Chotek Zsófia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Chotek Zsófia
1868 Sophie.JPG
Chotek Zsófia grófnő
Született 1868. március 1.
Stuttgart
Elhunyt 1914. június 28. (46 évesen)
Szarajevó
Házastársa Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd főherceg

Chotek Zsófia, Chotkova és Wognin grófnője (németül Sophie Maria Josephine Albina Chotek Gräfin von Chotkowa und Wognin; csehül Žofie Marie Josefína Albína roz. hraběnka Chotková z Chotkova a Vojnína), (Stuttgart, 1868. március 1.Szarajevó, 1914. június 28.) cseh grófnő, 1900-tól Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd főherceg, trónörökös felesége, e minőségében Hohenberg hercegné (Fürstin von Hohenberg, 1909-től Herzogin von Hohenberg). Férjével együtt politikai gyilkosság áldozatául esett. Az életüket kioltó szarajevói merénylet az első világháborút kirobbantó eseménynek tekinthető.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ifjúkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zsófia grófkisasszony 1868-ban született. Édesapja Bohuslaw Chotek, Chotkowa és Wognin grófja, cseh nemesember és diplomata, édesanyja Wilhelmine Kinsky, Wchinitz és Tettau grófnője.

A leány Izabella főhercegnének, Frigyes főherceg feleségének kíséretéhez tartozott, udvarhölgyként. 1896-ban (más források szerint 1894-ben vagy 1897-ben) Prágában megismerkedett Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd főherceggel (Franz Ferdinand von Österreich-Este). Viszonyukat 1899-ig titokban tartották. Ferenc Ferdinánd szándéka volt, hogy Zsófiát feleségül veszi, ám ez sok gonddal járt szerelme alacsony származása miatt. Amikor ez kitudódott, botrány tört ki, de Ferenc Ferdinánd a császári családdal szembeszállva kitartott választottja mellett, és nyilvánosan is eljegyezte Zsófiát.

Zsófia, Hohenberg hercegnője
Ferenc Ferdinánd, családja körében

Házassága az osztrák–magyar trónörökössel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1900. július 1-jén az észak-csehországi Reichstadtban (ma: Zákupy, Csehország) Ferenc Ferdinánd főherceg feleségül vette Chotek Zsófiát. A császári család távol maradt, csak Ferenc Ferdinánd mostohaanyja, Mária Terézia portugál infánsnő (Maria Theresa von Portugal) (1855–1944), Károly Lajos főherceg özvegye jött el két leányával, Mária Annunciáta és Erzsébet Amália főhercegnőkkel, Ferenc Ferdinánd mostohatestvéreivel. A trónörökös édestestvérei sem jelentek meg bátyjuk esküvőjén.

I. Ferenc József császár, Ferenc Ferdinánd főherceg nagybátyja csak hosszú viták és veszekedések után, súlyos és megalázó feltételek elfogadása árán engedélyezte unokaöccse házasságát. A Habsburgok a trónörökös házasságát rangon alulinak („unstandesgemäß”) minősítették. A Chotek családot nem tartották önmagukkal egyenlő rangban születetteknek („Ebenbürtigkeit”), bár a Chotekek az egyik legősibb cseh főnemesi családból származtak. A császár makacsul megtagadta, hogy a grófnő családját a Habsburgokkal azonos rangúnak („ebenbürtig”) ismerje el, azaz a főnemesi rangú családok sorába emelje. Csak morganatikus házasság megkötését engedélyezte unokaöccsének, ami azt jelentette, hogy Ferenc Ferdinánd trónörökösnek e házasságból születendő gyermekei ki lesznek zárva a trónöröklésből.

Az esküvő napján a császár Chotek Zsófiát főnemes hercegnői (Fürstin von Hohenberg) rangra emelte, amely alacsonyabb rangot jelentett, mint az uralkodó család tagjait illető hercegnői (Herzogin) cím. A császár kikötötte, hogy a születendő gyermekeknek a von Hohenberg családnevet kell viselniük.

Zsófia hercegnőnek, bár a császári trón örökösének felesége volt, számos megalázó intézkedést kellett elviselnie. Senki sem nevezhette vagy szólíthatta őt a jövendő császárnénak („die künftige Kaiserin-Gemahlin”) címzéssel, csupán a a jövendő császár felesége („die Gemahlin des künftigen Kaisers”), vagy császári és királyi feleség (kaiserliche und königliche Gemahlin) címet használhatta. A uralkodó család tagjai minden alkalommal másodosztályú személyként kezelték. Színházi előadásokon nem foglalhatott helyet a császári díszpáholyban (Hofloge), díszszemléken nem utazhatott férjének, a trónörökösnek hintajában. Egy idő után ezek az eljárások már nagyon zavarták a császári udvari protokoll szigorú előírásainak betartását. A helyzet enyhítésére Ferenc József 1909-ben megadta Zsófiának az uralkodó család nőtagjait megillető hercegnői (Herzogin von Hohenberg) címet, és az ezzel kijáró Fenség („Hoheit”) megszólítás jogát. A császári család tagjai közül csak Stefánia koronahercegné (18641945), Rudolf koronaherceg özvegye állt melléjük, aki 1900 óta Lónyay Elemér magyar gróf felesége volt, és gyakran meghívta a trónörökös házaspárt az oroszvári Lónyai-kastélyba (ma: Rusovce, Szlovákia).

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A család a bécsi Belvedere kastélyban lakott. Nyári rezidenciájuk a csehországi Konopiště kastélyában volt. Ferenc Ferdinánd és Chotek Zsófia házasságából négy gyermek született:

  • Hohenberg Zsófia hercegnő (Sophie Fürstin von Hohenberg, 1901–1990), aki 1920-ban Nostitz-Rieneck Frigyes grófhoz (1893–1973) ment férjhez.
  • Hohenberg Miksa herceg (Maximilian Herzog von Hohenberg, 1902–1962), aki 1926-ban Elisabeth von Waldburg, Wolfegg und Waldsee grófnőt vette feleségül.
  • Hohenberg Ernő herceg (Ernst Fürst von Hohenberg, 1904–1954), aki 1936-ban Maria Therese Wood-ot vette feleségül.
  • Egy fiú (halva született */† 1908).

Az uralkodó hercegi címet (Herzog) csak a legidősebb fiú örökölte, a többiek az alacsonyabb, főnemes hercegi címet (Fürst) viselték.

A gépkocsi, amelyben a trónörököst és feleségét a halálos lövések érték (Bécs, Hadtörténeti Múzeum

Meggyilkolása Szarajevóban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd főherceg, Zsófia kíséretében hivatalos látogatást tett Boszniában, a k. u. k. csapatok ott folyó hadgyakorlatának szemlézése céljából. Szarajevóban a „Mlada Bosna” nevű bosnyák-szerb nacionalista terrorszervezet egyik tagja, a 20 éves Gavrilo Princip pisztolyából két lövést adott le 11 óra körül a gépkocsijában ülő trónörökösre és feleségére. Zsófia hercegnőt ágyékán érte a találat, ő elvérzett a kocsiban. Ferenc Ferdinánd nyaki ütőerét szakította fel a golyó, rövid idő múlva belehalt sérülésébe. Gavrilo Princip később azt vallotta, hogy csak a trónörököst akarta meggyilkolni, Zsófia hercegnőnek ártani nem állt szándékában.

A trónörökös meggyilkolása után az Osztrák–Magyar Monarchia kormánya ultimátumot küldött Szerbiának, majd 1914. július 28-án hadat üzent. Az akkori nagyhatalmak szövetségi rendszereiből következően ez a lépés kirobbantotta az első világháborút.

Temetése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ferenc Ferdinándtól és Chotek Zsófiától – rangon aluli morganatikus házasságuk miatt – a császár megtagadta a hivatalos állami gyászszertartást. A holttesteket a bécsi Hofburgban ravatalozták fel, majd az alsó-ausztriai Artstetten kastélyának családi kriptájában temették el, szándékoltan szerény, „harmadosztályú” külsőségek mellett („Begräbnis III. Klasse”). A kastélyban később Ferenc Ferdinánd-emlékmúzeumot rendeztek be.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gonda Imre – Niederhauser Emil: A Habsburgok. Egy európai jelenség, Gondolat, Budapest, 1978, ISBN 963-280-714-6
  • Jan Galandauer: František Ferdinand d'Este. Prag, 1993, ISBN 80-7185-325-9
  • Jiří Pernes: Život plný nepřátel. Život a smrt Ferdinada d'Este, Prag, 1994, ISBN 80-8589-301-0
  • Erika Bestenreiner: Franz Ferdinand und Sophie von Hohenberg. Verbotene Liebe am Kaiserhof, Piper, München 2004, ISBN 3-492-04514-6
  • Gordon Brook-Shepherd: Die Opfer von Sarajevo. Erzherzog Franz Ferdinand und Sophie von Chotek, Engelhorn-Verlag, Stuttgart 1988, ISBN 3-87203-037-X

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Chotek Zsófia témájú médiaállományokat.