Makkabeusok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A makkabeusok, egy zsidó főpapi család illetve követőik voltak, akik Kr. e. 167-től Kr. e. 63-ig a zsidóság élén álltak és felvették a harcot a IV. Antiokhosz görög uralkodó ellen. Antiokhosz vélhetően egységesítési céllal egyvallásúvá kívánta tenni birodalmát, hogy a külső erőkkel hatékonyabban vehesse fel a harcot, ezért a hellenesztikus vallást akarta elterjeszteni. A zsidó szentélyeket meggyalázta és lerombolta, a relikviákat megpróbálta megsemmisíteni, erőszakkal kényszerített embereket vallásuk elhagyására, görög és más tartományi csapatokat vezényelt Palesztina területére.

A felkelést Matatiás főpap indította és fiaival a hegyekben rendezkedett be, ahová a vallásukat megőrizni akaró zsidók csatlakoztak hozzájuk. Hosszas háborúságok után leverték a birodalom különböző pontjairól jött erőket és a görög zsoldosokat.

A makkabeus elnevezés Mattatiás főpap harmadik fiának, Júdásnak egy melléknevéből ered és a keresztény szerzőknél jelent meg. A korabeli rabbinikus szerzők nem használták azt, így például Iosephus Flavius a csoportot hasmoneusoknak nevezi a Hasmoneus család után.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]