Lukács Béla (politikus, 1892–1958)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lukács Béla
Született1892. június 8.[1]
Rimaszombat[2]
Elhunyt1958. március 21. (65 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásapolitikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1931–1935)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1935 – 1935. október)
  • Miskolc főispánja (1935. október 29. – 1938. december 10.)
  • államtitkár (1938. november – 1940. november, Földművelésügyi Minisztérium)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1939–1944)
SírhelyeFarkasréti temető (felszámolták)[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Lukács Béla témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Vitéz kövecsesi Lukács Béla (Rimaszombat, 1892. június 8.Budapest, 1958. március 21.) magyar földbirtokos, politikus, főispán, a Kállay-kormány tárca nélküli hadigondozási minisztere.[4]

Élete[szerkesztés]

Lukács Béla Rimaszombaton született 1892-ben, református nemesi családban. Apja Lukács Géza ügyvéd, Gömör és Kishont vármegye főispánja, anyja Marton Magdolna volt. Középiskolai tanulmányait szülővárosában, jogi tanulmányait Budapesten és Eperjesen végezte. Az első világháborúban tüzértisztként szolgált, három évig harcolt az orosz fronton. Főhadnagyként szerelt le és átvette ónodi birtokának kezelését.[5]

1919 júniusában a Nemzeti Hadsereg kötelékébe lépett, Szegeden, Siófokon, majd Budapesten testőrtiszként szolgált a Horthy Miklós vezette fővezérségen. Horthy kormányzóvá választása után, 1920 tavaszán leszerelt, és visszatért birtokára gazdálkodni. Élénken részt vett a helyi és országos közéletben, tagja volt a vármegyei törvényhatósági bizottságnak, az Országos Mezőgazdasági Kamara, a Borsodmegyei Gazdasági Egyesület és az Országos Mezőgazdasági Egylet igazgatóválasztmányának is, valamint elnöke a miskolci járási mezőgazdasági bizottságnak. Részt vett a református közéletben is, mint a gömör-tornai és alsóborsodi egyházmegye világi tanácsbírája.[6] Több hosszabb európai tanulmányutat tett, járt Ausztriában, Németországban, Svájcban, Franciaországban és Olaszországban is.

Politikai pályáját 1931-ben kezdte, amikor egyhangúlag az ónodi kerület országgyűlési képviselőjévé választották az Egységes Párt színeiben. A törvényhozásban főleg agrárpolitikai kérdésekkel foglalkozott, és tagja volt a kérvényi és naplóbíráló bizottságnak is.[7] 1933-tól 1938-ig a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara elnöke volt. Az 1935-ös választásokon ismét egyhangúlag választották be az országgyűlésbe, ahol a földművelésügyi bizottság jegyzője volt. Még ebben az évben Miskolc város főispánja lett, tisztségét 1938-ig látta el, a kormányzó ekkor vitézzé avatta.[8] 1938-tól 1940-ig földművelésügyi államtitkár, majd a kormányzó bizalmasaként 1940 novemberétől 1944 májusáig a Magyar Élet Pártja országos elnöke volt.[9] 1939-től 1944-ig Miskolc országgyűlési képviselője volt. 1942 áprilisától Kállay Miklós kormányában tárca nélküli miniszterként a hadigondozásért felelt. Magyarország német megszállása után eltávolították posztjáról. 1958-ban hunyt el Budapesten, 65 éves korában.

1923. december 8-án vette feleségül Miskolcon Melczer Dórát (1893–1969), Melczer László miskolci bankelnök és Purgly Janka, Horthy Miklós sógornőjének lányát (Purgly Janka Purgly Magdolna kormányzóné testvére volt). Egy gyermekük született, Melczer-Lukács István (1925–1977) banktisztviselő.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]