Rúth könyve

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Rúth könyve (héberül מְגִלַּת רוּת Megillat Rúth - Rúth tekercse) a Héber Biblia harmadik részének (Ketuvim - Iratok) második egységébe, az Öt tekercs közé tartozik, a keresztény kánonban történeti alapon kapott elhelyezést, ezért a Bírák könyve után szerepel. A könyv a moábita Rúth és anyósa, Naomi történetét beszéli el Moábból való visszatérésükön keresztül Rúth férjhezmeneteléig, illetve fiának megszületéséig, majd Dávid király nemzetségtáblájával zárul. A könyv, rövidsége ellenére is (4 fejezet) fontos helyet foglal el mind a zsidó, mind a keresztény hagyományban.

A történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Naomi kérleli Rúthot és Orpát a Moábba való visszatérésre. William Blake, 1795
Rúth Boáz földjén. Julius Schnorr von Carolsfeld, 1828, National Gallery, London
  • (1. fejezet) A bírák idejében, egy közelebbről meg nem határozott júdabeli éhínség elől a bethlehemi Elimelek és családja - felesége, Naomi, két fia, Mahlon és Kiljon - Moábba vándorolnak. Elimelek halála után a két fiú elveszi a moábita Rúthot és Orpát. Tíz év múlva a két fiú is meghal, gyermektelenül. Az éhínség végén Naomi a visszatérés mellett dönt, menyeit pedig megpróbálja visszaküldeni saját családjaikhoz. Orpa visszafordul, Rúth azonban ezekkel a szavakkal utasítja vissza anyósa unszolását: „ahová te mégy, oda megyek, és ahol te megszállsz, ott szállok meg, néped az én népem, és Istened az én Istenem” (1:16; ezek egyúttal az áttérés szavai is). Bethlehembe érve Naomiról (Gyönyörűségem) Márára (Keserűség) változtatja nevét.
  • (2. fejezet) Az árpaaratás kezdetén térnek vissza, Rúth megkéri anyósát, hadd mehessen mezgerélni (elhullott kalászokat szedegetni, ami Izraelben a szegények előjoga volt). Rúth Boáz, Naomi rokonának földjére téved, ahol Boáz kéri, hogy ne menjen máshová, és anyósához való hűsége miatt - moábita, tehát idegen létére - a szolgálóival egyforma ellátásban és védelemben részesíti, Rúth pedig ottmaradt a búzaaratás végéig.
  • (3. fejezet) Mivel Boáz, mint közeli rokon (góél - meg- vagy kiváltásra alkalmas közeli (vér)rokon), alkalmas a levirátusi házasságra - azaz arra, hogy elvegye Mahlon özvegyét, Rúthot, így fenntartva az egyenes ági leszármazást -, Naomi kiküldi Rúthot éjjel a mezőre, azzal, hogy feküdjön titokban Boáz lábaihoz, majd mikor felébred, figyelmeztesse erre a kötelezettségére, amit ő meg is tesz („terjeszd ki hát takaródat a te szolgálódra, mert te vagy a legközelebbi rokon”, 3:9). Boáz beleegyezik,[1] de felhívja figyelmét, hogy van egy még közelebbi rokon: „ha az megvált téged, jó, váltson meg; ha pedig nem akar téged megváltani, akkor én váltalak meg” (3:13).
  • (4. fejezet) Boáz a város vénei előtt beszél a másik rokonnal, aki a saját örökségét féltve lemond előjogairól, így hivatalosan is Boázé lesz Elimelek öröksége.[2] Elveszi Rúthot, aki megszüli Obedet, aki a levirátusi törvények értelmében Mahlon fiának és örökösének, így Naomi unokájának is számít (4:13-16). A fejezet egy rövid nemzetségtáblával zárul, amiből kiderül, hogy Boáz Júda törzséből származik, Obed pedig Dávid király nagyapja.

Nyelvezet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyelvezete egyszerű, egységes, élénk, folyamatos, gördülékeny próza, egyike a héber Biblia legkönnyebben olvasható és legszebb szövegeinek. Érdekessége a sok, máshol már nem található (mert hímnemmel helyettesített) nőnemű igealak használata. Bibliai héber tanulásakor általában ezt szokás először olvasni Jónás könyve mellett.

Szerzőség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A könyv nem tartalmaz erre való utalást, ezért csak különféle feltelezésekre hagyatkozhatunk. A Talmudi hagyomány Sámuel prófétának tulajdonítja, amivel a könyv végi nemzetségi táblázatot szokás szembeállítani, ami bizonyosan Dávid korából (vagy utána) származik. A későbbi hozzátoldás (valamint a régi sarulehúzási szokás magyarázatának betoldása) azonban ezt a szerzőséget nem zárja ki.

Újabban felmerült, hogy a könyvnek, témája és megközelítése miatt (mivel az eseményeket két nő szemszögéből beszéli el) női írója lenne. Ezt semmi nem zárja ki és egyedülállóvá tenné a biblai iratok sorában, de konkrét bizonyíték erre jelenleg sincs.

Datálás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A könyv szereplőinek családfája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Elimelek
 
Naomi
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Boáz
 
 
 
Rúth
 
 
 
Mahlon
 
 
 
Orpa
 
 
 
Kiljon
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Obed
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Isaj
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Dávid király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. „Az Úrnak áldotta vagy te, édes leányom! Utóbbi szereteteddel jobbat cselekedtél, mint az elsővel; hogy nem jártál az ifjak után, sem szegény, sem gazdag után”, 3:10
  2. „Ti vagytok tanúi ma, hogy megvettem mindent, ami Elimeleké volt, és mindent, ami Kiljoné és Mahloné volt, Naómi kezéből, sőt a moábita Rúthot is, Mahlon feleségét is feleségül vettem, hogy nevet támasszak az elhunytnak az ő örökségében, hogy ki ne vesszen az elhunyt neve az ő atyjafiai közül...”, 4:9-10

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rúth könyve témájú médiaállományokat.
Zsidó fordítások és tanulmányok (angol)
Keresztény fordítások
Egyéb linkek