Levél Diognétoszhoz
| Levél Diognétoszhoz | |
| Szerző | nem ismert |
| Eredeti cím | Πρὸς Διόγνητον Ἐπιστολή |
| Megírásának időpontja | 2. század (?) |
| Nyelv | görög |
| Témakör | a kereszténység bemutatása |
| Műfaj | levél |
| Kiadás | |
| Magyar kiadás | Apostoli atyák, Szent István Társulat, Budapest, 1980, ISBN 963-360-371-4, 368–382. o. |
| Külső hivatkozás | http://www.ccel.org/l/lake/fathers/diognetus.htm |
A Levél Diognétoszhoz (Πρὸς Διόγνητον Ἐπιστολή) a keresztény apologetikus irodalom talán legkorábbi példája. Sem szerzője, sem címzettje nem ismert máshonnan, de a nyelvezet és más szövegbeli bizonyítékok alapján a szöveg a 2. század végére vagy még korábbra datálható, egyesek szerint az apostoli atyák egyikének műve. A mű a kereszténységet ért vádakra válaszol.
Szerzője és címzettje[szerkesztés]
A szerző neve, Mathétész nem tulajdonnév; görögül tanítványt jelent. Jézust sem név szerint, sem Krisztusként nem említi, „Ige”-ként hivatkozik rá.[1] Diognétosznak Marcus Aurelius római császár nevelőjét hívták,[2] akit a császár nagyon tisztelt józan tanácsaiért és mert nem hitt a babonákban,[3] de nem valószínű, hogy ő lenne a levélben említett Diognétosz.
Kézirat[szerkesztés]
A levél egyetlen kéziratos példányban maradt fenn, amit egy 13. századi, Szent Jusztinusznak tulajdonított írásokat tartalmazó kódexben találtak. Ez a Strasbourgban őrzött példány 1870-ben, a porosz–francia háború idején elpusztult egy tűzben, ma másolatai léteznek. Először 1592-ben nyomtatták ki, ekkor még Jusztinusznak tulajdonították szerzőségét. Minden példányból hiányzik két sor a közepe felé; a 13. századi kézirat itt valószínűleg már sérült volt, amikor a másolatok készültek róla.
Tartalma[szerkesztés]
A levél tizenkét fejezetből áll.
- A levél írásának célja.
- A bálványimádás hiúsága.
- A zsidók babonái.
- A zsidók más vallási szokásai.
- A keresztények viselkedése.
- A keresztények kapcsolata a világgal.
- Krisztus megtestesülése.
- Az emberek nyomorúságos állapota az Ige eljövetele előtt.
- Miért ilyen későn küldte el Isten a Fiát.
- A hitből eredő áldások.
- Ezeket érdemes tudni és hinni benne.
- A tudás fontossága az igazi lelki életben.
A 10. fejezet egy gondolat közepén szakad meg, így a következő két fejezetet, ami egyfajta szónoklatzárás, és szakít a (fiktív?) levélformával, gyakran tartják későbbi hozzáadásnak. Ezt az is alátámasztja, hogy tipikusan 3. századi tartalom jelenik meg bennük. „Ez az Ige, aki létezett a kezdetektől fogva…” Egyesek szerint ezek a kiegészítések Hippolütosz művei, mert témában és stílusban hasonlóak. A 11. fejezetben „Mathétész” azt állítja, az apostolok tanítványa volt, és tanítani akarja a gójokat.
Teológiája[szerkesztés]
Bemutatja a kereszténység és a zsidóság, kereszténység és a pogányság viszonyát. Rámutat: a keresztények nem különülnek el a világtól sem faji, sem nyelvi szempontból, csupán hitük és erkölcsük különíti el őket. „Idegenben is otthon vannak, de minden haza idegen számukra.” Ahogy a lélek élteti a testet, úgy éltetik a keresztények a világot. Azért jelent meg későn a kereszténység, mert így akarta tudatosítani Isten, hogy nem tudják megváltani önmagukat.[4]
Magyarul[szerkesztés]
- Levél Diognétoszhoz. In: Apostoli atyák, Szent István Társulat, Budapest, 1980, ISBN 963-360-371-4, 368–382. o. elektronikus elérés
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Epistle to Diognetus című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Irodalom[szerkesztés]
- Lona, Horacio E.: "An Diognet", Übersetzt und erklärt, ed. by N. Brox, K. Niederwimmer, H. E. Lona, F. R. Prostmeier, and J. * Ulrich. (Series: Kommentar zu frühchristlichen Apologeten, KfA, Vol. 8). Verlag Herder: Freiburg u.a., 2001. ISBN 3-451-27679-8
- Foster, Paul. "The Epistle to Diognetus." Expository Times 118, no. 4 (2007): 162-168.
Források[szerkesztés]
- ↑ Early Christian Writings
- ↑ Christian Classics Ethereal Library
- ↑ Marcus Aurelius, Meditations 1.6
- ↑ Vanyó László: Az ókeresztény egyház irodalma I. Az első három század. Jel kiadó, 2007. Ötödik, javított kiadás.
További információk[szerkesztés]
- A levél görög szövege
- Early Christian Writings: Epistle of Mathetes to Diognetus e-text and commentaries
- Church of God: A Diognétosz-levél fordítása angolból