Ezdrás harmadik könyve
| Ezdrás harmadik könyve | |
 | |
| Szerző | nem ismert |
| Megírásának időpontja | Kr. e. 1. század ? |
| Nyelv | görög |
| Témakör | a bibliai Ezdrás története |
| Kiadás | |
| Magyar kiadás | IN: A Károlyi-biblia 1981-es hasonmás kiadásában: Károlyi Gáspár: Szent Biblia I.–II., (szerk. Katona Tamás) Magyar Helikon, Budapest, 1981, ISBN 963-207-545-5 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ezdrás harmadik könyve témájú médiaállományokat. | |
Ezdrás harmadik könyve ószövetségi apokrif irat.
Keletkezési ideje, eredeti nyelve[szerkesztés]
A könyv szövege talán a Kr. e. 1. században íródott. Szerkesztője esetleg egy Rómában élő zsidó ember, de fellelhetőek rajta egyiptomi és qumráni hatások is. Teológiai sajátosságai Isten csak teremtőként való ábrázolása, illetve az a nézete, hogy Isten adja a zsidókat az ellenség kezébe. A könyv eszkatológiai tanítása nem egységes, és a Messiásnak is eszkatologikus szerepet szán.[1]
Nagy hatással volt a keresztény liturgiára, a római misszálé temetési miseszövegére, Kolumbusz Kristófra, Isaac Newtonra és John Miltonra.[1]
Tartalma[szerkesztés]
A mű tulajdonképpen az ószövetségi Ezdrás és Nehémiás könyvek átdolgozott változata. Ezeken kívül tartalmazza az ún. Dareiosz-elbeszéléseket judaizált formában. Számos látomás teszi különlegessé a könyvet. Némely része hasonlóságot mutat Újszövetségi igehelyekkel:
- "Sokan vannak a teremtettek, kevesen a megváltottak." (8:3) – Vö.: Mt 22:14, Lk 13:23[1]
- Sion megszemélyesítése – Vö.: Róm 5:12–22[1]
- párhuzamos részek a 2Péter 2:19-cel és a 2Tessz 2:8-cal[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
Magyar nyelvű kiadás[szerkesztés]
- A Károlyi-biblia 1981-es hasonmás kiadásában: Károlyi Gáspár: Szent Biblia I.–II., (szerk. Katona Tamás) Magyar Helikon, Budapest, 1981, ISBN 963-207-545-5
Forrás[szerkesztés]
- Benyik György. Az újszövetségi szentírás I–II. Szeged: JATE Press (1995)