István
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az István [1] férfinév a görög Sztephanosz névből származik, illetve ennek latin Stephanus, német Stephan, szláv Stefán, magyar Istefán változatából. Jelentése: koszorú.[2] Női párja: Stefánia.
Rokon nevek [szerkesztés]
Gyakorisága [szerkesztés]
A 16. századtól kezdve igen népszerű név, Debrecenben például a a 18. században a református férfiak 61%-a István, János vagy Mihály névre hallgatott.[4] Gyakoriságára bizonyíték az alábbi anekdota:
„Az egyszeri szegedi ember kérdezte valakitől, találja ki, hogy hívják.
– János – felelte az illető.
– Följebb.
– Akkor József.
– Még följebb!
– Hát akkor kend István!
– Na lássa kend, mi löhetnék más.”[4]
1967-ben a 3., az 1980-as években a 6. leggyakoribb férfinév volt[4] , a 2000-es években a 21-31. leggyakoribb férfinév, a Csépán a 90-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfi név között.[2][5][6]
Névnapok [szerkesztés]
Csépán: augusztus 16.[3], szeptember 2.[3]
Idegen nyelvi változatai [szerkesztés]
Híres Istvánok, Csépánok [szerkesztés]
Magyarok [szerkesztés]
|
|
Külföldiek [szerkesztés]
- Stefan Heym német író
- Stephen King amerikai író
- Stéphane Mallarmé francia költő
- Stephen Hawking elméleti fizikus
Uralkodók [szerkesztés]
Pápák [szerkesztés]
Egyházi elöljárók [szerkesztés]
|
|
Egyéb Istvánok [szerkesztés]
Vezetéknévként [szerkesztés]
Az István névből, azaz inkább a beceneveiből sok családnév keletkezett, néhány ma már nehezen ismerhető fel: Estók, Istváncsa, Istványos, Pityi, Pityóka, Istók, Istvánfi, Istváni, Pesta.[4]
A Csépán névvel is előfordulnak vezetéknevek:Csép, Csépa, Csépán, Csépe, Csépes, Csépfi, Csépke, Csépő, Csepők.[4]
Népnyelvben [szerkesztés]
- istvánol vagy istványoz az, aki István napon mulatozással ünnepel. Ez a szokás az istvánozás, amin a köszöntőt istványozó éneknek is nevezik.[4]
- igyekezetpista a neve az ország egyes részein annak az embernek, aki iparkodik, igyekszik.[4]
- gácsérpista a hencegő vadász neve[4]
- fordítspista a neve a köpönyegforgató embernek[4]
- biztistók!-ot használnak bizony isten helyett[4]
- istókosan becsípett valaki, aki istenesen berúgott[4]
- istókuccse, istókbáró, istókbáróuccse: megerősítő kifejezések[4]
- bepityuz vagy bepityuzik az, aki berúg[4]
- kispistikázták, mondták arra, akinek túljárnak az eszén és így nevetségessé teszik.[4]
- Jól van Pista, majd ha János mondja, mondják akkor, ha valakit füllentésen kapnak.[4]
- Nézdegél, mint vak Pista a gödörparton, mondás a nézelődő emberre.[4]
Földrajzi nevek [szerkesztés]
Istvánnal
Csépánnal
- Csép
- Csépa
- Csepe (ukr. Чепа), Ukrajna, Nagyszőlősi járás
- Csépán (rom. Cepari), Románia, Beszterce-Naszód megye
- Csépányfalva (Pityurd) Ravazd község része
- Csépány-tó (Békás-tó) Balatonkiliti közelében
- Hodoscsépány
- Szigetcsép
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
- ^ a b c d e f g h Ladó-Bíró, 70. old.
- ^ a b c Ladó-Bíró, 45. old.
- ^ a b c d e f g h i j k l m n o p Fercsik-Raátz, 165. old.
- ↑ Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
- ↑ http://www.nyilvantarto.hu/kekkh/kozos/index.php?k=statisztikai_adatok_lakossagi_legujsznevek_hu_archiv
Ajánlott irodalom [szerkesztés]
- Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
- Az MTA Nyelvtudományi Intézete által alkalmazott utónév-engedélyezési alapelvek (Hozzáférés 2010. augusztus 20.)
Források [szerkesztés]
- Ladó János, Bíró Ágnes. Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince Kiadó, 2005. ISBN 963 9069 72 8
- Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke (Hozzáférés: 2011. május 1.)
- Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó. ISBN 963 9036 250 (1997)
