Ozirisz
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Ozirisz az ókori Egyiptom egyik legfontosabb istene, a héliopoliszi enneád (a kilenc legfontosabb istenség csoportja) tagja, Ízisszel és Hórusszal alkot istenháromságot. Az „Ozirisz” nevének görögösített alakja, eredeti nevének hangzása Usziri, aminek jelentése „a trón szeme”. Az élet, a halál, az alvilág ura, a holtak bírája, egyben a termékenységgel is összefüggésbe hozták. Kezdetben Oziriszt csak a Delta egyik városában, Busziriszben imádták, ahol a föld és a növényzet uraként, tehát nem is a legfőbb istenként tisztelték. Kultusza azonban nagyon gyorsan elterjedt az egész országban és kiszorította a helyi istenségeket, magára vállalva azok szerepét is. Például Memphiszben Szokhariszhez hasonult, akinek az volt a szerepe, hogy felügyelje a földalatti világokat. S így vált Ozirisz a halottak istenévé. Kultusza a napistenével vetekedett, sőt azt el is homályosította az V. dinasztia végétől, amikortól azt tartották, hogy a halott fáraó Ozirisszé változik. A Középbirodalomban pedig már minden halottról ezt gondolták. Az Újbirodalom korában ezt még a szent állatokra – pl. az Ozirisz-macskára, az Ozirisz-páviánra, stb) is kiterjesztették. Testvére és felesége Ízisz, az egyik legjelentősebb istennő az ókori egyiptomi mitológiában, fiuk Hórusz.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Ábrázolása
Uralkodói jelképekkel, például korbáccsal, pásztorbottal és a Felső-Egyiptom fehér koronájára emlékeztető, két madártollal ékes atefkoronával, rendszerint fehér lepelben ábrázolják. Kéztartása (mellkasán keresztbe fektetett karok; a fáraókat ebben a pozícióban temették el) mutatja, múmiáról van szó, a Holtak Uráról. Leginkább zöldre festett bőrrel ábrázolják, ez termékenységi aspektusát hivatott jelezni. A zöld szín mellett a fekete színnel való ábrázolása is egyaránt a termékenység jele. Élő jelképe az Ápisz-bika volt.
[szerkesztés] Mitológia
Ozirisz Geb földisten és Nut égistennő gyermeke volt. Testvérei: Ízisz, Széth és Nepthüsz.
Az Egyiptomi Mitológia azt írja, hogy Oziriszt Széth [a testvére] feldarabolta azért, mert ő (Széth) akart lenni Egyiptom ura, s ezért féltékeny volt testvérére. Így hát [a kutatások szerint] 9 darabra kaszabolta Széth Oziriszt, és bedobta darabjait a Nílusba…
Később Ozirisz felesége, és egyben testvére is [Ízisz] meghallotta a hírt, és összeforrasztotta a csontokat, darabokat Anubisz segítségével és ezért nevezték el később az élet istennőjének.
A legendák szerint Ozirisz, Felső- és Alsó Egyiptom meggyilkolt királya igen hosszú ideig uralkodott, mielőtt halála után az alvilág ura lett. Azt mondják, hogy volt egy olyan próbálkozása Széthnek, hogy meghívta vacsorára és kérdezte, hogy ki fér bele ebbe a dobozba, mert tudta, hogy csak ő (Ozirisz) fér bele a dobozba. Ozirisz hiszékenységből belemászott a dobozba, ekkor hirtelen Széth becsapta a láda tetejét és beledobta a Nílusba. De Ízisz meghallotta és megmentette.
[szerkesztés] Templomai
Egyik legfontosabb temploma az Ozirion, Abydoszban. Vízben álló oszlopcsarnoka, időtlen hangulata talán a legszembetűnőbb.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Források
- Magyar Nagylexikon 14.kötet. Magyar Nagylexikon Kiadó 2002. ISBN 963 9257 11 7
- A.Quesnel-J.-M.Ruffieux-J.-J.Et Y.Chagnaud:Egyiptom:Mítoszok és legendák.Gulliver Kiadó 1991. ISBN 963 7447 32 6
- Mitológia Ábécé. Gondolat Kiadó 1978. ISBN 963 280 610 7
 |
Ez a vallási tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
