Győry Dezső

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Győry Dezső
Élete
Született 1900. március 18.
Rimaszombat
Elhunyt 1974. február 1. (73 évesen)
Budapest
Szülei Dr. Wallentinyi Dezső (1873-1924)
Győry Ida
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) versek, regények
Első műve Hangulatok és gondolatok dalban és prózában (versek, 1921)
Irodalmi díjai József Attila-díj (1956, 1958, 1970)

Győry Dezső (eredeti neve: Wallentinyi Dezső) (Rimaszombat, 1900. március 18.Budapest, 1974. február 1.) háromszoros József Attila-díjas (1956, 1958, 1970) költő, író, újságíró.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja Dr. Wallentinyi Dezső (1873-1924) tanár,[1] édesanyja Győry Ida volt.[2] Középiskolai tanulmányait Rimaszombaton végezte el. 1917-től jelentrk meg művei. 1919-ben a budapesti tudományegyetem hallgatója volt, mint Eötvös-kollégista; a Tanácsköztársaság alatt a Vörös Hadseregben szolgált. 1920-1922 között Halle-ban és Hamburgban tanult. 1921-től a Mi Lapunk, a Kassai Újság, a Színházi Újság, a Losonci Újság és a Prágai Magyar Hírlap jelentette meg írásait. 1922-től Csehszlovákiában élt, ahol a Losonci Hírlapnál, a Kassai Hírlapnál dolgozott. 1925-ben a Kassai Hírlap felelős szerkesztője lett, valamint a Prágai Magyar Hírlap irodalmi mellékletének, a Magyar Vasárnapnak a szerkesztője lett. 1933–1938 között a Magyar Újság felelős szerkesztője volt. 1937-ben Vozári Dezsővel megalakította a Csehszlovákiai Magyar Demokrata Írókört. 1939-től bujkálni kényszerült. 1941-től Beregszászon élt. 1949-ben Budapestre költözött.

Sírja a Farkasréti temetőben található.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emléktáblája Rimaszombaton
  • Hangulatok és gondolatok dalban és prózában (versek, 1921)
  • Százados adósság (versek, 1923)
  • A láthatatlan gárda (versek, 1927)
  • Újarcú magyarok (versek, 1927)
  • Hol a költő? (versek, 1921)
  • A hegyek árnyékában (versek, 1936)
  • Zengő Dunatáj (versek, 1938)
  • Emberi hang (versek, 1940)
  • A veszedelmes ember. Czabán Samu életrajza (regény, 1950)
  • Ismerd meg hazádat (képes honismertető, 1953)
  • Az első honvédek (regény, 1953)
  • Négy nap dörgött az ágyú (regény, 1953)
  • Bujdosók tábortüze (kisregény, 1954)
  • Viharvirág (regény, 1955)
  • Zengő Dunatáj (válogatott versek, Fábry Zoltánnal és Ilku Pállal, 1957)
  • Vérehulló szerelem (kisregény, 1957)
  • Sorsvirág (regény, 1959)
  • Szarvasbőgés (regény, 1960)
  • Gömöri rengeteg (regény, 1960)
  • A nagy érettségi (regényes visszaemlékezések, Halasi Andorral, 1960)
  • Az élő válaszol (válogatott és új versek, Dobossy Lászlóval, 1964)
  • A vérvörös Vág (regény, 1964)
  • Emberi hang (válogatott és új versek, Sándor Lászlóval, 1970)
  • Két végzetes korona (történelmi kisregények, 1973)
  • Férfiének (válogatott és új versek, Czine Mihállyal, 1974)
  • Kiáltó szó (válogatott versek, kiadta: Szeberényi Zoltán, 1983)

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Masaryk Akadémia irodalmi nagydíjasa (1932)
  • József Attila-díj (1956, 1958, 1970)
  • Munka Érdemrend (1960)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Édesapja gyászjelentése
  2. Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963056422X  

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Győry Dezső témájú médiaállományokat.