A királyok első és második könyve

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A királyok első és második könyve protokanonikus történeti könyv az Ószövetségből. Melachim, azaz "Királyok""-nak nevezi a héber kánon.


Történelmi háttér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Közel-kelet egyetlen fennmaradt első összefüggő megbízható történelmi írása, melyben a történelem urának az Istent jelöli meg. A könyvet valószínűleg a jeruzsálemi templom újjáépítése utáni korszakban szerkesztették régi forrásokból merítve. Körülbelül 400 évnyi történelmet ölel fel Júda és Izrael történelméből. Dávid király halálától Jeruzsálem első pusztulásáig (Kr. e. 586). A két könyvet 1448-ban kettéosztották, - a héber Bibliában is -, így lett első és második könyv.

Mondanivalója[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Izrael királyainak élete van elsorolva, életük haláluk, származásuk szerint. Történeti szerepük teológiai szempontból van hangsúlyozva.
  • Illés prófétai szerepe különös, mert a Bibliában nem ismétlődő cselekedetet hajt végre, felkeni utódját Elizeust prófétának (1Kir 19). Általában Isten hívja el a prófétákat, ezért is különös az eset. a prófétai palást ráterítésével történt, és úgy mint Mózes Józsuét szolgaként, segítőként nevezte. Hasonlít Józsuéra is, hogy Józsué az Ígéret Földje megszerzésének és a szolgaságból királyságba átmeneti személye, Elizeus ugyanannak a földnek az elvesztésének és királyságból szolgaságának átmeneti személye. Illés halála után megtörtént, hogy Elizeus előtt leborultak, amit csak Isten vagy Dávid előtt tett meg a nép korábban. Elizeus szerepében Istenre mutat, a szövetségre akkor, amikor csodákat tesz Isten által (például halott feltámasztás). A keresztények ezért Elizeus szerepét előképnek tekintik, Jézus szerepével hasonlítják össze.

Első könyv[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dávid életének vége és halála, majd Salamon trónra lépése, és bölcs uralkodásáról van szó benne. A jeruzsálemi nagyszabású Salamon temploma építésről van szó benne, Salamon birodalmáról, és bűnéről, hogy feleségeinek különböző hiteit engedte gyakorolni. Az ország szétszakadása után elkezdi sorolni a könyv Izrael királyait. Itt szerepel Illés és Mikeás próféta tevékenységeinek leírása is.

Második könyv[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A huszonöt fejezetből álló könyvben folytatódik a királyok és az ország történelme. Ebben a könyvben hangsúlyossá válnak a próféták cselekedetei. Illés próféta mennybemenetele, Hóseás, Ezsdrás, Elizeus prófétai működésük van leírva. Ők akik az Urat képviselve, a királyok különböző viszonyulásai szemszögéből láttatja a királyok cselekedeteit.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz A királyok első és második könyve témájú médiaállományokat.