Recesszió
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A recesszió közgazdasági fogalom, az üzleti ciklusnak a gazdasági aktivitás visszaesésével jellemezhető része, a legelterjedtebben használt meghatározás szerint a bruttó nemzeti össztermék (GDP) csökkenése (vagy gyakori más megfogalmazásban negatív növekedése) legalább két egymás követő negyedévben az előző negyedévhez viszonyítva. [1] [2] [3] [4]
Az Egyesült Államok Nemzeti Gazdaságkutató Irodája (National Bureau of Economic Research, NBER) meghatározása szerint a gazdasági recesszió: „a gazdasági aktivitás jelentős, a gazdaságban szétterjedt visszaesése, amely tovább tart néhány hónapnál és normálisan a reál GDP növekedésben, a reáljövedelmekben, a foglalkoztatásban (nem mezőgazdasági alkalmazás), az ipari termelésben és a nagy- és kiskereskedelemben látható."[5] Ez utóbbi, az Egyesült Államokon kívül kevésbé elfogadott definíció szerint a GDP növekedésének nem kell a mínuszba mennie ahhoz, hogy recesszióról beszélhessünk, elég a jelentős és tartós lassulás.
A recesszió érinthet csak egy országot, vagy országcsoportot, de lehet akár világméretű is. A tartós, vagy nagymértékű, jelentős szociális problémákat okozó recesszió a depresszió. Ha ez a világ jelentős részére kiterjed, világválságról szoktak beszélni.
Ahogy a fellendülés, a recesszió is visszatérő jelenség a piacgazdaságok életében, a gazdasági ciklus kilendülésének mértéke azonban változó. Az Egyesült Államok 20. századi történetében például kilenc recessziót tartanak számon, ezek közül az 1929-ben kezdődött, tíz évig tartó és a nagy gazdasági világválságot kiváltó recesszió volt a legsúlyosabb.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előjelei
A recesszió előjelei gazdaságonként mások-mások lehetnek, megbízható előjelek általában nincsenek, de léteznek olyan jelek, amelyek alapján felvetődhet a recesszió kockázata.[6][7] Az Egyesült Államokban például ilyennek tekintik a részvénypiac jelentős zuhanását (bár az 1946 óta történt tíz százaléknál nagyobb esések mintegy felét nem követte recesszió).[8] Szintén az Egyesült Államokra Jonathan H. Wright közgazdász és a new yorki Federal Reserve kutatói az állampapírok inverz hozamgörbéjének[9] előrejelző szerepéről készítettek modelleket.[10][11] Előrejelző szerepet tulajdonítanak a háromhavi változásnak a munkanélküliségi rátában és a munkanélküliek regisztrációja adatainak.[12]
[szerkesztés] Kezelése
A közgazdászok más-más kezelést ajánlanak a recesszióra, attól függően, hogy melyik közgazdasági iskolához tartoznak. A keynesiánusok az állami kiadások növelését ajánlják a növekedés gyorsítására, a kínálati oldalt a legfontosabbnak tartó közgazdászok szerint ilyenkor adókat célszerű csökkenteni, hogy segítséget kapjanak az üzleti és tőkebefektetések. A Laissez-faire elmélet hívei szerint a legjobb, ha a kormány egyáltalán nem avatkozik bele a folyamatokba.
A recessziós kilátások megjelenésére általában a kormányok és a vállalkozások is reagálni szoktak. Carter Schelling stratégiai tanácsadó egy írásában a Philadelphia Business Journalben tűzriadó gyakorlathoz hasonlította az ilyen előkészületeket és azt javasolta, a cégtulajdonosok mérjék fel a vásárlók sokktűrőképességét és ennek megfelelően alakítsák ajánlatukat. Ugyanakkor kemény fegyelmet is javasolt és azt, hogy az elégedetlen alkalmazottakat cseréljék motiváltabbakra és versenyképesebbekre és kommunikáljanak sokat.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^
- ^
- ^
- ^
- ^
- ^
- ^ Leading Economic Indicators Suggest U.S. In Recession January 21, 2008
- ^ Jeremy Siegel, Stocks for the Long Run
- ^ Grading Bonds on Inverted Curve By Michael Hudson
- ^ Wright, Jonathan H., The Yield Curve and Predicting Recessions (March 2006). FEDs Working Paper No. 2006-7.
- ^ Signal or Noise? Implications of the Term Premium for Recession Forecasting
- ^ Labor Model Predicts Lower Recession Odds
