Holt-tengeri tekercsek
A holt-tengeri tekercsek első darabjait 1947-ben beduin kecskepásztor (Muhammad Ahmed el-Hamed - becenevén ed-Dib, vagyis farkas) találta (állítása szerint viszont 1945-ben találta, azóta sátrában rejtegette) a Qumrán hegység egyik barlangjában. A későbbiekben - beduin sírrablók és hivatásos régészek egyaránt - további barlangokat fedeztek fel, összesen tizenegyet. A legelső tekercsek az 1-es barlangból kerültek elő. Legnagyobb jelentősége a 4-es barlangban talált Ézsaiás tekercsnek van, amely 7,34 méter hosszú és szerencsére egészen jó állapotban maradt ránk. A leghosszabb tekercset (amely szintén jó állapotú) templomtekercsnek hívják. Az alapjául szolgáló borjúbőr kikészítéséhez a Holt-tenger vízét használták, tehát helyi eredetű. A többi tekercs kevésbé volt ilyen szerencsés. Összesen kb. 900 tekercs került elő. A tekercseket hosszúkás (60 cm magas) agyagkorsók őrizték, melyeket viasszal légmentesen lezártak, ez garantálta azt, hogy ilyen hosszú időn át fennmaradhattak.
Mivel a beduinok nem tudták a tekercseket hasznosítani, azok meglehetősen kalandos körülmények között jutottak el a Palesztinai Régészeti Múzeumba, majd az izraeli Könyv Szentélyébe, amelyet a tekercsek őrzésére emeltek. Mivel az akkori politikai helyzet nagyon instabil volt, a tekercseken végzett kutatás nagyon lassan haladt előre. A különféle nemzetiségű (7 tagú) tudósokból álló első kutatócsoport munkáját a tekercsek körüli szenzációhajhászat is számos alkalommal megzavarta.
A tekercsek anyaga többségében pergamen illetve papirusz, ám az emberiség történelmében egyedülálló módon az egyik barlangban vörösréz tekercspárost is találtak. Sehol a világon nem volt erre példa még. Az írások nyelve nagyrészt héber, de néhány görög, illetve arámi nyelvűt tartalmaz, korban pedig a i. e. 2. század és az i. sz. 1. század között készültek.
Az idővel egymás után előkerülő több száz tekercs egy része tönkrement (egyes darabokat még a felfedezés idején a beduinok égettek el), illetve darabkái összekeveredtek, így egy gigantikus kirakósjáték összeillesztéséhez hasonlított a mai napig folyó összeillesztési munka.
A tekercsek és töredékek jelölési rendszerében az első szám a barlangot jelöli, amelyben megtalálták, a második a tudósok által hozzárendelt sorszám vagy rövidítés [1]
.
Tartalomjegyzék |
A Holt-tengeri tekercsek jelentősége [szerkesztés]
A tekercsek többféle témában íródtak, az Eszter könyve kivételével a teljes Ótestamentumot tartalmazza héber nyelven. Mivel az Ótestamentumot a tekercsek felfedezése előtt csak a középkori (9–10. századi) másolatokból ismertük, a felfedezés nagy fontosságú. A bibliai kéziratokon kívül apokrif vallásos szövegek és pszeudepigrafikus (ál-szerzőségű) iratok is előkerültek, mint az Újszövetségben is idézett Énokh könyve, Józseffel, Amrámmal és Mózessel kapcsolatos fiktív történetek, és néhány apokrif zsoltár is [2].
Kiállítása, közzététele [szerkesztés]
1968 előtt a tekercsek nagy részét a Jordánia által igazgatott jeruzsálemi Rockefeller Múzeumban őrizték – mivel a kumráni lelőhely akkoriban Ciszjordániához tartozott –, ám a hatnapos háború során ezek átkerültek az Izrael Múzeum egy külön erre a célra emelt épületbe, a Könyv Szentélyébe [3]. Jordánia panaszt nyújtott be az UNESCO-nál, követelve a tekercsek visszaszolgáltatását, s 2009-ben az éppen Torontóban kiállított tizenhét tekercs[4] lefoglalását kérték, ám Kanada nem avatkozott be a két ország vitájába [5].
A San Diego-i Természettudományi Múzeum 27 tekercset állított ki 2007-ben, ez volt a legnagyobb tárlat – a közönség tíz, még soha sem látható tekerccsel is találkozhatott itt [6] [7]. A Templomtekercs egy 40 centiméteres darabja Magyarországon is látható volt 2009-ben, a Szépművészeti Múzeum A Szentföld öröksége című tárlatán [8].
2008-ban indult az a projekt, melynek során a tekercsek új eljárással szkennelt, nagy felbontású képeit az interneten is közzétették [9] [10]. Az Izraeli Régészeti Hivatal (Israel Antiquities Authority, IAA) és a Google izraeli kutatási-fejlesztési központja közötti együttműködés során 2011. szeptemberében készültek el az 1200 megapixeles felvételek, amelyek az elhalványult írásjeleket újra láthatóvá tették. A netre került az Ézsaiás-tekercs (1QIsa) (az angol fordítás a mondatokra kattintva olvasható), a Templomtekercs (11Q20), a Háborús tekercs (1QM), a kumráni közösségi szabályzat (IQS), valamint a Habakuk-tekercs magyarázata.[11]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.apologia.hu Brátán János, Brátánné Mikics Vera: Jézus és a holt-tengeri tekercsek
- ↑ vabnwww.hetek.hu/hit_es_ertekek/200707/van_e_kumran_rejtely
- ↑ http://izraelbeutazunk.parokia.hu/hir/mutat/1036/
- ↑ http://www.rom.on.ca/exhibitions/special/scrolls.php
- ↑ http://mult-kor.hu/20100113_holttengeri_tekercseket_kovetel_izraeltol_jordania
- ↑ http://mult-kor.hu/cikk.php?id=17779
- ↑ http://www.sdnhm.org/scrolls/
- ↑ http://www.szepmuveszeti.hu/web/guest/articleview?mi_layout_id=29.30&mi_article_id=493
- ↑ Felkerülnek a netre a holt-tengeri tekercsek (IT.café–Index.hu, 2008. augusztus 29.)
- ↑ http://index.hu/tech/2011/09/26/digitalizaltak_ot_holt-tengeri_tekercset/
- ↑ A digitalizált Holt-tengeri tekercsek
Források [szerkesztés]
- Fröhlich Ida: A qumráni szövegek magyarul, Szent István Társulat, 2000 (ISBN 963-04-9846-4)
- Amuszin, I. D.: A holt-tengeri tekercsek és a qumráni közösség, Budapest, Gondolat Kiadó, 1986
- Charlesworth, James H.: Jézus és a holt-tengeri tekercsek, Szeged, Agapé Kft. 1999
- Komoróczy Géza: Kiáltó szó a pusztában – A Holt-tengeri tekercsek, Budapest, Osiris Kiadó, 1998
- Vermes Géza: A qumráni közösség és a holt-tengeri tekercsek története, Budapest, Osiris, 1998
- Michael Beigent - Richard Leigh: Mi az igazság a holt-tengeri tekercsek körül?,Holnap Kiadó, 1994 ISBN 963-346-073-5
IPM havilap 2013 3.szám, Március
További információk [szerkesztés]
- Vizsgálat a holt-tengeri tekercsek eredetéről
- Videó-ismertető a digitalizált tartalmakról
- http://www.apologia.hu/teahaz/a_holt-tengeri_tekercsek_eloadasjegyzet.pdf
- http://lexikon.katolikus.hu/Q/qumrani%20k%C3%A9ziratok.html
- Videó a lelőhelyről
- Virtuális körkép a Könyv Szentélyéről és a külső térről

