Batizfalvy Sámuel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Batizfalvy Sámuel
Született 1826. augusztus 26.
Rimaszombat
Elhunyt 1904. november 6. (78 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása orvos

Batizfalvy Sámuel (Rimaszombat, 1826. augusztus 26.Budapest, 1904. november 6.) orvos, az ortopédia egyik első magyarországi művelője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1868). Batizfalvy István író öccse.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gimnáziumait Osgyánban és Rozsnyón végezte, majd a Lőcsei Egyetemen bölcsészet hallgatott és apja kívánsága szerint evangélikus teológiát is kijárta. 1848-49-ben rész vett a forradalom és szabadságharcban. 1849-ben lépett orvosi pályára és először 1855-ben orvostudorrá, majd júliusban sebésztudorrá avatták. 1854-ben a Rókus-kórház segédorvosa, majd 1855 és 1858 között az orvosi egyetem sebészi kórházánál tanszéki segéd lett Balassa János mellett. 1856-ban szülész orvosi képesítés nyert. még ezen a nyáron külföldi tanulmányutat tett melynek során meglátogatta a német, francia, angol, belgiumi és hollandi egyetemeket és tudományos intézeteket. 1859-ben megalapította Sebészi és ortopédiai magán gyógyintézetét a pesti Király utcában (93. szám). Batizfalvy „testegyenészeti” (ortopédiai) intézet hiánypótló volt Magyarországon[1], hiszen addig egy sem volt, csupán Ausztriában működött egy. Egészen 1872-ig működött itt az intézet, amikor is átköltözött a Városligetbe, a Weber Antal által tervezett épületbe.

Az intézet falai között Szemere Bertalan (1865[2]), és 1879-es agyvérzése után Tóth kálmán[3] is kezeltette magát.

A király utcai épület

A Magyar Tudományos Akadémia 1868. március 18-án levelező tagjai sorába választotta, székfoglaló beszédét 1869. február 8-án tartotta , A testegyenészet (orthopoedia) újabb haladása s tudományos állása napjainkban, három kiválóbb keresettel fölvilágosítva." címmel.[4]

Felesége Meskó Malvin volt( meghalt 1920. november 11-én), egyetlen fiuk, az orvostanhallgató Béla, 1884. januárjában pisztollyal vetett véget életének[5]. Batizfalvy Sámuel 1904-ben halt meg, holttestét a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomtra.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kisebb munkálatai a következő hírlapokban és folyóiratokban jelentek meg: Pesti Napló (1852-53., hazai fürdőintézeteinkről tárcacikkek), Vasárnapi Ujság (1855-1861.), Sárosy Albuma (1857. gr. Nádasdy Tamás életrajza), Magyar Sajtó (1857. 20. sz.), Gyógyászat, Orvosi Hetilap, Gyógyszerészeti Hetilap, Ung. Med. Chir. Presse (megindulásuk óta évről-évre több szaktudományos cikke jelent meg); a magyar orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban 1863 óta minden évfolyamban megjelent értekezése.

A fasori épület
  • Útasítás a madarak, emlősök, hüllők és halak kitömése és fenntartására. Pest, 1853.
  • Növénytan, vagy a növénygyűjtés szárításnak egyszerű módja Pluskal F. után. Pest, 1853.
  • Házi gyógytestgyakorlat. Pest, 1857.
  • A budapesti sebészi s orthopaediai magángyógyintézet I-VII. évi működésének eredménye. Pest, 1860-66. (A többi a Gyógyászatban jelent meg és különnyomatban.)
  • Gyakorlati testegyenészet. Pest. 1867.
  • A testegyenészet ujabb haladása hazánkban. Pest, 1869.
  • A gerinczoldal-görnye kóroktanaPest, 1873.
  • A városligeti ártézikút orvosi méltatása. Budapest, 1879. (Különnyomat a m. orvosok és term. XX. nagygyűlésének Munkálataiból.)
  • Emlékbeszéd dr. muraközi Rózsay József felett. U. ott, 1889. (Emlékbeszédek V. 10.)

Szerkesztette dr. Rózsay Józseffel az orvosok és term. Munkálatait a XII. nagygyűlésről (Rimaszombat, 1868.) Emlékbeszédet tartott Horváth György tudor fölött a budapesti orvosi kör 1875. ápr. 24. ülésén.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Batizfalvy Sámuel témájú médiaállományokat.
  1. Igen nagy hiány volt eddig, hogy Pesten, sőt hazánkban min­daddig nem létezett ortopédiai intézet, melyben a testileg elnyomorodottak, mint például a ferdenyakúak, púposok, görnyed­tek, ferdevállúak, zsugorodott és elferdült tagúak, lőcslábúak, behajtott lábúak, donga- és kampólábnak stb. kereshetnének menedéket Vasárnapi Újság 1859/4
  2. Vasárnapi Újság 1865/5
  3. Vasárnapi Újság 1881/6
  4. Vasárnap Újság 1869/7
  5. Vasárnapi Újság 1884/2