Vita:Belovár

Incorporate into the article

A Belovári régió legnagyobb községének központját először 1432-ben emlitik. Későbbi történelme során mint katonai erőditmény fejlődott, miröl 1660-ból származó alaprajzok tanuskodnak. Ugyanezs a szepet a határőrvidékben (az ugynevezett Militar krajinában és a Törökök elleni hadban is belöltötte. Ezak után Belovárt a varazsdi Generalát (tábornokság) kaonai, majd adminisztrativ központjának nevezték ki, ami e városnak további fejlődésében mély nyomot hagyott. Mária Térezia okmányával 1772-ben Belovárt városi községgé lett kinevezve, a Militar Komunitet különgleges előjogaival. Szabad királyi városként 1874-ben lett kikiáltva. Belovárt megmaradt mind a mai napig is egy nagyobb terület adminisztrativ központjának. Annak ellenére hogy a vidéket későbbi fejlődése során az ipar jellemzi, a környéket pedig a mezőgazdaság, Belováron már korán, a 18. században fejlődni kezd a selyemfeldolgozó ipar. 1772-ben felépült a szövőgyár. A városban a ma létező iparok közt a legfejlatteb az élelmiszer, fafeldolgozó és fémfeldolgozó ipar. Ezenkivül manapság Belovárt oktatási központ, és diákok városa is. Gazdag müvelődési öröksége bele van épitve e tájnak idegenforgalmi kinálatába, melyet gyönyörü vadászterületek (alcsony és magas vaddal) is kibővitik. Ezeknek a vadászterületeknek különösen nagy a vonzóereje a külföldi vadászok számára, kik e tájra sok európai országból érkeznek. Belovárt városa Horvátország legerősebb iparközpontjai közé sorolható, a különösen kifejlett élelmiszer és fafeldolgozó iparával. A község az egész Horvátország fejlődésének fontos tényezője, mivel egy fontos nemzetközi korridor területén fekszik, mely Zágrábon keresztül összeköti Közép és Kelet Európát az észak adriai közlekedési pontokkal. A város közvetlen közelében számos kirándulóhely is található és Belovár előnye abban is rejlik hogy hozzá közel van sok vonzó idegenforgalmi érdekesség mint a Bilógőra, Kálnik-hegység, Šóderica müto, Hlebine a naiv festészet központja, és ez csak egy része a kinálatnak. Jelentős a több mint 140 vendéglátóipari objektum kinálata mely majdnem kirárólag különleges és tájjellegü. Fontos még megemliteni a fejlődében lévő falusi turizmust melyet kiegészitnik a külömböző sport és üdülő objektumok melyek e község egyes falvaiban épültek fel.

193.198.128.102 2007. március 6., 20:20 (CET)

An addition - please would someone add the zászlaja of Belovár from Commons.wikipedia.org namely http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/df/Bjelovar-bilogora_bjelovar_vlag.gif Thanks again 193.198.131.220 2007. március 6., 21:01 (CET)