Lactantius
Lucius Caecilius Firmianus Lactantius. Ókori keresztény szónok, teológus, apologéta, író. Legismertebb művében, A keresztényüldözők halálában részletesen beszámol a Diocletianus alatt végbemenő keresztényüldözésről. Keresztény Cicerónak is nevezték.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Kr.u. 250 körül született. Arnobius tanítványa volt, majd Diocletianus Nicomediába hívta, hogy latin szónoklattant tanítson. Valószínűleg a 303-ban kezdődő keresztényüldözés megfosztotta jövedelemforrásai jó részétől, mivel maga is keresztény volt, Szent Jeromos szerint ugyanis nagy szegénységben élt. Az üldöztetés évei alatt írt, és a keresztény tanítást fejtegető munkái (De opificio Dei - Isten művéről, illetve a Divinae institutiones - Isteni tanítások) miatt Constantinus 316-ban Trierbe hívatta, hogy legyen fiának, Crispusnak a nevelője. Életének további részéről nem rendelkezünk megbízható információval. Utolsó művének szerkesztetlen voltából arra következtethetünk, hogy 325 körül halhatott meg.
Fennmaradt művei [szerkesztés]
- De opificio Dei - Isten műve (Kr. u. 304. vagy 305.)
- Divinae institutiones - Isteni tanítások (Kr. u. 305 - 313. között)
- Epitome - Az Isteni tanítások kivonata
- De mortibus persecutorum - A keresztényüldözők halála (Kr. u. 316-317. körül)
- De ira Dei - Isten haragja (Kr.u. 324. körül)
- De ave Phoenice - Főnixmadár (költemény)
Főbb tantételei [szerkesztés]
Isten műve című alkotása a keresztény antropológia szempontjából kiemelkedő. Isten célszerűen alkotta meg az embert: az emberi test minden egyes szervének, illetve az egyes szervek elrendezésének is oka van. A test célja a lélek szolgálata, mely Istenre törekszik.
A keresztényüldözők halála című művében arról számol be, hogy a keresztények milyen üldöztetésnek voltak kitéve Diocletianus alatt - az üldözőket azonban utolérte az isteni bosszú. Az írás műfaja vitatott: egyesek történeti munkaként, mások politikai pamfletként tekintenek rá. Az előbbi álláspontot erősíti, hogy pontosan számol be egyes politikai eseményekről, illetve pontosan idéz dokumentumokat (pl . milánói edictum). A pamflet jelleg mellett szól viszont, hogy a keresztényüldöző császárok kapcsán használt jellemzések (született kegyetlenség, isteni és emberi törvények megvetése, iszonyú kínhalállal való lakolás) visszaköszönnek más, kifejezetten pamflet jelleggel írt római munkákban. A rossz császárok tetteinek bemutatásával Lactantius kiemeli a keresztény császárok jó tulajdonságait, akik istenfélelmük miatt elnyerik Krisztustól a győzelmet.
Az Isten haragja című művében egy teológiai vitában foglal állást, nevezetesen abban, hogy a Bibliában megjelenő Isten képes-e haragudni. Amennyiben ugyanis haragot tud kimutatni, akkor ez - az ókori görög filozófia szerint - szenvedést és változást jelez Istenben, ami egy tökéletes lényben kizárt. Lactantius, a Biblia mellett a Sybilla-jóslatokra is hivatkozva amellett foglal állást, hogy Isten, mint jóságos atya haragszik a teremtményeire, hogy azokat ezzel félelemre késztesse és így végső soron az üdvözülés felé hajtsa.
Az isteni tanítások című művének első részében a hamis isteneket támadja, a második részében viszont a keresztény tanítást igyekszik kifejteni.
E művének szerkezete a következő:
1. könyv: A hamis vallásról
2. könyv: A tévedés eredetéről
3. könyv: A hamis bölcsességről
4. könyv: Az igaz bölcsességről és vallásról
5. könyv: Az igazságosságról
6. könyv: Az igazi Istentisztelet
7. könyv: A boldog életről
Utóélete [szerkesztés]
Lactantius Vergilius 4. eklogájában keresztény tanításokra való utalást látott, s ezzel hozzájárult ahhoz, hogy Vergilius nagy tekintélynek örvendhetett a keresztény középkorban. Antropológiai felfogása lehetővé tette hogy a reneszánsz felismerje az emberi test értékét, a testnek a keresztény misztika által túlhangsúlyozott tökéletlen és bűnös mivoltával szemben. A reneszánsz idején legismertebb szövegkiadója Arnold Pannartz volt.
Művei magyarul [szerkesztés]
- L. Caecilius Firmianus Lactantius: Az isteni gondviselésről. Ford.: Adamik Tamás. Budapest, 1985. ISBN 9632077881
Művei online [szerkesztés]
Forrás [szerkesztés]
- Adamik Tamás: Római irodalom a kezdetektől a nyugatrómai birodalom bukásáig. Kalligram. Pozsony, 2009. ISBN 9788081012266
- Kendeffy Gábor: Mire jó a rossz? - Lactantius teológiája. Kairosz Kiadó, 2006. Budapest. ISBN 9636620040
