcsak magának épített házat a telepen, de az ott dolgozóknak is segített a házépítéseben. A munkások a földeken dolgoztak, vagy az állatokat látták el. Néhányan a gróf, vagy az intéző szolgálatában álltak. A telepen lótenyésztés is folyt. A gazdasági munkákhoz erős, szávai lovakat, a lovagláshoz, kocsihúzáshoz lipicai méneket tenyészettek. A telepen volt iskola, bolt, orvosi rendelő, közösségi ház, étterem, sportpálya, de még tekepálya is.
A település Verőce vármegye Szalatnoki járásának része volt. 1857-ben 67, 1910-ben 241 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 83%-a magyar, 13%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új Szerb–Horvát–Szlovén Állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború végén a partizánok elűzték a magyar lakosságot. A háború után helyükre horvátok települtek. A birtokot privatizálták, az emberek elveszítették munkájukat, egyesek pedig meggazdagodtak. A 20. század második felében már csak hagyományos gazdasági tevékenység folyt az 1961-ben alapított IPK Osijek d .d. mezőgazdasági kombinát irányítása alatt. Később az egykori gazdaságból csak a lótenyésztés maradt meg. A lakosság kivándorlása egyre nagyobb méreteket öltött. Az 1970-es években arab telivéreket hoztak a telepre. 1991-ben 42 főnyi lakosságának 55%-a horvát, 40%-a szerb nemzetiségű volt. Az utolsó két család nem sokkal a délszláv háború előtt hagyta el a települést, ahol mindössze mintegy 40 ló maradt. 2005-ben a telepet igazgató Viagro d. o. o. cég csődje után a telep magánkézbe került. 2011-ben a településnek már nem volt állandó lakossága. A telepen ma turisztikai céllal 36 szobás szálloda működik, mely lovasiskolát üzemeltet, emellett kerékpártúrákat, kirándulásokat szervez.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 67 | 103 | 101 | 220 | 237 | 241 | 210 | 137 | 151 | 207 | 171 | 140 | 50 | 42 | 6 | 0 |
(1971-ig Felsőmiholjác részeként, 1981-től önálló településként.)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- A Višnjica szálloda honlapja (horvátul)
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- A második katonai felmérés térképe
- Visnyica-puszta (angolul)
- Višnjica az arab telivérek faluja (angolul)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A község rendezési terve (horvátul)
