Quintus Septimius Florens Tertullianus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tertullianus
Római Birodalom
Patrisztika
Quintus Septimius Florens Tertullianus.gif
Született 160 körül
Karthágó
Elhunyt 225 körül
Érdeklődés teológia

Quintus Septimius Florens Tertullianus (kb. 160 – kb. 225) patrisztikus gondolkodó, az apologéták egyike. A korai egyház egyik legfontosabb és legbefolyásosabb személyisége.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Karthágóból származott. A hagyományok alapján apja egy tehetős római katonatiszt volt, ő pedig jogi tanulmányokat végzett Rómában, amelynek befejezése után ügyvéd lett. Rómában 195 körül megkeresztelkedett és visszatért szülővárosába, ahol minden tehetségét az egyház szolgálatába állította.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művei közül két apológia és egy dialógus maradt fenn, amelyek dogmatikai és gyakorlati erkölcsi kérdéseket tárgyalnak, továbbá sok hitvédelmi és vitairata. Élesen küzdött a gnosztikus dualizmus ellen. [1]

Az ördöggel folytatott harcként ecsetelte a keresztény életet. Írásainak egy része a pogány világban élő keresztények helyes viselkedésével foglalkozik. Azt követelte, hogy a keresztények maradjanak makulátlanok a világ romlottsága közepette.

Hosszú ideig az egyházon belülről hirdette a montanizmust, majd később kilépett és az egyházat mint világias, intézményesített és szégyenbe jutott közösséget elítélte. Annak ellenére, hogy élete végén már nem volt az egyház tagja, továbbra is erősen hatott a későbbi nyugati teológiára. [2]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Vallástörténeti kislexikon, 3. kiadás, 1975.
  2. Henry Chadwick: A korai egyház. Osiris Kiadó, 2003. 84.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap