Horvát bánok listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Horvát bánok listája a báni méltóság viselőinek névsorát tartalmazza a mai Horvátország területén a középkori önálló Horvát Fejedelemség és Horvát Királyság, majd a Magyar Királyság, a Szerb–horvát–szlovén Királyság és a Jugoszláv Királyság idejéből.

Az önálló Horvátország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Horvát fejedelmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az avarok majd frankok fennhatósága alatt alakult ki a Horvát Fejedelemség.

Horvát királyok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Királyság korában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1091-ben Szent László elfoglalta a Horvát Királyságot, ami ekkoriban a nagyjából Zenggtől Spalatóig terjedő tengerparti területeket jelentette (Tengermellék, Horvát bánság) és a Magyar Királysághoz csatolta. A Dráva és a Száva vidéke ugyanis már a 10. században Magyarország része lett, részben, mint gyepű. [1] A magyar király átvette a báni tisztséget, ami tartományi kormányzót jelentett Horvátországban, de különleges jogokkal ruházta fel, pénzt verethetett, hadsereget gyűjthetett külön királyi engedély nélkül. A bán mellett, vagy helyett időnként herceg kormányozta a területet, aki megkapta Szlavónia – ekkor a későbbi Zágráb, Varasd és Kőrös vármegyék területe [2] – kormányzását is, ezért a bánt horvát–szlavón bánnak is hívták, Dalmácia megszerzése után pedig horvát–dalmát–szlavón bánnak. 1275-ben szétválasztották a horvát–dalmát és a szlavón báni tisztséget, amit Mátyás király egyesített újra.[3] A 12. század végére rögzült, hogy a tengermelléki bán a bán helyettese a horvát–dalmát területeken, a szlavón területeken pedig 1 vagy több vicebán helyettesítette a 13. századtól. [4]

Az Árpád-ház időszakában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Anjou-korban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vegyes házi magyar királyok időszakában, Mohácsig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A török háborúk időszaka, Mohácstól Buda visszavételéig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Habsburg Birodalomban, a kiegyezésig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Osztrák–Magyar Monarchiában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Név hivatal kezdete hivatal vége párt megjegyzés
Rauch Levin (Levin Rauch) 1868. december 8. 1871. január 26.
Horvát Unionista Párt
A horvát-magyar kiegyezés sikeréért tett erőfeszítéseiért cserébe
Bedekovics Kálmán (Koloman Bedeković) 1871. január 26. 1872. február 17.
?
Vakanovics Antal (Antun Vakanović) 1868. december 8. 1873. szeptember 20.
?
báni helytartóként
Mazsuranics Iván (Ivan Mažuranić) 1873. szeptember 20. 1880. február 21.
?
A modern 100 kunás bankjegyen az ő arcképe szerepel
Pejacsevich László (Ladislav Pejačević) 1880. február 21. 1883. szeptember 4.
?
a Horvátországgal egyesített katonai határőrvidék kir. biztosa is
Ramberg Hermann (Hermann Ramberg) 1883. szeptember 4. 1883. december 1.
?
királyi biztos
Khuen-Héderváry Károly 1883. december 1. 1903. július 1.
Horvát Nemzeti Párt
Pejacsevich Tivadar (Teodor Pejačević) 1903. július 1. 1907. június 26.
?
Rakodzay Sándor (Aleksandar Rakodczaj) 1907. június 26. 1908. január 8.
?
nyéki Rauch Pál (Pavao Rauch z Nyeku) 1908. január 8. 1910. február 5.
?
Tomassich Miklós (Nikola Tomašić) 1910. február 5. 1912. január 19.
Horvát Nemzeti Párt
Cuvaj Ede (Slavko Cuvaj) 1912. január 19. 1913. július 21.
?
1912. december 20-tól Unkelhäusser Károly helyettesítette
Skerlecz Iván (Ivan Škrlec) 1913. július 21. 1917. június 29.
?
Az utolsó kinevezett horvát bán
Mihalovich Antal (Antun Mihalović) 1917. június 29. 1919. január 20.
?
1918. október 29-től a zágrábi Nemzeti Tanács kinevezése alapján

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Történelmi világatlasz. Kartográfiai Vállalat, Budapest, 107. o. ISBN 963-351-696-X CM (1991) 
  2. Történelmi világatlasz. Kartográfiai Vállalat, Budapest, 109-111. o. ISBN 963-351-696-X CM (1991) 
  3. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae af ag ah ai aj ak al am an ao ap aq ar as at au av aw ax ay az ba bb bc bd be bf bg bh bi bj bk bl bm bn bo bp bq br bs bt bu bv bw bx by bz ca cb cc cd ce cf cg ch ci cj ck cl cm cn co cp cq cr cs ct cu cv cw cx cy cz da db dc dd de df dg dh di dj dk dl dm dn do dp dq dr ds dt du dv dw dx dy dz ea eb ec ed ee ef eg eh ei ej ek el em en eo ep eq er es et eu ev ew ex ey ez fa fb fc fd fe ff fg fh fi fj fk fl fm fn fo Markó, László. A magyar állam főméltóságai. Magyar Könyvklub, 226. o. ISBN 963-14-0582-6 (2000) 
  4. ^ a b c d e f g h Zsoldos Attila: „Egész Szlavónia” az Árpádok királyságában. História, 5–6. sz. (2011)
  5. ^ a b c d e f g szerk.: Kristó Gyula, Engel Pál, Makk Ferenc: Szlavónia, Korai magyar történeti lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 963-05-6722-9 
  6. ^ a b c Fügedi, Erik. Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó. ISBN 963-14-0582-6 (1986) 
  7. Kristó Gyula. Családja eredete, Csák Máté (Magyar história). Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-736-2 
  8. szerk.: Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc: Lackfi, Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 963-05-6722-9 (1994)