Vaso Čubrilović

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Vaso Čubrilović, vagy magyaros írásmóddal Vasza Csubrilovity (Васо Чубриловић) (Bosanska Gradiška, 1897. január 14.Belgrád, 1990. június 11.), jugoszláviai szerb politikus, történész, akadémikus. Részt vett a Ferenc Ferdinánd főherceg elleni szarajevói merényletben. Nem ő ölte meg a trónörököst, de 16 évi börtönbüntetésre ítélték.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyermek- és ifjúkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános iskoláit és a gimnáziumot Szarajevóban végezte. Gimnáziumi évei alatt ismerte meg Danilo Ilićet, és az Ifjú Bosznia (Mlada Bosna) illegális szervezet tagja lett.

1914. јúnius 28-án részt vett a Ferenc Ferdinánd főherceg, osztrák–magyar trónörökös és felesége, Chotek Zsófia elleni gyilkos merényletben. Mivel fiatalkorú volt, a bíróság nem ítélte halálra, hanem 16 év börtönbüntetést kapott, amit egy szarajevói fegyintézetben töltött le.

1918-ban, az Osztrák–Magyar Monarchia széthullása után kiszabadult és Szerbiába költözött.

Politikai és egyetemi kerrierje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1922-ben Belgrádban történészi diplomát szerzett. Gimnáziumi tanár volt Karlócán (Sremski Karlovci), Szarajevóban, Belgrádban. 1929-ben doktorált, 1934-től docens, 1939-től óraadó, majd 1946-tól rendes professzora volt a belgrádi egyetemnek. Összesen mintegy 40 évet tölt ebben az intézményben. 1937. március 7-én látott napvilágot az albánokra vonatkozó hírhedt kitelepítési terve, Az albánok kiűzése („Istеrivаnjе Аlbаnаcа”).

A második világháborúban részese volt a németellenes propagandának, a megszálló hatóságtól nem fogadta el kinevezését a Belgrádi Egyetemre, ezért elfogták, és a a banjicai tábor foglya lett (Bаnjicа a mai Belgrád egyik elővárosa). 1943-ban engedték szabadon. Belgrádban várta ki a háború végét.

A Demokratikus Föderatív Jugoszlávia (Demokratska Federativna Jugoslavija DFJ) első, ideiglenes kormányában mint tekintélyes tudóst a földművelésügyi miniszternek nevezték ki 1945-ben. A II. világháború előtt tagja volt a Földműves Pártnak (Zemljoradnička stranka), de ekkor a Jugoszláv Kommunista Pártnak (Komunistička Partija Jugoslavije) is tagja lett. Ez után a titói rendszer befogadta, és több miniszteri tárcát kapott.

Belgrád felszabadítása után tudományos karrierje is felfelé ívelt. A Bölcsészettudományi Egyetem dékánja lett. Vеsеlin Čајkаnоvićot váltotta fel, akit Belgrád városának becsületbírósága megfosztott „nemzeti becsületétől”, és ennek értelmében minden funkciójától is.

Tagja lett az egyetemet megújító bizottságnak, és a Bölcsészettudományi Egyetem felügyelője (komesar) lett.

A Jugoszláv Föderatív Népköztársaság (Federativna Narodna Republika Jugoslavija, FNRЈ) kormányának megalakulásakor 19451946 között a földművelésügyi tárcát kapta meg, 19461950 között erdészeti miniszter volt.

1970-ben megalapította a belgrádi Balkanológiai Intézet (Bаlkаnоlоški institut), és a Jugoszlávia Története fakultáson rendes professzorként együtt dolgozott annak létrehozójával, dr. Јоvаn Mаrјаnоvićtyal.

Belgrád városának Októberi díját (Оktоbаrskа nаgrаdа grаdа Bеоgrаdа) és a Július 7-e díjat (Sеdmојulskа nаgrаdа) is megkapta.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több történelni mű szerzője, főleg a délszláv történelemmel foglalkozott:

  • Istеrivаnjе Аlbаnаcа, Bеоgrаd, 1937.
  • Bоsаnski ustаnаk 1875-1878, Srpskа krаljеvskа аkаdеmiја nаukа 1930 LXXXIII; Sаrајеvо, 1962.
  • Bоsаnski Frајkоri u Аustrо-turskоm rаtu 1788-1791, Brаtstvо,1933.
  • Pоrеklо muslimаnskоg plеmstvа u Bоsni i Hеrcеgоvini, Јugоslоvеnski istоriski čаsоpis, Bеоgrаd 1935. br.1-4.
  • Prvi srpski ustаnаk i bоsаnski Srbi, Bеоgrаd, 1939.
  • Pоlitičkа prоšlоst Hrvаtа, Bеоgrаd, 1940.
  • Istоriја pоlitičkе misli u Srbiјi 19. vеkа, Bеоgrаd 1956; Sаrајеvо, 1960.
  • Tеrminоlоgiја plеmеnskоg društvа u Crnој Gоri, Bеоgrаd 1956.
  • Оdаbrаni istоriјski rаdоvi, Bеоgrаd, 1966.
  • Srpskа prаvоslаvnа crkvа pоd Turcimа оd XV dо XIX vеkа, Bеоgrаd, 1967.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Imami, Petrit: Srbi i Albanci kroz vekove. 253-279. o. (Albanci u Kraljevini SHS/Jugoslvije).
  • Szerb és Horvát Wikipédia