Muhammad ibn Músza l-Hvárizmi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Átírási segédlet
Abu Abdalláh Muhammad ibn Músza al-Hvárizmi

Eredeti írásmódja: أبو عبد الله محمد بن موسى الخوارزمي

Tudományos átírása: 'Abū ʿAbdi l-Lāh Muḥammad ibn Mūsā al-H̱wārizmī

Fordítás: Mūsā fia Muḥammad, ʿAbdu l-Lāh apja, a ẖwārizmi

Abu Abdalláh Muhammad ibn Músza al-Hvárizmi (780? – 845?) arabul alkotó perzsa tudós, matematikus volt.

A Hvárizm (ma Kiva) nevű városban született (görögül Horezm), Perzsia Hurászán tartományában (ma Üzbegisztán). Családja Bagdadba költözött, és 813 és 833 között itt alkotta legtöbb írását, melyek arab nyelven íródtak.

Kidolgozta a matematikai algoritmusok fogalmát (ami miatt néhányan a számítástechnika nagyapjának nevezik), és maga az algoritmus szó is nevének félrefordított latin változatából ered. Ezen túl azonban számos munkája foglalkozik az algebrával, trigonometriával, csillagászattal, földrajzzal és térképészettel. A lineáris és kvadratikus egyenletek esetében alkalmazott szisztematikus és logikus megközelítése adta meg az algebra alapjait, melynek neve a 830 év környékén készült „Hiszáb al-dzsabr va l-mukábala” (حساب الجبر و المقابلة arabul) című munkájából származik (a mű címében szereplő al-dzsabr szóból alakult ki az algebra kifejezés).

A Rövidítés és törlés tudománya egy oldala

Legjelentősebb eredményei saját kutatómunkáját dicsérik, ám sokat tett a görögök, az indiaiak és más népek matematikai tudásának összehangolása terén is. Neki köszönhető a helyiértéken alapuló, a nullát is tartalmazó indiai számjelölési rendszer nagyszerűségének felismerése és elterjesztése.

Hvárizmi rendszerezte és saját felfedezéseivel korrigálta Ptolemaiosz földrajzi kutatásait. Ő irányította egy, az akkor ismert világról készülő térkép munkálatait, 70 térképész közös alkotását. Munkássága latin fordításokon keresztül vált ismertté Európában, és kitörölhetetlen nyomot hagyott a nyugati tudomány fejlődésében, algebráról szóló könyve ismertette meg a kontinenssel ezt a tudományt, és az egyetemek alapvető tankönyve maradt egész a 16. századig. Mechanikai eszközökkel (óra, asztrolábium, napóra) is foglalkozott írásaiban.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sain Márton (1993): Matematikatörténeti ABC. Nemzeti Tankönyvkiadó - Typotex, Budapest
  • Arndt, A. B. (1983): Al-Khwarizmi. An introduction to the work of al Khwarizmi. Focuses on his algebra, the Al-Kitab Al-jabr wa'l muqabalah and its influence on the West. Mathematics Teacher 76, pp. 668–70.
  • Al-Khwarizmi: Kitab al-jabr wa l-muqabala ("The Book of Integration and Equation"), (literally "reduction and comparison") (Az összegzés és az egyenlet könyve.)