István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az István[1] férfinév a görög Sztephanosz névből származik, illetve ennek latin Stephanus, német Stephan, szláv Stefán, magyar Istefán változatából. Jelentése: koszorú.[2] Női párja: Stefánia.

Rokon nevek[szerkesztés]

  • Csépán:[1] az István szláv eredetű régi magyar alakváltozata.[3]
  • Stefán:[1] az István szláv alakváltozata.

Gyakorisága[szerkesztés]

A 16. századtól kezdve igen népszerű név, Debrecenben például a 18. században a református férfiak 61%-a István, János vagy Mihály névre hallgatott.[4] Gyakoriságára bizonyíték az alábbi anekdota:

„Az egyszeri szegedi ember kérdezte valakitől, találja ki, hogy hívják.
– János – felelte az illető.
– Följebb.
– Akkor József.
– Még följebb!
– Hát akkor kend István!
– Na lássa kend, mi löhetnék más.”[4]

1967-ben a 3., az 1980-as években a 6. leggyakoribb férfinév volt,[4] a 2000-es években a 21-31. leggyakoribb férfinév, a Csépán a 90-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között.[2][5][6]

A teljes népességre vonatkozóan az István 1998-ban, 2001-ben[7] és 2002-ben[8] a leggyakoribb férfinév, azóta a László mögött a második.[9]

Névnapok[szerkesztés]

Csépán: augusztus 16.,[3] szeptember 2.[3]

Idegen nyelvi változatai[szerkesztés]

  • Stefán (izlandi)
  • Στέφανος (Sztefanosz) (görög)
  • Kepano (hawaii)
  • Sitiveni (tonga)
  • Степан, Стефан (ukrán)
  • Szczepan, Stefan (lengyel)
  • Stephen, Steven (angol)
  • Esteban (spanyol)
  • Степан (Sztyepan) (orosz)
  • סטיבן - סטפנוס - (héber)
  • Stevan, Stefan (szerb)
  • Tapani, Stefan (finn)

Híres Istvánok, Csépánok, Pisták[szerkesztés]

Magyarok[szerkesztés]

Külföldiek[szerkesztés]

Uralkodók[szerkesztés]

Pápák[szerkesztés]

Egyházi elöljárók[szerkesztés]

Egyéb Istvánok[szerkesztés]

Vezetéknévként[szerkesztés]

Az István névből, azaz inkább a beceneveiből sok családnév keletkezett, néhány ma már nehezen ismerhető fel: Estók, Istváncsa, Istványos, Pityi, Pityóka, Istók, Istvánfi, Istváni, Pesta.[4]

A Csépán névvel is előfordulnak vezetéknevek:Csép, Csépa, Csépán, Csépe, Csépes, Csépfi, Csépke, Csépő, Csepők.[4]

Népnyelvben[szerkesztés]

  • istvánol vagy istványoz az, aki István napon mulatozással ünnepel. Ez a szokás az istvánozás, amin a köszöntőt istványozó éneknek is nevezik.[4]
  • igyekezetpista a neve az ország egyes részein annak az embernek, aki iparkodik, igyekszik.[4]
  • gácsérpista a hencegő vadász neve[4]
  • fordítspista a neve a köpönyegforgató embernek[4]
  • biztistók!-ot használnak bizony isten helyett[4]
  • istókosan becsípett valaki, aki istenesen berúgott[4]
  • istókuccse, istókbáró, istókbáróuccse: megerősítő kifejezések[4]
  • bepityuz vagy bepityuzik az, aki berúg[4]
  • kispistikázták, mondták arra, akinek túljárnak az eszén és így nevetségessé teszik.[4]
  • Jól van Pista, majd ha János mondja, mondják akkor, ha valakit füllentésen kapnak.[4]
  • Nézdegél, mint vak Pista a gödörparton, mondás a nézelődő emberre.[4]

Földrajzi nevek[szerkesztés]

Istvánnal

Csépánnal

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
  2. a b c d e f g h Ladó-Bíró, 70. old.
  3. a b c Ladó-Bíró, 45. old.
  4. a b c d e f g h i j k l m n o p Fercsik-Raátz, 165. old.
  5. Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
  6. http://www.nyilvantarto.hu/kekkh/kozos/index.php?k=statisztikai_adatok_lakossagi_legujsznevek_hu_archiv
  7. http://nyilvantarto.hu/archiv_honlap/fixhtml/nepessegfuzet/11/f-ffi.html
  8. http://nyilvantarto.hu/archiv_honlap/fixhtml/nepessegfuzet/12/nepesseg/f-ffi.html
  9. Nyilvántartó.hu[halott link]

Források

További információk